Természetesen! Íme egy egyedi szöveg a svájci indexálásról: --- **Svájci Indexálás: Egy Útmutató a Kiválósághoz** A svájci indexálás fogalma nem csupán egy technikai kifejezés, hanem egy komplex, jól átgondolt megközelítés a pénzügyi piacok elemzésére.
Ez a szöveg azért született, mert úgy látom, nagy a tájékozatlanság, sok a téves értelmezés a svájci indexálással kapcsolatban a politikai térben és tömegkommunikációban egyaránt. Leírom, mit tanultam a svájci indexálásról kb. ötven évvel ezelőtt.
A jóléti jövedelmeket (nyugdíj, családi pótlék, pénzbeni szociális ellátások, stb.) az infláció folyamatosan kikezdi, de értékük relatív módon akkor is csökkenhet, ha a piaci jövedelmek szintje emelkedik. A jóléti jövedelmek vásárlóértékének megőrzése a belső piac (fogyasztás) termelésre gyakorolt hatása miatt alapvető gazdasági érdek.
De az indexálás az inaktív jövedelmek vásárlóértékének megőrzésén és az infláció ellensúlyozásán túl, további fontos társadalmi célokat is szolgál: pl. a jövedelmi olló nyílásának fékezése, a társadalmi csoportok, illetve a generációk közötti szolidaritás elősegítése. Az indexálás alapja lehet a bérkiáramlás, a fogyasztói árindex, a létminimum, a GDP növekedés aránya, az aktívak jövedelme. A vegyes indexálás ezek kombinációit használó módszer.
A svájci indexálás alkalmazásának kiindulópontja, hogy az inaktív jövedelmek általában lényegesen alacsonyabbak a piaci jövedelmeknél, ezért különösen fontos az összes fenti szempont érvényesítése az indexálás során.
A svájci indexálás egy különleges vegyes módszertan, amely a bérkiáramlás vagy a fogyasztói árindex figyelembevételén alapul, attól függően, hogy az adott bázisévben melyik mutató mutat magasabb értéket. Ezzel a megközelítéssel sikeresen megvalósul az indexálás négy legfontosabb célja, biztosítva a rugalmas alkalmazkodást a gazdasági környezet változásaihoz.
Nézzünk egy összehasonlító példát. Ha a vegyes indexálás 50-50 százalékban veszi figyelembe a bérkiáramlást és az inflációt, 20 százalék bérkiáramlás és 25 százalék infláció esetén az aktív jövedelem vásárlóértéke 5 százalékot, az inaktív jövedelem 2,5 százalékot csökken; 25 százalék bérkiáramlás és 20 százalék infláció esetén aktív jövedelem vásárlóértéke 5 százalékot, az inaktív jövedelem 2,5 százalékot nő.
Nem elhanyagolható tényező, hogy a vegyes indexálás következtében még kedvező piaci körülmények között is folyamatosan nő a jövedelmi különbség. Különösen sürgető ennek a folyamatnak a megállítása Magyarországon, ahol 2025-re a medián nyugdíj 216 ezer forintra, míg a medián bér 386 ezer forintra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a medián nyugdíj mindössze a medián bér 56 százalékát teszi ki.
Svájci indexálás esetén 20 százalék bérkiáramlás és 25 százalék infláció esetén aktív jövedelem vásárlóértéke 5 százalékot csökken, az inaktív jövedelem stagnál; 25 százalék bérkiáramlás és 20 százalék infláció esetén aktív jövedelem és az inaktív jövedelem vásárlóértéke egyaránt 5 százalékot nő.
Tehát a svájci indexálás révén az inaktív jövedelem nem csupán megőrzi értékét, hanem akár növekedhet is, függetlenül attól, hogy az infláció milyen mértékben csökkenti a piacon elérhető jövedelmek vásárlóerejét.
A családi pótlék mértékének valorizálása és annak integrálása az indexált jövedelmi rendszerbe fontos lépést jelenthet az egyenlőtlenségek fokozódása, valamint a társadalmi leszakadás megakadályozása érdekében. Ez az intézkedés hozzájárulhat a társadalmi igazságosság növeléséhez és a családok anyagi helyzetének javításához.
A szerző a Wesley János Lelkészképző Főiskolán szociálpolitikát oktat, ahol elkötelezetten dolgozik a jövő szakembereinek felkészítésén.
