Magyarországon a magánegészségügy világa egy különleges üzleti tájképet fest, amelyben a magas színvonalú szolgáltatások és a személyre szabott ellátás találkozik. A hagyományos egészségügyi rendszer mellett a magánszolgáltatók innovatív megoldásokat kíná
Mielőtt rátérünk a hazai magánegészségügyi piac részletes elemzésére a legnagyobb fekvő- és járóbeteg szereplők 2024-es beszámolóinak vizsgálata alapján, nem árt tisztába kerülni azzal, hogy összességében milyen évet zárt a magyar gazdaság tavaly. Fontos ugyanis tisztában lenni azzal, hogy a magánklinikák milyen általános üzleti környezetben működtek az előző évben. A gazdaság gyakorlatilag stagnált (0,6%-os GDP-növekedés volt), az infláció viszont lecsillapodott a korábbi elszállást után (évesítve 3,7%-os volt a drágulás üteme), a háztartások fogyasztási kiadásai pedig kezdtek helyreállni (5,1%-os növekedés). A tágabb környezet tehát összességében némiképp javult, bár ez is relatív.
A magánszolgáltatók működését jelentős mértékben befolyásolja az orvosi és szakdolgozói munkaerő elérhetősége és a kapcsolódó költségek. Az intézmények kapacitása, szolgáltatásaik minősége, és ennek következtében a bevételeik leginkább a ledolgozott munkaórák számától függenek. A 2024-es év, valamint a várható 2025-ös és 2026-os év nem tervezett általános orvosi bérnövekedése (bár a szakdolgozók esetében tavaly volt emelés) alapján első látásra úgy tűnhet, hogy a magánklinikák számára kedvezőbb helyzet adódott az orvosi bértárgyalások során. A valóság azonban valószínűleg bonyolultabb, hiszen ez a piac sajátos sajátosságokkal bír. Nem meglepő, hogy tavaly többen is kifejezték aggodalmukat az orvosi bérek drasztikus emelkedésével kapcsolatban. A szolgáltatók nemcsak hogy felhívták a figyelmet erre a problémára, hanem próbálták is kompenzálni a megnövekedett humánerőforrás-költségeket, amiért a páciensekre terhelték a kiadásokat. Ennek következményeként több alkalommal is emelték a vizitdíjakat, és manapság egyre gyakrabban találkozunk a 100 eurót meghaladó díjakkal.
A leglényegesebb kérdés, ami a magyar magánegészségügyet illeti, az az, hogy...
Az igénybevétel és a kereslet alakulását számos tényező befolyásolja, de a legmeghatározóbbak közé tartozik a fogyasztói magatartás, a piaci trendek, valamint a gazdasági környezet. Elsősorban a fogyasztói igények és preferenciák formálják a keresletet. Az emberek életstílusa, értékrendje és a társadalmi normák változása jelentős hatással van arra, hogy mit és mennyit vásárolnak. A technológiai fejlődés szintén kulcsszerepet játszik, hiszen új termékek és szolgáltatások megjelenése, valamint az online vásárlás térnyerése új lehetőségeket teremt a fogyasztók számára. A gazdasági környezet, beleértve a jövedelmek alakulását, a munkanélküliséget és az inflációt, szintén meghatározza a keresletet. Amikor a gazdaság virágzik, a fogyasztók hajlamosabbak többet költeni, míg recesszió idején a megtakarítások és a költségek csökkentése kerül előtérbe. Ezen kívül a versenyhelyzet és a marketingstratégiák is jelentős hatással vannak az igénybevételre. A jól megtervezett kampányok és a vonzó ajánlatok képesek felerősíteni a keresletet, míg a gyenge vagy elavult termékek esetleg visszafoghatják azt. Összességében tehát a keresletet leginkább a fogyasztói igények, a gazdasági tényezők és a piaci dinamika együttes hatása formálja.
