A magyar asztronauta már a saját űrruhájában edz, hogy felkészüljön a végtelen univerzumban várakozó kihívásokra.

Lenyűgöző! Ez a növény képes megnyugtatni a bőrt, ráadásul a dohányzás káros hatásait is mérsékeli. (x)

Milyen állapotban van a misszió előkészítése? Milyen arányban értékeli a legénység kiképzési szintjét, és készen állnak-e az űrutazásra?

Kapu Tibor: A kiképzésünket tavaly augusztusban kezdtük meg az Egyesült Államokban. A folyamatokat és a tudásunkat tekintve 90 százalékot már tudunk rá mondani. A tréningünk három modulból épül fel: a NASA-tól tanulhatjuk meg az űrállomás fedélzetén való munkával és mindennapi élettel kapcsolatos részleteket. A SpaceX amerikai magánvállalattól tanuljuk meg, hogyan működik a mi kapszulánk és a rakétánk, azaz a Dragon és a Falcon-9-es hordozórakéta, ami eljuttat minket az űrállomásra. A harmadik az Axiom Space, akik összefogják és koordinálják a felkészítésünket, illetve extra képzéseket is kapunk tőlük. Ilyen volt például a centrifugatréning, ahol a nagyobb G-terheléseket tudtuk szimulálni, vagy a NOLS túlélőkiképzés, amelyhez remek alapot adott a régebben Magyar Honvédségtől kapott tudásunk. Mindezekből már az ismétlő tréningjeink zajlanak. A képzés nagy részét a vészhelyzeti tréningek fedik le, de azokat is sokszor már csak ismételjük.

Milyen állapotban vannak az egészségügyi vizsgálatok és kísérletek?

Kapu: Ezek egy részét éppen most tanuljuk be a HUNOR-program kutatás-fejlesztési csapatával, azaz a magyar kollégáinkkal együttműködve. Rengeteg orvosi kísérletnél most történik a tudományos alapadatok felvétele. Leveszik a vérünket, más egyéb mintáinkat, és mérik ezek értékeit. Majd megcsináljuk ugyanezt az űrben is a legtöbb kísérletnél, majd pedig az utazás végén is. Ezek összehasonlításából lehet rengeteg mindent kideríteni azzal kapcsolatban, mi történik az emberi testben űrutazáskor.

Tudna információt adni a felbocsátás időpontjáról? Milyen előzetes értesítést kapnak erről, és mikor várható, hogy a nyilvánosság számára is elérhetővé válik?

Kapu: A hivatalos kommunikáció alapján a felbocsátásunk időpontja legkorábban 2025 tavasza. Nekünk persze, már van dátumunk, amellyel tervezünk. Erre azért van szükség, mert mindent a felbocsátás időpontjától számolunk visszafelé. A tréningünk úgy épült fel, hogy arra a dátumra nekünk már készen kell állnunk. Az űrmissziók felbocsátásának pontos időpontját sok minden befolyásolhatja, így fontos, hogy rugalmasan kezeljük az időpontokat.

Mi módosíthatja ezt az időpontot?

**Kapu:** Az űrutazás rendkívül összetett logisztikai kihívásokkal jár. A Nemzetközi Űrállomás működése szigorúan ütemezett, és minden héten, minden egyes napon pontosan meg van határozva, hogy mi fog történni. Az időjárás az egyik legnagyobb korlátozó tényező, hiszen a küldetések sikeréhez elengedhetetlen a kedvező meteorológiai körülmény. Ezen kívül az ISS-en csupán két dokkolóport áll rendelkezésünkre, amelyeket mi használhatunk, ami szintén szűkíti a lehetőségeinket. Egy dolog azonban biztos: mindenki időben értesül majd a küldetés időpontjáról, és bejegyezheti a naptárába, hogy ott kell lennie a tévék előtt. Nagy vágyam, hogy minél több magyar ember láthassa az indítást és követhesse a küldetést, mert sokat ábrándozom erről.

Már volt alkalma testközelből megpillantani azt az izgalmas eszközt, amely képes eljuttatni minket a világűr végtelen mélységeibe?

Kapu: Volt már alkalmunk arra, hogy Floridában megismerkedjünk az indítóállásunkkal, valamint azokkal a gyártó- és előkészítő csarnokokkal, ahol a rakétákat és kapszulákat újra felkészítik és átalakítják. Ekkor láthattuk a SpaceX öt kapszuláját, de még nem tudtuk, hogy közülük melyik lesz a miénk. Jelenleg Los Angelesben tartózkodunk, ahol egy másfél hetes tréning veszi kezdetét a SpaceX bázisán. Itt egy hatalmas tréningközpontot alakítottak ki, ahol található egy Dragon kapszulamodell is, amely pontosan megegyezik azzal, amivel majd az űrbe repülünk. Már hónapok óta abban gyakorolunk, de most először a saját szkafanderünkben, amelyen ott díszeleg a nevem, a magyar zászló, és a küldetésünk emblémája is.

