A szakértők megszólaltak az új orosz rakétarendszerről: úgy tűnik, Putyin készletei kezdenek apadni.

Az új rakéta, amellyel az orosz hadsereg csapást mért Dnyipróra még csütörtökön, rengeteg kérdést vetett fel az eszközzel kapcsolatban. Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök egy beszédében megosztott néhány információt a fegyverről, Kijev és a szakértők egy része is némileg árnyaltabban látja az Oresnyik megjelenését. Van olyan, aki szerint túlreagálják a rakéta színrelépését, ami túl sok újdonságot nem is tartalmaz, míg mások szerint Putyin kezd kifogyni az elrettentő ígéretekből, ezért egyre durvább eszközökhöz nyúl.

Vlagyimir Putyin orosz elnök november 21-én bejelentette, hogy Oroszország egy új generációs rakétát vetett be Ukrajna elleni támadásában. E lépés célja a katonai erejének demonstrálása, valamint annak a szándéka, hogy elriassza Kijev szövetségeseit attól, hogy további támogatást nyújtsanak a teljes körű invázióval szemben – számolt be róla a The Kyiv Independent.

"Jelenleg nincs mód ennek a fegyvernek az ellensúlyozására. A rakéták 10 Mach sebességgel, azaz másodpercenként 2,5-3 kilométeres sebességgel támadják a célpontokat. Készen állunk minden fejleményre. Ha valaki még mindig kételkedik ebben, ne tegye. Mindig lesz válaszlépés" - mondta Putyin egy tévés beszédében.

Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy az új rakéta neve "Oresnyik". Azonban egyes szakértők és hivatalos személyek azóta kétségbe vonják a fegyver valódi innovációját, és azt is, hogy mennyire képes megakadályozni az ukrán szövetségesek által nyújtott támogatások hatékony érvényesülését.

Az orosz államfő nyilatkozata szerint az Oresnyik egy forradalmi újítás, amelyet a nyugati légvédelmi rendszerek nem tudnak hatékonyan detektálni. Ez a rakéta kifejezetten nukleáris fegyverek szállítására lett megalkotva, azonban Putyin kijelentése szerint az Ukrajna ellen indított támadás során nem volt ellátva nukleáris robbanófejjel.

A legújabb orosz közepes hatótávolságú rakétarendszer tesztelését harci körülmények között valósították meg. Ezúttal egy ballisztikus rakéta hiperszonikus, de nem nukleáris verzióját vetették be, amely a modern katonai technológia határait feszegeti.

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – jelentette ki Vlagyimir Putyin november 21-én, amikor élőben közvetített beszédet tartott. Az Oresnyikről, amelyről beszélt, alig van információ, csupán az, amit ő maga megosztott a közönséggel.

"Rendkívül meg lennék döbbenve, ha ez a rakétarendszer több mint 10 százalékban tartalmazna új alkatrészeket" - mondta Fabian Hoffmann védelmi szakértő, az Oslói Egyetem doktori kutatója a portálnak.

Úgy vélem, hogy az RS-26-os rakétát lényegében szétszerelték, vagy éppen kannibalizálták, majd újra összeállították ezt az új modellt, csupán néhány frissítést és egy új színkódot adva hozzá.

Utaltam az RS-26 Rubezs-re, amelyről már számos információ és részlet is napvilágot látott.

Az először 2011-ben gyártott és 2012-ben sikeresen tesztelt Rubezs egy 36 ezer kilogrammos, nukleáris célra alkalmas, közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta (IRBM), amelynek ismert hatótávolsága 5800 kilométer. A bejelentett, de be nem mutatott 6 ezer kilométeres hatótávolsága éppen csak átlendítené az interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) kategóriájába. Fejlesztését és bevetését 2018-ban ténylegesen leállították az Avangard hiperszonikus siklórakéta javára.