És bár a magánszolgáltatók szeretik azt hangoztatni, hogy az egyre szélesebb szolgáltatói paletta, valamint a technológia folyamatos fejlesztése ad egy vonzerőt a magánklinikák iránt, vannak itt lényeges tolóerők is, amelyek a betegeket a privát szektor felé tolják. Nagyon fontos szempont a kereslet kapcsán, hogy miként alakul az állami egészségügy kapacitása, azt pedig nemcsak az állami finanszírozás mértéke (és szűkössége) határozza meg, hanem a benne dolgozók gyakorlata, vagyis hogy mi zajlik a színfalak között azon esetekben, amikor az adott orvos nemcsak a közfinanszírozott ellátásban vesz részt, hanem a magánellátásban is.
A tolóerőre több bizonyítékot is találunk, akár csak a tavalyi évből. Vannak objektív felmérések, amelyek arra utalnak, hogy a betegek még mindig sok esetben kiszorulnak az állami egészségügyből, és a magánegészségügyben találnak valós alternatívát, persze fizetősen. Miközben az állami rendszerben egyéni szinten a teljesítményre alapozott szempontok a háttérbe szorultak (a béremelés esetében nem jöttek a képbe mozgóbér-tényezők, valamint a hálapénz is megszűnt), így a magánszektorban azok felértékelődtek. Nevezetesen: az orvos a plusz/extra teljesítményét a magánellátóknál adja le, így ez a teljesítmény itt csapódik le és ezáltal a magánklinikák árbevételében. A makrogazdasági kép ebből az, hogy a hálapénz egy jelentős része kifehéredett a magánpiaci szereplőknél.
Ez a "hálapénz-magánosítási" folyamat (egyes piaci megfigyelők szerint a betegek zsilipelése) tudatosan is zajlik az ajtók mögött a magyar egészségügyben, vagyis a páciensek magánintézményekbe történő irányítása egy egyre erősödő folyamat. Az orvosoknak közvetlen érdeke is fűződik ehhez a trendhez: a magánellátott beteg után kapja a jövedelmét a magánintézménytől. Ennek a trendnek a mértékére még becslések sincsenek, azonban feltételezhetjük, hogy már nem mellékes tényező, ugyanis az állami döntéshozóknak nemcsak szemet szúrt ez az állami kapacitásokat legyengítő gyakorlat, hanem aktívan fel is lépnének ellene. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár tavaly ősszel többször is üzent és elítélte az állami várólisták hosszának tudatos növelését. Tervben volt az, hogy előírnak egy bizonyos, közfinanszírozásban elvégzett esetszámot, akár a fekvőbeteg-ellátásban, akár a járóbeteg-ellátásban dolgozó orvosok számára; ellenőrző razziákat is terveztek annak érdekében, hogy az orvosok jelenlétét vizsgálják folyamatosan a közfinanszírozott helyeken; de idén már beléptető- és kamerarendszer kiépítése is megkezdődött az orvosi kapacitások gyakorlati ellenőrzése végett; ez a rendszer azonban nem működött érdemben élesben. Mivel jól látható, hogy ezekből az állami intézkedésekből végül nem valósult meg a gyakorlatban érdemben semmi, a kormányzat alkupozíciója a gyógyítókkal szemben nem a legerősebb. Ez viszont azt vetíti előre, hogy a magánegészségügy térnyerése erről az oldalról nem fog korlátozódni, egyelőre.
Természetesen megállapítható, hogy minden szolgáltató fejlődése sajátos, tele van különleges, egyedi vagy éppen átmeneti tényezőkkel, amelyek egy-egy év üzleti tevékenységét befolyásolják. Ám ha összességében nézzük a helyzetet, bátran kijelenthetjük: ismét egy olyan év áll előttünk, amelyben a kibővített top30-as magánszolgáltatói kör jelentős árbevétel-növekedést mutatott fel. Bár több magánszolgáltató még nem nyújtotta be a tavalyi évre vonatkozó pénzügyi beszámolóját,
Az általunk megfigyelt szektor összesített árbevétele körülbelül 190 milliárd forintot tesz ki, ami azt jelenti, hogy az iparág legnagyobb szereplői öt év alatt sikeresen megtriplázták bevételeiket.
