Kolumbia elnöke kezdetben határozottan ellenezte Trump deportálási parancsát, azonban mindössze egy óra leforgása alatt visszakozott a korábbi álláspontjától.

Az amerikai elnök a múlt héten egy új migrációs intézkedést jelentett be, amelynek célja a kolumbiai menedékkérők visszatoloncolása volt az Egyesült Államok területéről. Azonban Gustavo Petro kolumbiai elnök határozottan ellenállt ennek, és megtagadta a gép leszállását. E lépésre az Egyesült Államok azonnal reagált, fenyegető üzenetet küldve, amely végül arra késztette az elnököt, hogy engedjen a nyomásnak.

A nemzetközi jog szerint egy ország nem tagadhatja meg saját állampolgárának visszatérését a szuverén területre, még akkor sem, ha bűncselekményt követett el.

Ennek ellenére vasárnap Gustavo Petro, a baloldali kolumbiai elnök – aki korábban gerillacsoport tagjaként tevékenykedett – határozottan elutasította két amerikai katonai repülőgép landolását. Ezek a gépek az Egyesült Államokból érkeztek, hogy kitoloncolt kolumbiai migránsokat hozzanak vissza az országba.

Az elnök kijelentette: "az Egyesült Államok nem kezelheti bűnözőkként a kolumbiai migránsokat. Megtiltom területünkre a kolumbiai migránsokat szállító amerikai repülőgépek belépését." Petro egyben közölte, hogy akkor fogad vissza kolumbiai migránsokat, ha Washington megalkotta a menekültekkel szembeni méltó bánásmód eljárásrendjét".

Alig telt el egy óra, amikor megérkezett Donald Trump ellenválasza, amiben súlyos gazdasági következményeket, így azonnali 25%-os importvámokat helyezett kilátásba a kolumbiai termékekre, melyeket egy hét múlva 50 százalékra emelnek, ha a közép-amerikai állam továbbra sem engedelmeskedik. Trump arra hivatkozott, hogy a deportálás tiltása nemzetbiztonsági veszélyt az Egyesült Államokra.

Marco Rubio külügyminiszter azonnali lépésekkel reagált, amikor leállította a Kolumbiából érkező vízumkérelmek elbírálását az Egyesült Államokba. Ez a döntés mintegy 4 000 kérelmet érint, és gyakorlatilag megszünteti a legális beutazási lehetőségeket az USA-ba, beleértve az üzletembereket, sportolókat és műszaki szakembereket is.

Kevesebb, mint egy óra múlva a kolumbiai elnök engedélyezte a migránsok visszatérését, és ehhez saját elnöki gépét ajánlotta fel. (Az érintett migránsok pontos száma egyelőre nem állapítható meg.)

Ugyanakkor a kolumbiai elnök igyekezett úgy tálalni az esetet, hogy nem a szankciós fenyegetés miatt hátrált meg. "Trump gazdasági és diplomáciai blokádja" nem ijeszt meg. Ha makacs embert keresel, akkor az én vagyok. Meg fogok halni az elveimért... Ellenállok neked" - mondta Petro.

Hosszas nyilatkozatában arra utalt, hogy Trump esetleg egyfajta "puccsot" tervezhet ellene.

Hogyan lépjünk tovább?

Fontos kiemelni, hogy a két ország korábban számos megállapodást kötött a kolumbiai drogkartellek termékeinek visszaszorítására és a kokaültetvények felszámolására. Azonban ezek az intézkedések sajnos nem hozták meg a várt eredményeket.

Trump büntető akciója a jelek szerint Kolumbiával példát is akar statuálni, mert már ez a második eset, amikor egy latin-amerikai nemzet megtagadta az amerikai katonai deportálást. Az előző Guatemala volt. Brazília a múl hétvégén visszafogadott egy tucat migránst de egyben jelezte, hogy kényszerből tette, és az ország szuverenitása megsértésének, megalázásának tartja. A két kormányzat jéghideg viszonyát ismerve szinte biztosra lehet venni a Maduro-vezette Venezuela ellenkezését is.

Több latin-amerikai ország viszont megfogadta, hogy visszafogadja az állampolgárait, akik közül sokan évek óta az Egyesült Államokban élnek és dolgoznak. A mexikói kormány bejelentette, hogy kilenc menedékhelyet kíván nyitni állampolgárai és további hármat kitoloncolt külföldiek számára a "Mexikó ölel téged" elnevezésű program keretében. Claudia Sheinbaum baloldali elnök közölte, hogy a kormány humanitárius segítséget is nyújt a más országokból kitoloncolt migránsoknak, mielőtt hazaküldi őket.

Ez a lépés az Egyesült Államok erősebb és dinamikusabb külpolitikájának megnyilvánulása volt, amely révén az elnök kifejezte, hogy kész alkalmazni a kényszerítő erőt az USA érdekeinek és a hirdetett célkitűzéseinek védelme érdekében.

Trump jelezte, hogy a kolumbiai állampolgárok és a szállítmányok fokozott határellenőrzésére is nagy figyelmet fog fordítani. "Ezek az intézkedések csupán a kezdetet jelentik" - tette közzé közösségi platformján. "Nem fogjuk tűrni, hogy a kolumbiai kormány megszegje az Egyesült Államok felé vállalt jogi kötelezettségeit, különösen a bűnözők befogadásával és visszaküldésével kapcsolatban!"

Az elnök a Truth Social platformján osztott meg egy fotót, amelyen csíkos öltönyben látható egy FAFO feliratú tábla előtt. A FAFO a "Fuck Around and Find Out" kifejezés rövidítése, ami magyarul körülbelül annyit jelent, hogy "kísérletezz, és meglátod, mi történik".

Az Egyesült Államok kávéfogyasztásának körülbelül 20%-a, ami közel 2 milliárd dollárt jelent, Kolumbiából származik. Emellett más termékeket is importálnak, például banánt, kőolajat, avokádót és virágokat. A vámok bevezetése azonban növeli a behozatal költségeit, ami végső soron a fogyasztókra hárítva a kávé árának emelkedését eredményezheti.

Christopher Landau, Donald Trump külügyminiszter-helyettesi jelöltje, kijelentette, hogy "az ilyen migrációs áramlások megfékezése kulcsfontosságú elem az Egyesült Államok külpolitikájának globális szempontjából". Évente számos bevándorló indul útnak a világ különböző részeiből, Indiától Kínáig, hogy elérje az Egyesült Államokat. Sokuk Dél-Amerikában kezdi az útját, gyakran Kolumbián keresztül haladva észak felé, ahol jellemzően szervezett emberkereskedő vagy csempész hálózatok segítik őket.

Vasárnap Petro elnök bejelentette, hogy Kolumbiában több mint 15 666 amerikai tartózkodik illegálisan. Kiemelte, hogy a Trump-kormányzattal ellentétben ő soha nem fog erőszakos akciókat indítani az illegális amerikai migránsok visszatoloncolása érdekében.

A bogotái elnök nem árulta el, hogy az említett amerikai állampolgárok milyen szerepben tartózkodnak Kolumbiában.