A Rubezs egy MIRV robbanótöltettel van ellátva, amely a Multiple Independent Reentry Vehicles (önállóan célozható robbanófejek) kifejezés rövidítése. Ezt a technológiát a Dnyipro ellen végrehajtott támadás során készült felvételeken is megfigyelhetjük. A videók tanúsága szerint több lövedék csapódik be a földbe, azonban a hagyományos rakétákhoz vagy robbanótöltetekhez kapcsolódó hatalmas detonációk nélkül. Ez arra enged következtetni, hogy a rendszer lényegében robbanófejeket hordozott, amelyek precízen célzottak, ahelyett, hogy egyetlen nagy robbanásra támaszkodtak volna.

November 22-én az ukrán hírszerzés (HUR) újabb információkat osztott meg az Oresnyikről, megjegyezve, hogy valójában ez csupán a korábban ismert "Kedr" rakéta egyik elnevezése. A "cédrus" néven is ismert fegyvert Oroszország már 2023 októberében, illetve 2024 júniusában is próbára tette.

A Dnyipróba becsapódott rakéta hat robbanófejjel volt ellátva, mindegyikük külön-külön hat al-töltetet rejtett magában. A zuhanás során a rakéta sebessége meghaladta a 11 Machot, ami körülbelül 13 500 kilométer/órás sebességet jelentett.

- tette hozzá a HUR.

Hoffman véleménye szerint lényeges, hogy ne túlozzuk el a helyzetet. Megjegyezte, hogy a rakéta önmagában nem hoz lényegi újdonságot, függetlenül attól, amit Putyin november 21-én kijelentett.

Tetszik a "hiperszonikus" megjegyzése - persze, hogy ezt kellett mondania, de minden közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta egyszer eléri a hiperszonikus sebességet, tehát ez nagyjából semmiség

- fűzte hozzá.

Egy névtelenségét megőrző amerikai tisztviselő osztotta ezt a nézetet, amikor a The Kyiv Independent számára nyilatkozott. Elmondta, hogy bár "minden Ukrajnával kapcsolatos fenyegetést komolyan értékelünk, fontos figyelembe venni néhány alapvető tényt. Ukrajna már számos, Oroszország által indított támadást túlélte, köztük olyan rakétákét is, amelyek robbanófejei jelentősen nagyobbak voltak, mint ennek a fegyvernek" - hangsúlyozta.

Hadd fogalmazzak világosan: Oroszország lehet, hogy megpróbálja felhasználni ezt a rakétát arra, hogy megpróbálja megfélemlíteni Ukrajnát és támogatóit, vagy figyelmet kelteni az információs térben, de ez nem fog változtatni a konfliktuson

- megerősítette.

Ami valóban újdonságot hordoz magában, az a globális geopolitikai táj képének változása, a feszültségek fokozódása és az eszkaláció lehetősége, amely mindannyiunk számára aggasztó kihívásokat jelenthet.

A rakéta telepítése nem sokkal azután valósult meg, hogy Oroszország ratifikálta a nukleáris doktrína módosításait, amelyek lényegesen alacsonyabbra állították a nukleáris válaszküszöböt. A Kreml egyértelmű üzenetet küldött ezzel a lépéssel a Nyugat számára, jelezve, hogy a doktrína átalakítása nem csupán technikai változás, hanem politikai üzenet is.

Míg a doktrína a döntéshozók és a nemzetbiztonsági intézmények számára készített üzenet, a rakétacsapás viszont a közvélemény figyelmét hívja fel.

„Tedd különlegessé a szöveged!” – hívja fel a figyelmet Matej Kandrík, az Adapt Intézet vezetője.

Oroszország már korábban is telepített nukleáris rakétákat Ukrajnába, de az Oresnyik jellemzői, mint például az MRV-képesség, "a nukleáris háború ijesztő, apokaliptikus képét idézik fel, és ezért lehetővé teszik, hogy a képzeletünk sokat dolgozzon Putyin helyett" - mondta Jenny Mathers, az Aberystwyth Egyetem nemzetközi politikával foglalkozó vezető oktatója.

Oroszország a teljes körű invázió kezdete óta folyamatosan alkalmaz rejtett és nyílt nukleáris fenyegetéseket, hogy elriasztja Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatást. A Kreml által meghatározott "vörös vonalak" nem bizonyultak hatékony eszköznek a Nyugat tankok, vadászgépek és nagy hatótávolságú rakéták szállításának megakadályozására. Most Putyin arra törekszik, hogy erőt demonstráljon, miután amerikai és brit rakéták csapásokat mértek orosz területen található célpontokra.

