A Seuso-kincs egy kíméletlen időszak terméke, és mostanra az utolsó rejtélyek is napvilágra kerülnek.


Idén jelent meg Nagy Mihály archeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi főmunkatársának első regénye: a Nyugaton kelt a Nap. A szerző a Seuso-kincs egyik legismertebb, nemzetközileg is jegyzett szakértője. Könyve részben tudományos alapú, részben irodalmi-fikciós feldolgozása annak a kornak és eseménysornak, amelyben a kincs eredetét, illetve történetét próbálja megidézni.

A "Nyugaton kelt a Nap" című mű a késő római korba vezet bennünket, ahol a mindennapi élet apró rezdülései és a birodalmi politika bonyolult szövevénye egyaránt megjelenik. A IV. században játszódó történet révén bepillantást nyerhetünk a Római Birodalom különböző társadalmi rétegeinek életébe, miközben olyan örök érvényű kérdéseket is feszeget, mint a hatalom megszerzésének és megtartásának titkai, valamint a sors váratlan fordulatai. A mű egyedülálló módon egyesíti a régészet tudományos megközelítését a történelmi fikció színes világával, így nem csupán a múlt rejtelmeit tárja elénk, hanem a jelen kihívásaira is fényt derít.

A történet középpontjában I. Constantinus, más néven Nagy Konstantin császár áll, aki 306 és 337 között irányította a Római Birodalmat. Uralkodása nem csupán politikai, hanem vallási szempontból is sorsfordító eseményeket hozott: ő volt az első római császár, aki a keresztény hitet választotta, és a milánói ediktum révén 313-ban vallásszabadságot hirdetett a birodalom lakói számára. Konstantin hatalomra jutása során legyőzte riválisait a polgárháborúk során, ezzel egységesítve a birodalmat. 324-ben megalapította Konstantinápolyt, amely később Bizáncként, majd Isztambulként vált ismertté, és évszázadokon át a keletrómai, vagyis a bizánci birodalom szívévé nőtte ki magát. Konstantin öröksége nem csupán hadvezérként és államépítőként, hanem a kereszténység elterjedésének meghatározó alakjaként is megmaradt a történelem lapjain.

Nagy Mihály az Indexnek úgy nyilatkozott, többféle impulzus is közrejátszott abban, hogy szükségét érezte a Seuso-kincs történelmi hátterének regényes feldolgozását. Az első meghatározó élmény akkor érte, amikor a Seuso-per évei alatt az Egyesült Államokban kellett elmagyaráznia olyan történelmi részleteket, amelyek a magyar közönség számára maguktól értetődőek - például, hogy a mai Magyarország egy része a római időkben Pannonia néven tartományként működött, vagy hogy a római kultúra az Alföldön is éreztette hatását. Bár korábban is rendezett kiállításokat, akkor tudatosult benne először, hogy a komoly szakmai tartalmakat olyan módon kell közvetíteni, hogy azokat egy nyolc osztályt végzett ember is megértse és élvezze. "Fontos, hogy ne elriasszuk, hanem megnyerjük az érdeklődőket" - tette hozzá.

A döntő ösztönzés mégis más forrásból eredt. "Amikor az ókor történelmét vizsgáljuk, általában uralkodókkal, hadvezérekkel, neves tudósokkal vagy éppen lázadókkal találkozunk. A feleségek, anyák, anyósok, lányok és az egyszerű szolgálók csupán akkor kerülnek a figyelem középpontjába, ha botrányos cselekedeteket követnek el, vagy hőstetteket hajtanak végre. Ugyanakkor léteznek olyan elszórt információk, amelyek arra utalnak, hogy ezek a nők nem csupán háttérszereplők voltak, hanem a maguk módján jelentős hatással voltak a férfiak döntéseire, formálták a történelmi eseményeket. Különösen jellemző ez a könyvben említett Nagy Konstantin császár anyjára, Ilonára, feleségére, Faustára, anyósára, Eutropiára, valamint féltestvéreire" - fejlesztette ki Nagy Mihály.

Kérdésünkre, hogy mit szimbolizál a regény címe - ez a paradox kép: Nyugaton kelt a Nap - a késő Római Birodalom kontextusában, a szerző elmondta, eredetileg egy filozofikusabb címet szeretett volna, ám - mivel nem célja elriasztani az olvasókat - a kiadó szerkesztőjével, Tóth Ramóna Mirtillel konzultálva végül egy hosszabb, ám könnyebben befogadható változat mellett döntöttek.

