Elhunyt George E. Smith, a digitális fényképezés és filmforgatás egyik úttörője, akinek munkássága nélkül a mai modern vizuális világunk egészen másképp festene.

Szerdán, május 28-án, saját New Jersey-i otthonában hunyt el George E. Smith, a fizikai Nobel-díjas tudós, akinek forradalmi találmányai alapjaiban formálták át a modern technológiát. Az ő munkássága lehetővé tette, hogy a kutatók eddig soha nem látott tisztasággal vizsgálhassák az univerzumot, emellett az emberek pillanatok alatt megörökíthették életük fontos pillanatait. A filmipar számára pedig Smith találmányai révén megnyílt az út, hogy túllépjen az analóg film korlátain, új dimenziókat nyitva a mozgókép világában – olvasható a New York Times nekrológjában.

Smith a Bell Laboratóriumban tevékenykedve, 1969-ben kollégájával, Willard S. Boyle-lal közösen kifejlesztette a CCD-t, amely ma már a modern fényképezőgépek, okostelefonok, kamerák, csillagászati műszerek és optikai szkennerek alapját képezi. Ez az innovatív áramkör felelős a fény elektronikus jelekké történő átalakításáért, és forradalmasította a fényképezést és a képalkotást.

A technológiai fejlődés 1974-re elérte azt a mérföldkövet, amikor megszületett az első 100 x 100 pixeles érzékelő, amelyet a Bell laboratórium egyik korábbi kutatója, a Fairchild névre hallgató cég révén alkottak meg. A következő évben a Kodak mérnöke, Steven Sasson, egy újabb lépést tett a digitális fényképezés világában, amikor megtervezte az első digitális kamerát, amely ezt a forradalmi szenzort használta.

1976-ban már egy amerikai kémműhold, a KH-11 KENNEN is ezzel készített képeket, a kereskedelmi áttörésre azonban 1983-ig kellett várni: a Sony ekkor dobta piacra az első CCD-s videokameráját, a CCD-G5-öt.

Boyle és Smith 2009-ben közösen részesült a fizikai Nobel-díjban, elismerve ezzel kiemelkedő hozzájárulásukat a tudományos felfedezések terén.