Feltűnő és megindító kiállítás nyílt meg, amely bemutatja a hat hónapos magzati korban elhunyt sziámi ikrek csontvázát. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet az élet kezdetére és a különös sorsokra, amelyekkel az emberek szembesülnek. A kiállítás me
Nobel-díj, ikercsontváz és a világmindenség új értelmezése
5+1 különleges tárgy, amit ne hagyj ki az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia kiállításán 1. **Kossuth Lajos féle nyomdagép** - Ez a gép nemcsak a magyar sajtó történetének fontos darabja, hanem Kossuth Lajos forradalmi gondolatainak terjesztésében is kulcsszerepet játszott. 2. **Kémiai laboratórium eszközei** - A tudományos felfedezések színhelyét bemutató eszközök között találhatóak a híres magyar kémikusok által használt műszerek, amelyek révén új anyagokat és eljárásokat fejlesztettek ki. 3. **Einstein kéziratai** - A világhírű fizikustól származó, Magyar Tudományos Akadémián őrzött kéziratok betekintést nyújtanak a relativitáselmélet születésébe és a tudományos gondolkodás fejlődésébe. 4. **MTA archívum dokumentumai** - A Magyar Tudományos Akadémia történetének kulcsfontosságú pillanatait dokumentáló iratok különleges betekintést nyújtanak a tudomány és a társadalom kapcsolatának alakulásába. 5. **Digitális innovációk** - A jövő tudományának bemutatásához elengedhetetlen a digitális technológiák szerepe, így a kiállítás interaktív elemei és virtuális valóság alkalmazásai új perspektívákat kínálnak a látogatóknak. +1 **Művészeti installációk** - A tudomány és a művészet találkozásának szép példái, amelyek vizuálisan is bemutatják a tudományos felfedezések hatását a kultúrára és a társadalomra. Ne hagyd ki ezt a páratlan lehetőséget, hogy felfedezd a tudomány és a kultúra gazdag örökségét!
Kétszáz évvel ezelőtt jött létre a Magyar Tudományos Akadémia, és ennek emlékére indult el a Varázshatalom című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Ez a tárlat különleges időutazásra invitál minket: felfedezhetjük a humanista tudósok műhelyeitől egészen a legkorszerűbb laboratóriumokig a magyar tudomány fejlődésének izgalmas állomásait és az Akadémia gazdag történelmét.
A több mint 800 kiállított tárgy lenyűgöző történeteket árul el arról, hogyan őriztük és gazdagítottuk a magyar tudományos örökséget a történelem különböző, békés és viharos időszakaiban. Most pedig bemutatunk 5+1 olyan különleges darabot, amelyeket mindenképpen érdemes felfedezni a kiállításon.
Kopernikusz forradalmi műve, a „De revolutionibus orbium coelestium” (A mennybeli gömbök forgásáról) alapjaiban rengette meg a korabeli csillagászatot. Ebben a könyvben a lengyel tudós merész elméletet fogalmazott meg, amely szerint a Föld nem a világmindenség középpontja, hanem a Nap körül kering, ezzel megkérdőjelezve a geocentrikus világképet, amely évszázadokon át uralkodott. Kopernikusz munkája nemcsak a csillagászat terén hozott forradalmat, hanem a tudományos gondolkodás egészét is átalakította, elindítva ezzel a modern tudományos paradigmát. A mű jelentős hatással volt későbbi tudósokra, mint Kepler és Galileo, akik tovább fejlesztették és megerősítették a heliocentrikus elméletet. A „De revolutionibus” nem csupán egy tudományos traktátus, hanem a tudományos forradalom egyik alapköve is, amely hozzájárult a világ megértésének újradefiniálásához.
Van egy könyv, amely nemcsak a csillagászatot, hanem az egész emberiség világszemléletét megváltoztatta. Ez Az égi pályák forgásáról című mű, amelyben Nicolaus Copernicus először fogalmazta meg a heliocentrikus világképet, miszerint nem a Nap kering a Föld körül, hanem épp fordítva. Ez a 16. századi gondolat akkoriban szentségtörésnek számított, ma pedig a tudományos gondolkodás egyik alappillére. A könyv az első teremben, A tudás ligetei című egységben látható, ahol a korai tudóskörök intellektuális világát idézik meg kéziratok, könyvritkaságok és korabeli tárgyak segítségével.