Konstantin apja, Constantius Chlorus, akit e néven ismerünk, még fia születése előtt különös álmot álmodott: a Nap nyugaton tűnt fel. A Nap, ez a mindent látó és minden élőlény jólétére hatással bíró égitest, már az ókori Egyiptomban is középponti szerepet játszott a hatalmi szimbolikában. Az uralkodó, akárcsak a Nap, mindent lát és mindenkit ellát, előle senki sem rejtőzhet el. Aki sikeresen szeretne boldogulni, annak tiszteletet kell tanúsítania iránta. Chlorus, császárként, a Legyőzhetetlen Nap védelme alatt állt, és ezt a szimbolikus oltalmat a hatalommal együtt fia, Konstantin is örökölte, akit napistenként tiszteltek a népek.

A szerző megjegyezte: "A cím egyben a máig tartó kelet-nyugati ellentétre is utal. A regény cselekménye idején a birodalom keleti részei - az úgynevezett Oriens - fejlettebbnek számítottak, ráadásul a kereszténység is szélesebb körben elterjedt itt. Konstantin viszont a nyugati területekről, a mai York városából indult neki a kihívásnak, és két évtizeden át tartó kitartó, kíméletlen munkával egyesítette az akkor már széteső Római Birodalmat. Ugyanakkor keleten sokan ellenségesen álltak hozzá, mert úgy vélték, hogy a katonák és közigazgatási tisztviselők új generációja, akiket félműveltnek tartottak, nem méltó arra, hogy uralkodjanak felettük."

A könyv lapjain folyamatosan érezhető a fikció és a tudományos ismeretek közötti határvonal. Amikor arról érdeklődtünk, hogyan tudta harmonizálni a történelmi hitelességet az irodalmi kreativitással, Nagy Mihály emlékeztetett, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban végzett kutatómunkája alatt is foglalkozott a Seuso-kincs rejtélyével. Számára a tudományos megközelítés megőrzése mindig is kiemelten fontos volt, és ezt a szemléletet a könyvében is érvényesítette.

A regényírás folyamata során a szerző olyan precizitással közelítette meg a feladatot, mintha egy nemzetközi konferenciára készülne, vagy tudományos folyóirat számára dolgozna ki egy értekezést. A lényegi eltérés azonban – ahogyan fogalmazott – a nyelvezetben rejlik, valamint abban a tényben, hogy a karaktereknek valódi érzelmi életük van: szoronganak, félnek, örömet éreznek, néha elveszítik a kontrollt, és olyasmit tesznek, amit később megbánnak. A szerző véleménye szerint a tudományos diskurzus ezeket az érzelmi aspektusokat nemcsak figyelmen kívül hagyja, hanem egy objektív elemzés keretein belül a szubjektív elemek beépítése kifejezetten elfogadhatatlan.

"Tisztában vagyok vele, hogy a szakemberek most is rákérdezhetnek egy-egy meglepő kijelentés alapjára - lábjegyzeteket akár tudnék is mellékelni hozzájuk, de az olvashatatlanná tenné a regényt" - jegyezte meg.

A regény középpontjában a hatalom dinamikájának kérdése áll, egy válságokkal teli világ tükörképeként. Amikor arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen tanulságokat vonhatunk le a késő Római Birodalom hatalmi struktúráiból a mai politikai rendszerek fényében, Nagy Mihály határozottan állította, hogy a választás számára magától értetődő volt. Szerinte itt az ideje, hogy a Seuso-kincsről és annak titokzatos gazdájáról együttesen beszéljünk. A lelet anyagi aspektusairól már rengeteg cikk és könyv készült, sőt, a modern krimi elemeit is feldolgozta a média, azonban a történelmi kontextus mélyebb feltárása eddig háttérbe szorult.

A szerző kifejtette, Seuso korát önmagában nem lehet megérteni, azt is meg kell mutatni, mi formálta. Ehhez egy emberöltővel korábbra kell visszanyúlni - Seuso szüleinek fiatalkorához, Nagy Konstantin időszakához. Ez az a korszak, amikor gyökeresen átalakult a római világ, és ennek a hatásait ma is érezhetjük. Nagy Mihály hangsúlyozta, Konstantin erős vezető volt, másként nem tudta volna egyesíteni a birodalmat, sőt aligha maradt volna életben, ha nem cselekedett volna kíméletlen következetességgel.

