KSH-revízió: a gyermekszegénység mutatója drámai módon megduplázódott.
A Központi Statisztikai Hivatal jelentős mértékben alábecsülte a gyerekszegénység szintjét 2019 és 2024 között. A legújabb korrekció következtében a gyerekszegénységi ráta 2022-ben több mint kétszeresére emelkedett az eredetileg regisztrált adatokat figyelembe véve - számolt be róla a Válasz Online.
Érdemes emlékezni arra, hogy az idei tavasz folyamán Tátrai Annamária, az ELTE adjunktusa, valamint Gábos András, a TÁRKI vezető kutatója, a KSH statisztikáin alapos elemzést végeztek. E vizsgálatok során több eltérést is felfedeztek, melyek arra engedtek következtetni, hogy a statisztikai hivatal a magyarországi szegénység kutatásához használt arányszámot jelentősen alulbecsülte.
A KSH először visszautasította a manipuláció vádját, ezzel együtt bejelentették, hogy a 2018 és 2023 közötti adatokat felülvizsgálják. Azt viszont tagadták, hogy ez a kutatók aggályai miatt tennék, a revízióra rutineljárásként hivatkoztak. Utóbb bejelentették, hogy javították a számokat, amitől érdemben változott is a jövedelmi szegénységi ráta: 2018-ban 1,7 százalékponttal, 2019-ben 1,6 százalékponttal, 2021-ben pedig 1,4 százalékponttal lett magasabb az országos adat a korábban közöltnél.
Az Eurostat legfrissebb jelentése felfedte a revízió előtti és utáni statisztikák közötti eltéréseket, amelyek korosztályokra lebontva is megjelentek. Különösen figyelemre méltó a 18 év alatti fiatalok helyzete: 2019-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyar gyermekek 11,5%-a élt szegénységben, ám a revízió következtében ez a szám 18%-ra módosult, ami egy drámai, 56,5%-os emelkedést jelent. A következő évben, 2020-ban, a helyzet még súlyosabbá vált: az eredetileg 9,5%-ra becsült gyerekszegénységi arányt 20,9%-ra korrigálták, ami 120%-os növekedést tükröz.
A legfrissebb revíziós adatok szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a hazai gyerekszegénység mértékét 2021-ben 40,3%, 2022-ben 56,4%, 2023-ban mindössze 0,6%, míg 2024-re 21,7% körüli értékkel határozta meg. Ezzel ellentétben a felnőtt, 18-64 éves korosztály, valamint a 65 éven felüli idősek szegénységi statisztikái a valóságnál kedvezőtlenebb képet festettek, és a tényleges helyzetnél magasabb arányokat mutattak.
Az Eurostat közlése szerint a korrekcióra módszertani problémák miatt volt szükség, és sem adatmanipulációt, sem pedig szándékos torzítást nem említenek a KSH adataival kapcsolatban.