- Ez már az, amit az űrben is visel majd?

Kapu: Igen, ebben fogok utazni. A legutóbbi képzés óta megvan. Most már nagyon kell rá vigyáznom, ezért úgy lépek be a kapszulába, hogy nehogy megsérüljön, összekarcolódjon.

Mennyire fontos, hogy egy kéthetes űrmisszió résztvevője alaposan megismerje a hatalmas Nemzetközi Űrállomást? A kabinok minden zugát és a dokkoló berendezéseket felfedezheti, sőt, akár "csatangolhat" is a komplexum labirintusában?

Kapu: Nem engedhetjük meg magunknak, hogy "elcsatangoljunk"; ennek számos oka van. Az ISS-nek az a része, ahol emberek tartózkodnak, körülbelül hat hálószobányi területet foglal el. Itt nem csupán négyzetméterekről van szó, hiszen a mikrogravitációs környezetben minden egyes köbcentimétert maximálisan kihasználunk. Ez a hely nem túl nagy ahhoz, hogy könnyedén eltévedjünk. Vannak azonban olyan zónák, ahova kizárólag kísérővel léphetünk be. Mi az amerikai szegmensben végzünk a tréningünket, ott fogunk dolgozni, és emellett használhatjuk a japán és európai szegmenseket is. Az orosz szegmens teljes területét viszont nem tanulmányozzuk, és kísérő nélkül hivatalosan nem mehetünk be oda. De nagyon bízom benne, hogy egy orosz űrhajós kíséretében bejuthatok, és megcsodálhatom a magyar Pille sugárzásmérő ötödik generációját – amelynek elődjével Farkas Bertalan is dolgozott az űrben egykori küldetése során. Ez számomra rendkívül fontos lenne.

Milyen különleges vészhelyzetekre készítenek fel minket?

Kapu: Az egyik, amire alaposan fel kell készülni, az a tűzeset. Nyilván ismerjük az oltórendszerek elhelyezkedését, működését. A másik a szivárgás, vagy egy esetleges hirtelen nyomásesés. Ez akkor fordulhatna elő, ha egy mikrometeorit vagy űrszemét, mondjuk korábban megsemmisült műholdak darabkái eltalálnák az állomást. Ebből adódhat, hogy "kilyukad" az űrállomás. Itt pár centis lyukról beszélünk, ilyenkor nagyjából másfél-két óránk lenne, hogy kezeljük, izoláljuk, megszüntessük a szivárgást. A harmadik az ammóniaszivárgás, amely nagyon káros lenne az emberi szervezetre. Ez a vegyület kering a külső hűtőkörökben, de hiba esetén a belső rendszerekbe is bekerülhet, s ennek a kezelése a legbonyolultabb. Amellett, hogy mindenre felkészítenek minket, fontos hozzátenni, hogy a Nemzetközi Űrállomást 1998 óta nagy biztonsággal használják, így mi sem számítunk problémára a misszió során. Természetesen a Dragon kapszulánkat érintő esetleges vészhelyzetekre is felkészülünk, de ez is egy megbízható, évek óta használt rendszer, több redundanciával és nagyon hatékony vészhelyzeti protokollokkal.

A napjaim rendkívül változatosan telnek, attól függően, hogy éppen milyen típusú kiképzési napra ébredek. Egy lazább nap általában korán kezdődik, amikor a nap első fényei átszűrődnek a függönyön. Ilyenkor a reggeli rutinom nem rohanással telik, hanem inkább egy nyugodt kávéval és a napra való felkészüléssel. A délelőtt folyamán gyakran elmegyünk a szabadba, ahol légzőgyakorlatokat végzünk, vagy csapatépítő játékokat játszunk. Ezen a napon több időt tölthetek a családommal is; délután, miután visszatértem a bázisra, jólesik a közös vacsora, ahol mesélhetek nekik a napomról. Ellenben egy megerőltető kiképzési nap már egészen másképp fest. A reggel korán kezdődik, és a feszített tempó azonnal érezhető. Ilyenkor a napom tele van intenzív gyakorlatokkal, fizikai kihívásokkal és mentális feladatokkal, amelyek próbára teszik a határaimat. Az edzések során a csapattagokkal együtt küzdünk, és az összetartás erősebbé válik. Ezek a napok kimerítőek, és gyakran a családomra is kevesebb időm jut. Az este már csak a regenerációról szól, és a következő napra való felkészülésről. Bár a két nap között nagy a különbség, mindkettő hozzájárul ahhoz, hogy erősebb és kitartóbb legyek, miközben a családom támogatása mindig a háttérben ott van, hogy emlékeztessen arra, miért is csinálom mindezt.