Versírógép - a költészet algoritmusa 1671-ből
A 17. században még nem léteztek számítógépek, de a kombinatorika már akkor is foglalkoztatta a tudós elmét. Quirinus Kuhlmann versíró gépe ennek lenyűgöző példája: a fatörzsbe épített, tárcsás szerkezet lehetővé teszi egyetlen szonett több trillió változatának létrehozását. A "géppel" való játék egyszerre idézi meg a matematika és a költészet határterületeit, és megelőlegezi a mai mesterséges intelligencia nyelvi modelljeinek működését is. A rekonstruált szerkezet különleges látványt nyújt, miközben arra emlékeztet, hogy a kreativitás és a logika gyakran kéz a kézben járnak.
Gipszbe öntött emlékek: Kisfaludy Károly halotti maszkja A gipszbe zárt vonások különleges módon örökítik meg a múltat, és Kisfaludy Károly halotti maszkja éppen ilyen titkokat rejteget. Ez a műalkotás nem csupán a költő szellemi hagyatékát idézi fel, hanem a halál pillanatának megfagyott szépségét is. A maszk rögzíti az időt, miközben a művészet és az emlékezet határvonalán egyensúlyozik. Kisfaludy Károly, a magyar romantika egyik kiemelkedő alakja, életének végén különleges figyelmet kapott, hiszen nem csupán a szavak mestere volt, hanem a silány anyagokból is képes volt maradandót alkotni. A halotti maszk a költő arcvonásait megörökítve nemcsak a fizikai valóságot tükrözi, hanem a művészet iránti elkötelezettségét is. A gipsz hideg tapintása mögött ott rejlik a forró szenvedély, amely életében vezérelte. Ez a maszk tehát nem csupán egy emlék, hanem egy ablak a múltba, amelyen keresztül betekinthetünk egy olyan világba, ahol a költészet és a halál egyaránt jelen van. Ezen a különleges művészeti darabon keresztül Kisfaludy Károly öröksége tovább él, és a gipszbe zárt vonások között felfedezhetjük a művészet örök érvényű igazságait.
Kevés olyan tárgy létezik, amely olyan mélyen és erőteljesen képes kifejezni az örök élet iránti vágyakozást, mint egy halotti maszk. Kisfaludy Károly arcmása, amely 1830-ban készült, Magyarország első hivatalosan azonosított darabja, és a romantika költőjeként ismert alkotó életművének fontos emléke. Mint szerkesztő és író, Kisfaludy kulcsszerepet játszott a nemzeti irodalom fejlődésében, és halála után kultusza továbbra is élte életét. Róla nevezték el az irodalmi élet egyik legjelentősebb intézményét, a Kisfaludy Társaságot. A költő halotti maszkja nem csupán az elmúlás szimbóluma, hanem az emlékezés eszköze is; Kisfaludy öröksége ma már elválaszthatatlan része a magyar kulturális hagyatéknak.
Arany János karosszéke egy különleges bútordarab, amely nem csupán a fizikai megjelenésével, hanem a mögötte rejlő történettel is lenyűgöz. Ez a karosszék a költő szellemi otthona volt, ahol számos kivételes mű született. A puha párnák, a finom fa kidolgozás és a meleg színek mind hozzájárultak ahhoz a varázslatos légkörhöz, amely inspirálta Aranyt a költészetében. A karosszék nem csupán egy ülőalkalmatosság; egyfajta szentély, ahol a gondolatok szabadon szárnyalhattak. Minden egyes mélyedésben ott rejlik a költői lélek egy kis darabja, ahogy az inspirációt kereste, és a szavakat formálta. Az íróasztal mellett állva figyelte a világot, és a természet csodáit, valamint az élet örömeit és bánatait örökítette meg. Ez a karosszék tehát nem csupán a kényelem szimbóluma, hanem a kreativitás és a művészet szentélyévé vált, amely Arany János örökségét őrzi. Azok számára, akik belépnek a térbe, a karosszék emlékeztet arra, hogy a költészet és a művészet mindig is a lélek mélyéből fakad.