Ha a későbbi időszakokkal, vagy akár a jelenünkkel párhuzamosan nézzük a dolgokat – és valóban vannak ilyen összefonódások –, az nem tudatos keresés eredménye, és nem is az a célom, hogy a jelen szereplőit szembesítsem önmagukkal. Egy átmeneti korszakban a hatalom kénytelen egyértelműbb arculatát mutatni. Konstantin időszaka is hasonlóan zavaros volt, mint a miénk. Ilyen időszakokban nehéz meghatározni, merre is haladunk, de mindig a vezetőktől vagy a kritikusoktól várjuk a válaszokat. Egy dologban azonban biztosak lehetünk: mindenki a jobb jövőre törekszik.

- nyilatkozta a szerző.

Nagy Mihály véleménye szerint, amikor ma azt halljuk, hogy politikai vezetők újra naggyá kívánják tenni országukat, érdemes észben tartani, hogy Konstantin is hasonló célokat tűzött ki maga elé - ahogyan sokan mások a történelem során. Erről számos forrás tanúskodik, amelyek fényt derítenek a múlt tanulságaira. A jelen szempontjából pedig elgondolkodtató, hogy Miként ismerhetjük fel a tanulságokat? Mihály szerint a tanulságok csak akkor válhatnak valósággá, ha tudatosítjuk magunkban, hogy van mit tanulni a történelemből.

"A másik válaszom az, hogy minden hatalmi tényező arra törekszik, hogy a támogatói világát 'naggyá' formálja, és javítson az életminőségükön. A tanulság, amit levontam, az, hogy nem mások segítségére kell várnunk, hanem mindannyiunknak saját magunknak kell felfedezni, hogy számunkra, egyénileg mi a valódi tanulság" - emelte ki.

A kutatásaival és a történelmi forrásokkal kapcsolatban Nagy Mihály elmondta, a Konstantin előtti korszakot évtizedeken át tartó polgárháborúk jellemezték, így megbízható írásos beszámolók alig maradtak fenn erről az időszakról. Konstantin trónra lépésével azonban változás következett be.

"A történészek számára a legnagyobb kincs: olyan művelt, szemtanúkkal és fültanúkkal rendelkező tudósítók állnak rendelkezésünkre, akik az események epicentrumában éltek, és közvetlen tapasztalataik révén ismerhették meg a hatalom működését, sőt még a császár személyét is." - nyilatkozta. Két figyelemreméltó alak, akik az egyházatyák között foglalnak helyet, Lactantius és Eusebius, a caesareai püspök, akik a történetben is fontos szerepet kapnak. Számos jelentős művük maradt ránk, és ezek ma is bátran olvashatók.

Utolsó kérdésünkre reagálva Nagy Mihály kifejtette, hogy tervezi a könyv folytatásának megírását, amely közvetlenül Seuso korának izgalmas eseményeit kívánja bemutatni. Hozzátette, hogy mindez nagymértékben függ attól, hogyan fogadják a közönség és a kritika a Nyugaton kelt a Nap című művet.

A szerző elmondása szerint a sajtóvisszhang, valamint az olvasók, könyvterjesztők és a kiadó visszajelzései alapján derül ki, hogy van-e kereslet olyan regény iránt, amely az ő ízlését tükrözi. Emellett a szerző úgy érzi, hogy még sok mindent hozzá kell adnia a történetéhez: egy kiegészítő füzet kiadását is tervezi, amely segítene az olvasóknak eligazodni a részletes leírások és a szereplők közötti kapcsolatok világában. A füzetben családfák, térképek és magyarázó ábrák is szerepelnének, és jelenleg is aktívan dolgozik ezen a projekten.

A Nyugat horizontján ragyogott fel a Nap, amikor a Pesti Kalligram Kft. és a NINCS Kulturális Alapítvány közös munkájaként életre kelt a legújabb könyv. A bemutató ünnepélyes eseményét június elején rendezték meg a Magyar Nemzeti Múzeum impozáns falai között.

Related posts