Képzelj el egy olyan életet, ahol egyik héten a NASA központjában töltesz időt Houstonban, a következő héten pedig a SpaceX innovatív világában Kaliforniában kalandozol, míg a harmadik héten a floridai űrközpont izgalmait élik át. Az utazás folyamatos, és minden nap új kihívásokkal és élményekkel teli. A NASA-nál nemcsak elméleti órákon veszünk részt, hanem rengeteg gyakorlati tapasztalatot is szerzünk, ami igazán felvillanyozó. Minden hét és nap más, éppen ez adja a képzés varázsát. Megszámlálhatatlanul élvezem ezt az utat. A szüleimmel és a húgommal tavaly karácsonykor találkoztam, és azóta két európai utazást is lebonyolítottunk, amikor ők néhány napra kiutaztak hozzám. Minden nap videochatelünk, így a távolság ellenére is szoros kapcsolatban maradunk.

Mire készül, és hogyan befolyásolja a több hetes súlytalanság a szervezetét? Elképzelhető, hogy a test fokozatosan legyengül, ami mellett fejfájás, hányinger és álmatlanság is jelentkezhet. Emellett egyéb kellemetlen tünetek is előfordulhatnak, amelyek megnehezíthetik a mindennapokat.

Kapu: A többhetes mikrogravitációban való tartózkodás kétségtelenül komoly fiziológiai kihívást jelent a szervezet számára. Az űrhajósok egy része tapasztal különféle adaptációs tüneteket, különösen a repülés első napjaiban. Ilyen lehet a fejfájás, az arc és a fej duzzadása, a hányinger vagy az átmeneti alvászavarok. Ennek oka, hogy a mikrogravitációs környezetben a testfolyadékok átrendeződnek, a vér egy része a törzsből és az alsó végtagokból a fej irányába áramlik. A mikrogravitációban ugyanis a szív továbbra is pumpálja a vért, de mivel nem kell leküzdenie a gravitációt, a testfolyadékok könnyebben áramlanak a felsőtest és a fej felé, ami nyomásnövekedést és különféle tüneteket okozhat. Egyeseknél a gyomor sem tolerálja azonnal a lebegést, de ezek az alkalmazkodási folyamatok jellemzően néhány nap alatt lezajlanak. A küldetés hossza alapján nem számítunk jelentős izomtömeg- vagy csontvesztésre. Én személy szerint gyakran edzeni fogok, hogy fenntartsam az erőnlétem és megkönnyítsem a visszaszokást a földi gravitációhoz.

Lehetséges, hogy súlyosabb egészségügyi problémák állnak fenn, mint például vesekő vagy vakbélgyulladás. Ezekre a helyzetekre már számos példa van, és fontos, hogy tisztában legyünk a teendőkkel. Ilyen esetekben első lépésként ajánlott orvosi segítséget kérni, mivel a szakszerű diagnózis és kezelés elengedhetetlen. A megfelelő orvosi ellátás biztosítja, hogy a helyzet ne súlyosbodjon, és a beteg minél előbb felépüljön.

Kapu: Folyamatos kapcsolatban vagyunk a lenti orvosainkkal, minden olyan esetet, ami egészségügyi kérdést érint, privát konferencián beszéljük meg. Olyankor eseti elbírálás alapján történnek a dolgok. Voltak már helyzetek az űrállomáson, de arra nem volt példa, hogy egy súlyosabb betegség miatt kelljen megszakítani egy küldetést. Fontos hangsúlyozni, hogy az űrhajósok általánosan jó egészségi állapotban vannak, és mi is rendkívül szigorú orvosi kiválasztáson és felkészítésen estünk át. Szűrések és vizsgálatok során mentünk keresztül: volt például szív-MR, ultrahangos vizsgálatok, vérvételek, fül-orr-gégészet, gasztroenterológia, neurológia, és még sorolhatnám. Ez garantálja, hogy a küldetésre kizárólag olyan jelöltek indulhatnak, akik fizikailag és mentálisan is kiváló állapotban vannak. Emellett rendszeres erőnléti edzéssel készülünk fel a repülésre és az űrbeli kihívásokra. Ráadásul rám és Cserényi Gyulára, a tartalékos űrhajósra már az első napoktól kezdve egy magyar űrorvos, dr. Nagy Klaudia Vivien vigyáz, illetve a Semmelweis Egyetem orvosi teamje is ellenőrzi az állapotunkat. A doktornőt a misszió során is bármikor elérhetem majd.