Putyin dilemmája abban rejlik, hogy kifogyott a lehetőségekből, amelyek segítségével hatékonyan közvetíthetné üzeneteit. Ő és a magas rangú orosz tisztviselők rendre figyelmeztettek bizonyos lépések elkerülésére, utalva a súlyos következményekre. Ennek ellenére a konfliktus fokozódása során a figyelem a ukrán civil lakosság és infrastruktúra ellen irányuló egyre brutálisabb támadásokra összpontosult.

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – szólalt meg Mathers, miközben szemeiben szikrázott a kreativitás lángja.

Kandrik véleménye szerint Putyin számára az lenne a legkedvezőbb, ha az Egyesült Államok által biztosított csapásmérő fegyverek orosz területen történő használata meg lenne tiltva, és a jövőbeli szállítmányokat is korlátoznák. Mathers úgy értelmezi ezt, mint egy stratégiai lépést, amelynek célja az Ukrajnának nyújtott szélesebb körű nyugati támogatás megakadályozása.

Nyugati tisztviselők határozottan elítélték az IRBM kilövését, eszkalációként értékelve azt, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ez nem befolyásolja Ukrajna irányába tanúsított támogatásukat. "Ez a rendszer nem fogja megváltoztatni a konfliktus dinamikáját, és nem tántorítja el a NATO szövetségeseit attól, hogy továbbra is támogassák Ukrajnát" - nyilatkozta Farah Dakhlallah, a NATO szóvivője.

A számítás megváltozhat, miután Donald Trump megválasztott amerikai elnök januárban hivatalba lép, ugyanis elmondása szerint csapata a konfliktus gyors rendezésére törekszik, vagyis hogy "kiszálljon" a konfliktusból. Egyelőre nem világos, hogy a leendő elnök, aki gyakran bírálta az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket, fenntartja-e a hosszú távú csapások politikáját, ha az további eszkalációs lépéseket válthat ki Oroszország részéről.

Putyin tisztában van vele, hogy az idő sürgeti Oroszországot és Ukrajnát egyaránt, ahogy egyre közelebb kerülünk január 20-hoz, amely Donald Trump amerikai elnöki visszatérésének időpontja. Ennek fényében Putyinnak arra kell törekednie, hogy azt az üzenetet sugallja, miszerint Oroszország erősebb pozícióban van, és készen áll arra, hogy a végsőkig küzdjön a győzelemért.

- fejtette ki Mathers. Szakértők szerint azonban Oresnyik kilövése nem egy nukleáris apokalipszishez vezető eszkalációs lánc kezdete.

"Maradjunk nyugodtak... Ennek egy sajátos mechanizmusa van. Ezt az eszkalációs létrának nevezzük, amely különböző szintet ölel fel a 'nukleáris kardpárbajtól' kezdve a nukleáris üzenetküldésig – ami jelenleg zajlik – egészen az első nukleáris fegyver bevetéséig" – nyilatkozta Mathieu Boulègue, a CEPA agytröszt vezető munkatársa a Kyiv Independentnek.

Az orosz vezetés nem öngyilkos. Abban a pillanatban, amikor egy kicsit is túl messzire mennek a nukleáris eszkalációban, az lenne az orosz rezsim vége

- fűzte hozzá.

Federico Borsari, a CEPA rezidens szakértője hangsúlyozta, hogy Oroszország előzetesen tájékoztatta az Egyesült Államokat a rakéták bevetéséről. Kiemelte, hogy az Iszkander és Kinzsal rakéták, amelyeket Oroszország gyakran használ Ukrajnában, képesek nukleáris robbanófejek szállítására is. "Az Oresnyik alkalmazása világos politikai üzenetet hordoz, de nem jelzi a nukleáris eszkaláció közvetlen veszélyét" – zárta le megállapításait.

Az orosz-ukrán konfliktus fejleményeit az Index szorgalmasan figyelemmel kíséri. Vasárnapi élő hírfolyamunkat itt találhatod, ahol mindig friss információkkal szolgálunk.