Lex Hídfoglalás: "Nincs olyan megoldás, amely ne korlátozná tovább a gyülekezéshez fűződő jogunkat."

"A miniszterelnök a papírsárkányokkal vívott harcát folytatja, és jogszabály-módosításra nincs is szükség" - nyilatkozta lapunknak Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője. Szerinte a rendőrség már jelenleg is rendelkezik minden szükséges eszközzel és törvényi felhatalmazással ahhoz, hogy a tüntetések alatt garantálja a közlekedés zavartalanságát.

Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában kifejezte, hogy fontos, hogy mindenki kifejezhesse véleményét, akár erőteljesen is, de hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlan, ha emiatt emberek tízezrei ragadnak benne a budapesti forgalmi dugókban, ami megakadályozza őket a munkájuk elvégzésében. Ezt a helyzetet az okozza, hogy néhány száz ember úgy dönt, hogy utakat és hidakat zár le. A miniszterelnök bejelentette azt is, hogy törvénymódosítást terjeszt elő annak érdekében, hogy a jövőben a nem tüntetők jogait is védjék.

"Kifejezetten félrevezető az az interpretáció, amikor a miniszterelnök arról beszél, hogy néhány száz tüntető százezrek életét keseríti meg. Ebben a helyzetben a számoknak nincs jelentősége, a gyülekezési szabadság ugyanis egy olyan mindenkit megillető alapjog, amelyre az alkotmányos védelem akkor is kiterjed, ha csak ketten tüntetnek" - mondta lapunknak Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) politikai szabadságjogi szakértője.

Valóban, a jelenlegi jogszabályok alapján a rendőrségnek lehetősége van beavatkozni, ha egy kisebb létszámú demonstráció zajlik. A tüntetések bejelentésekor alaposan mérlegelik az arányosságot, ami azt jelenti, hogy nem feltétlenül indokolt egy teljes híd lezárása csupán néhány tucat ember miatt. Ráadásul a rendőrség a tüntetés során is folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet. Amennyiben úgy vélik, hogy a közlekedés rendje súlyosan sérül – például ha több helyszínen is fennakadások lépnek fel, vagy ha a demonstráció napokig elhúzódik –, jogukban áll beavatkozni, korlátozni a gyűlést, sőt, végső esetben akár fel is oszlathatják azt.

Ez a szabály éppen úgy érvényesült Hadházy Ákos vezetésével tervezett március 25-i demonstráción. A rendőrség döntése alapján ugyanis a közlekedési rend túlzott mértékben sérült volna, ezért megakadályozták a résztvevőket abban, hogy az eredeti elképzelések szerint az Erzsébet hídon gyűljenek össze. Ennek ellenére a tömeg végül mégis elfoglalta a hidat. A beszédek alatt azonban megérkezett a Kúria határozata, amely megerősítette, hogy a rendőrség jogtalanul lépett fel, amikor megtiltotta a hídra való tüntetést.

"Egy alapjogot korlátozó határozatot a rendőrségnek tényekkel alá kell támasztania, nem elegendő csupán a szavakra támaszkodni, hogy a forgalom zavarása túlzott lenne" - emelte ki Hegyi. A rendőrség feladata ugyanis nem csupán a közrend fenntartása, hanem a tüntetések zavartalan lebonyolításának biztosítása is, amely magában foglalja a forgalom megfelelő átszervezését is, ha arra szükség van, és erről megfelelő előzetes tájékoztatást kell adniuk. A Kúria így megállapította, hogy a rendőrség nem teljesítette feladatát megfelelően, és hangsúlyozta, hogy...

Egy néhány órás zárás kétségtelenül nem fogja elérni azt a szintet, ami a rendőrség figyelmét felkelthetné.

ahogyan egy belvárosi futóverseny vagy egy diplomáciai látogatás során sem szoktak erre hivatkozni.

"A miniszterelnök papírsárkányokkal harcol, a jogszabály-módosításra semmi szükség nincs, ugyanis nem valós a probléma, amit felrajzol" - állította Hegyi Szabolcs. A rendőrségnek mind a törvényi felhatalmazása, mind az eszközei megvannak a jelenleg hatályos törvények alapján is arra, hogy egy tüntetés mellett a közlekedés rendjét biztosítsa.