A negyedik teremben, amely a tudományos gondolkodás és a kulturális örökség kézzelfogható kapcsolatát tárja elénk, egy különleges atmoszféra fogad minket. Itt áll a szilfából készült karosszék, amely valószínűleg Arany János nagykőrösi otthonának ékessége volt, és a legendák szerint a költő első karosszéke is. Ez az áttört hátú, angol polgári stílusú bútor nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem egy közvetlen kapcsolatot teremt Arany mindennapjaival. A kiállításon más neves íróink személyes tárgyai is felfedezhetők, lehetőséget adva arra, hogy bepillanthassunk egy-egy irodalmi nagyság dolgozószobájába, és elképzelhessük, hogyan születtek azok a művek, amelyek ma már az iskolai tananyag részét képezik.
A tudomány csúcsain: Karikó Katalin Nobel-díjas felfedezései Karikó Katalin neve mára egyet jelent a tudományos áttörésekkel, hiszen a mRNA-alapú vakcinák kifejlesztésében játszott kulcsszerepe révén megváltoztatta a világ egészségügyi táját. Nobel-díjának elnyerése nemcsak a saját munkásságát ismeri el, hanem a kutatók és tudósok közösségének kitartását és elkötelezettségét is a globális járványok leküzdése érdekében. Az ő fáradhatatlan munkájának eredményeként nem csupán a COVID-19 elleni védekezés vált hatékonyabbá, hanem a jövő orvostudományának alapjait is letette. Karikó Katalin története inspiráló példa arra, hogy az innováció és a tudományos kíváncsiság hogyan formálhatja a jövőt.
A kiállítás záróterme igazi csúcspontja a világ legnagyobb tudományos eredményeit elismerő díj bemutatása, amely nélkül a rendezvény nem lenne teljes. 2023-ban Karikó Katalin és Drew Weissmann közösen vehették át az orvosi-élettani Nobel-díjat, amelyet az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztéséhez vezető forradalmi kutatásaikért kaptak. A díjat személyesen helyezték el a kiállítás "tudomány felfelé vezető hídjának" legmagasabb csúcsán, ahol mindenki csodálhatja. Emellett ott található Krausz Ferenc és csapata által kifejlesztett lézertükör is, amely alapvető szerepet játszott a 2023-ban Krausz Ferencnek odaítélt Nobel-díj mögött álló innovatív kutatásokban. E két díj nem csupán a magyar tudomány kiemelkedő eredményeit ünnepli, hanem a jövőbe vetett hitünk szimbóluma is, amely inspirál minket a további felfedezésekre.
+1. Egy megrendítő orvostörténeti emlék: Lenhossék József ikercsontváz preparátuma
A "természetes ikercsontváz" egy méhen belül, körülbelül hat hónapos magzati korban elhunyt sziámi ikerpár maradványa. A két magzat a mellkasuknál, a szegycsontnál nőtt össze. A ritka fejlődési rendellenességről a preparátumot Lenhossék József orvos készítette 1844-ben. Mivel a sziámi testvérpárok a 19. században egyszerre keltettek félelmet és kíváncsiságot, gyakran cirkuszokban és vásárokon is megtekinthette őket a közönség. Az ikercsontváz a magyar orvostudomány történetének egyik megrázó emléke és a kiállítás különleges darabja.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Múzeum közös kiállítása a tudomány sokszínűségét mutatja meg könyvek, tárgyak, műszerek, kéziratok és személyes relikviák segítségével. A tárlat mögött meghúzódó együttműködés éppúgy szolgálja a tudás megőrzését és újrafelfedezését, mint a látogatók kíváncsiságának felébresztését: mi a tudomány szerepe ma, és hogyan segít eligazodni a világban? A Varázshatalom - Tudás. Közösség. Akadémia című kiállítás 2025. október 26-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban.
