Majdnem egy évtizede nem tapasztaltunk olyan alacsony lakásépítési számokat, mint amit tavaly regisztráltunk.
2023-hoz képest közel harmadával esett vissza a lakásépítések száma. Az engedélyezett lakásépítések száma is kisebb volt, mint az előző évben.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint 2024-ben mindössze 13 295 új lakás készült el, ami 29 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ez a szám történelmi szempontból is aggasztóan alacsonynak számít, hiszen legutóbb 2016-ban regisztráltak ennél alacsonyabb építési volumeneket.
Budapesten 4067 lakást vettek használatba, 28 százalékkal kevesebbet, mint 2023-ban. Az új lakások száma a többi településkategóriában is csökkent az előző évihez képest: a megyei jogú városokban 26, a többi városban 37, a községekben 23 százalékkal. A budapesti új lakások fele két (a XI. és a XIII.) kerületben épült fel. A fővárosnak ezen a részén több lakást vettek használatba (2,3 ezer), mint a teljes budapesti agglomerációban (2,0 ezer).
A 12 százalékos növekedést felmutató Dél-Alföld kivételével minden régióban kevesebb új lakást adtak át az egy évvel korábbinál. A visszaesés mértéke Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, 41 százalék, ezt követte Észak-Magyarország és Pest régió 39, illetve 37 százalékos csökkenéssel. A korábban jelentős számú lakást építő Győr-Moson-Sopron vármegyében 31 százalékkal kevesebb lakást adtak át.
A jövő sem valami ígéretes, a kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban.
Az építési aktivitás jelentős csökkenést mutat a nagyobb városokban, különösen a fővárosban, ahol ez az arány 12 százalékos visszaesést jelent. A megyei jogú városok szintén nem teljesítettek túl jól, itt 5,6 százalékkal csökkent a kezdeményezett lakásépítések száma. Ezzel szemben a kisebb településeken, ahol nem rendelkeznek megyei joggal, kismértékű növekedés figyelhető meg: a nem megyei jogú városokban 2,0, míg a községekben 1,1 százalékkal több új lakás építését tervezték.
Az előző évhez viszonyítva Nyugat- és Dél-Dunántúlon, valamint Észak-Alföldön jelentős növekedést tapasztalhattunk az építendő lakások számában, míg a többi régióban csökkenés volt megfigyelhető. Különösen figyelemre méltó, hogy Tolna vármegyében 4,6-szoros növekedés következett be, amit elsősorban a Pakson tervezett lakásépítések indokolnak. Hajdú-Biharban pedig a már korábban is magas számú engedélyezés 32 százalékkal tovább emelkedett.
Az építtetők körében az egyszerű bejelentés lehetőségével való élés aránya 45 százalékra tehető. Ebből a szempontból Budapest a legalacsonyabb értéket mutatja, mindössze 7,7 százalékkal, míg a községekben ez az arány a legmagasabb, elérve a 86 százalékot.
