A magyar válogatott mezének már nem az a varázsa, ami régen volt, és a pályán való megjelenésük nem jelent olyan különleges előnyt, mint egykor.
A piros színt hosszú ideje a szenvedéllyel, dominanciával és agresszióval társítják, és egyes tanulmányok szerint még a sportteljesítményre is hatással lehetett. Egy friss kutatás azonban kimutatta, hogy mára bizony megszűnt a piros és vörös szín előnye, amelyet korábban a győzelem kulcsának tartottak. De vajon mi áll a változás hátterében?
Sokan úgy vélik, hogy a piros szín - amelyet a világfutball legnagyobb sikereit elérő csapatai, például az Arsenal, a Liverpool a jobb időket élt Manchester United, vagy éppen a Bayern München is viselnek - különleges előnyt jelenthet a sportolók számára.
Régebbi tanulmányok alapján a piros szín olyan érzelmeket és asszociációkat válthat ki, mint a dominancia, agresszió és félelem. Ezek a hatások nemcsak a közönségre, hanem a bírók döntéseire is befolyással lehetnek, különösen a küzdősportok terén, de a labdajátékok során is megfigyelhetők.
Egy 2005-ös kutatás során megfigyelték, hogy a piros színű öltözetet viselő versenyzők kedvezőbb helyzetben voltak a szorosan megvívott küzdősport-mérkőzéseken. Most azonban egy friss tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a színhez kapcsolódó előny már elveszett.
A Durham Egyetem tudósai a 1996 és 2021 közötti férfi ökölvívás, birkózás és taekwondo versenyeit tanulmányozták. Az elemzés során hét nyári olimpiai játék és kilenc ökölvívó-világbajnokság adatait vették alapul.
A kutatók újraértékelték a "piros előny" elméletét, és megállapították, hogy ennek a színnek a viselése nem mutatott szignifikáns összefüggést a győzelmekkel. A 6 589 mérkőzésből 3 328 alkalommal diadalmaskodtak a piros ruhát öltő versenyzők, ami 50,51%-os arányt jelent. Ez az adat viszont nem tekinthető eléggé meggyőzőnek ahhoz, hogy komoly következtetéseket vonjunk le a szín hatásáról.
Ez éles kontrasztot képez a 2005-ös kutatással, amely a 2004-es olimpiai események mérkőzéseit elemezte, és...
De mi változott 2005 óta?
A 2005-ös kutatás eredményei alapján a bírók egyre tudatosabban közelítik meg a színalapú elfogultság kérdését, és aktívan igyekeznek minimalizálni annak hatását. Ezen túlmenően a pontozási folyamatokban a technológia jelenléte egyre jelentősebbé válik, ami hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a bírói szubjektivitás.
Az új kutatás kizárólag küzdősportokat vizsgált, így nem terjedt ki labdajátékokra, például a futballra vagy a teniszre, azonban a korábbi tanulmányok eredményei arra utalnak, hogy
Egy 2008-as kutatás szerint például az angol futballcsapatok hosszú távú sikeressége összefüggésben állhat a piros mez viselésével. A Szoboszlai Dominikot is foglalkoztató Liverpool például 1964-ben váltott teljesen piros hazai mezre Bill Shankly vezetésével, aki úgy vélte, hogy a szín félelmetesebb megjelenést kölcsönöz csapatának. Ebben a szezonban a klub először nyerte meg az FA-kupát.