Az árbevétel alapú versenyben újabb fordulat következett be, ami vélhetően a megszokott rendhez való visszatérést is jelentheti. A TritonLife Csoport 2024-ben 21,166 milliárd forintos árbevételt könyvelhetett el, amit a 2023-as év 34,9 milliárdos teljesítménye után tapasztalhattunk. A csökkenés hátterében az áll, hogy a TritonLife 2023-as adatai között még szerepelt a Fresenius Csoport, amelyet a következő évben eladtak, így az árbevétel értelemszerűen csökkent. Bár a Medicover idei árbevételei még nem állnak rendelkezésre, mivel a cég ezeket rendszerint több hónapos késéssel publikálja, feltételezhetjük, hogy a 2023-as 27 milliárdos bevétel nem csökkent 2024-re. A piaci trendek ezt a feltételezést is alátámasztják, így a Medicover ismét a szektor csúcsán találja magát.
A rangsor harmadik helyén található Budai Egészségközpont, amely Csányi Sándor érdekeltségébe tartozik, egyre inkább közelít a második helyezetthez. 2024-ben a kórház árbevétele meghaladta a 19 milliárd forintot. A szolgáltató nyilatkozata szerint "a Budai Egészségközpont Zrt. 2024-es gazdálkodási teljesítményére komoly hatással volt a tavaly elkezdett beruházás, amely a Királyhágó utcai kórházi ökoszisztéma fejlesztését célozta". Hozzátették, hogy "a fejlesztés alatt a társaság a gyógyítói kapacitás megőrzése érdekében jelentős átmeneti többletköltségekkel működött, így például több lokalizációval járó bérleti díjat is viselnie kellett. A beruházás miatt időszakosan csökkenő ellátási volumen mellett végezte a tevékenységét, ami az árbevételét is érintette".
A Doktor24, ahol a régi-új tulajdonos, Kóka János aktív kommunikációba kezdett a magyar egészségügy átalakítása mellett érvelve, egyre jobban leszakad a top3-tól, 2024-ben ugyanis gyakorlatilag stagnált az árbevétele.
A legnagyobb magánszolgáltatók dinamikus fejlődése jól tükrözi, hogy az általunk elemzett cégek közül csupán háromnak csökkent az árbevétele 2024-ben. Tavaly kiemelkedő teljesítmények születtek az árbevétel növelésében is, ahol gyakori volt a 30% körüli növekedési ütem. Az élen a Debreceni Tudományegyetem magánintézménye állt az éves alapú változások tekintetében. Ha pedig az alapítványi tudományegyetemekhez tartozó privátszolgáltatókat nézzük, a másik két intézmény szintén stabil növekedést mutatott, és ahogyan a már említett rangsor is jelzi, mindhárom egyetemi magánszolgáltató szoros versenyben követi egymást a középmezőnyben.
Figyelemre méltó, hogy egyre több szolgáltató ér el a 2-3 milliárd forintos árbevételi tartományba. Ezen a szinten már éles a verseny, ami azt eredményezi, hogy egy-egy kiemelkedő teljesítmény vagy látványos előrelépés jelentős hatással van a piaci pozíciókra. Ezzel szemben, ha egy szolgáltató növekedési üteme elmarad az átlagtól, az könnyen a hátrányos helyzetbe kerüléshez vezethet.
Míg az árbevételi mutatók szempontjából a magánszolgáltatók között egy viszonylag homogén tendencia figyelhető meg, és a klinikák stabil növekedést mutatnak, addig a nyereségesség terén a helyzet korántsem ennyire egységes.
Cikksorozatunk következő részében a magánszolgáltatók nyereségességét vizsgáljuk meg közelebbről, ahogyan tettük azt a tavalyi év során is. Majd ezt követően jelentkezünk egy extra résszel, amiben egy tematika mentén mutatjuk be a magánegészségügyi szolgáltatók piacát, részletes válaszaik alapján.