Arról nem is érdemes szót ejteni, hogy a kormánytagok által hangoztatott forgalmi zűrzavar messze nem egyenlő azzal, hogy a közlekedés teljes mértékben megbénult volna. Bár időnként előfordultak fennakadások, a tüntetők távozásával a rendőrség azonnal feloldotta a zárásokat az érintett szakaszokon. Figyelembe véve, hogy az ilyen helyzetek kezelése a rendőrség feladata, a reakciók gyorsasága kulcsfontosságú volt.

Még ha Orbánnak igazat is adnánk abban, hogy a tüntetés valóban jelentős zűrzavart okozott, a felelősség elsődlegesen nem a résztvevők vállát nyomná, hanem a rendőrségét.

Egy ilyen tüntetés paraméterei persze változhatnak menet közben olyan mértékben, hogy szükséges ismételten, dinamikusan mérlegelni a már említett arányosságot, hiszen nyilvánvalóan más elbírálás alá esik, ha hosszabb időre zárnának le egy hidat, esetleg nem csak egyet foglalnának el, hanem párhuzamosan többet - tette hozzá a TASZ jogásza.

De a törvény ezt éppúgy lehetővé teszi a rendőrség számára, mint az előzetes mérlegelést. Amit nem tesz lehetővé a törvény, az az, hogy

Orbán Viktor határozza meg, hogy ki, mikor és hol gyakorolhatja a tüntetési jogát.

A 2018-as gyülekezési törvény keretei alapvetően átalakították a rendezvények lebonyolításának szabályait, amelyet a Fidesz parlamenti kétharmados többsége fogadott el. E törvény következtében a rendőrség hatáskörét is jelentősen megnövelték. A korábbi jogszabályok szigorúbb feltételeket támasztottak, és csak akkor lehetett előzetesen megtiltani egy gyűlést, ha nem lett volna lehetőség a forgalom más útvonalon történő biztosítására. Ezzel szemben a jelenlegi szabályozás sokkal rugalmasabb értelmezést enged meg, lehetővé téve a rendezvények korlátozását a „közlekedés rendjének szükségtelen és aránytalan sérelmére” hivatkozva.

A gyülekezési jog alkotmányos védelme azt is magában foglalja, hogy a rendezvények megszervezéséhez nem szükséges hatósági engedély. A szervezőknek ugyanakkor bejelentési kötelezettségük van, ami arra szolgál, hogy a rendőrség kellő időben fel tudjon készülni a közlekedés biztosítására. A bejelentés alapján a hatóságok tiltó vagy korlátozó intézkedéseket hozhatnak; erre példa volt, amikor 2023 októberében, vitatható indokokkal, megakadályozták a palesztinok támogatására rendezett demonstrációt. A szervezők ezt a döntést jogi úton támadhatják meg, amely során a Kúria három napon belül döntést hoz, akár megsemmisítve a rendőrségi határozatot – ahogyan azt Hadházyék ügyében is megtették.

Arról, hogy a gyakorlatban mit jelenthet Orbán most bejelentett törvénymódosítása, Hegyi Szabolcs azt gondolja, nincs olyan opció, amellyel nem sérül tovább a gyülekezéshez való jog. Bár a hatályos törvények alkalmasak arra, hogy megvédjék a város közlekedését, a jogász szerint "a papír mindent elbír, láthattuk ezt akkor is, amikor a Pride-ot egyik napról a másikra betiltották".

Nem lenne példa nélkül való, ha bizonyos helyszíneken, semmilyen körülmény között, nem engedélyeznék a nyilvános gyűlések megtartását. Míg egy atomerőmű szomszédságában tartott tüntetés korlátozása érthető és könnyen indokolható, addig egy belvárosi híd tiltólistára helyezése kétségtelenül sértené az Alaptörvény által garantált gyülekezési jogot. A legfőbb probléma az ilyen konkrét helyszínekre vonatkozó tilalommal az, hogy ellehetetlenítené a rendőrség számára az arányossági mérlegelést, amely lehetővé tenné, hogy a hatóságok az adott tüntetés sajátos körülményeit figyelembe véve hozzanak döntéseket a szükséges korlátozásokról.

Több mint egy évtizede a miniszterelnök is azt vallotta, hogy elfogadható, ha a választók az elégedetlenségüket "az állampolgári engedetlenség bevált módszereivel" fejezik ki. A hídfoglalások történetével kapcsolatos részleteket ebben a cikkünkben találhatják: