Lehetséges, hogy véget vetnek az online bűnözők számára biztosított tárhelyszolgáltatásoknak.

2023-ban a számlatulajdonosokat összesen 23,2 milliárd forint kár érte az online bűnözők által elkövetett csalások következtében. Az év első negyedévében a bűncselekmények száma tovább nőtt: az internetes csalók 4277 esetben mintegy 5,4 milliárd forintot csaltak ki áldozataiktól. A bankkártyás visszaélések száma megközelítette az 57 ezret, ezzel 2,7 milliárd forintnyi kárt okozva. Polt Péter legutóbbi beszámolójában kiemelte, hogy az adathalász bűncselekmények száma több mint harmincszorosára emelkedett. Az ügyészség vezetője szerint a pénzmosás elterjedésének hátterében is az online bűnözés növekedése áll, mivel az interneten elkövetett csalások során szerzett vagyon gyakran pénzmosási műveleteken keresztül kerül legalizálásra.

A kormány idén több lépésben indította el harcát az online bűnözés ellen. Ennek részeként augusztus 1-jén életbe lépett egy új salátatörvény, amely a digitális csalások elleni védekezést hivatott szabályozni.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter a törvény lényeges elemei közé sorolta a bankok közötti információcsere felgyorsítását, amellyel követni tudják az elcsalt összeget, és beavatkoznak a pénz befagyasztása érdekében. A tárcavezető kiemelte, hogy a bűncselekmények felderítésében részt kell venniük az online piactereknek is, amelyeknek feladata lesz a csalásokra használt felhasználói fiókok törlése. A büntetőeljárások felgyorsítását, egyben az ügyteher csökkentését célozza, hogy a bíróságok ezentúl az általános illetékesség szabályai alapján járhatnak el.

Bizonyos fizetési tranzakciók esetén, amikor az ügyfél nem hagyta jóvá ténylegesen a műveletet, vagy ha csalás következtében történt a jóváhagyás, a szolgáltató értesítése révén lehetőség nyílik a tranzakció felfüggesztésére. A legújabb törvénymódosítás alapján a felfüggesztett pénzösszeg legfeljebb négy munkanapig maradhat zárolva.

Az internet világában a bűnözés egyik legaggasztóbb aspektusa a különféle csaló profilok elterjedése. Bár léteznek bizonyos jogi mechanizmusok, amelyek lehetővé teszik egy adott adat ideiglenes eltávolítását, a helyzet bonyolultabb, mint elsőre tűnik. Jelenleg nincs olyan hatékony eszköz, amely teljes profilokat vagy akár a mögöttes tárhelyszolgáltatásokat felfüggeszthetné vagy törölhetné. Ez különösen aggasztó, mivel ezek a csaló profilok gyakran újabb és újabb bűncselekmények színhelyévé válnak, így komoly kihívást jelent a hatóságok számára a digitális világban való rendfenntartás.

Ezért, hiába próbálnak meg eltávolítani bizonyos adatokat, a régi profilok vagy az ugyanazon személyek újra és újra megjelenhetnek, lehetővé téve az online bűnözés zavartalan folytatódását.

Mindezek fényében az igazságügyi minisztérium három héttel ezelőtt egy újabb törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé. Az előterjesztés, amelynek végső szavazására a tervek szerint a következő héten kerül sor, számos módosítást tartalmaz a Büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény vonatkozásában.

Az újdonságok között szerepel a számlákra érkező pénz és elektronikus valuták feletti rendelkezési jog felfüggesztése. Ez a lépés lehetővé teszi az elektronikus pénzek és számlapénzek lefoglalását, így minimalizálva az időbeli késlekedéseket és csökkentve a vagyon eltulajdonításának kockázatát.

A sértettek gyors és méltányos kártérítését segíti elő a lefoglalt összegek igazságos elosztása közöttük. Ennek köszönhetően a sértettek a biztosított vagyonból már az eljárás folyamán hozzáférhetnek tulajdonuk jelentős részéhez.

Az online csalások megnehezítése érdekében olyan új jogintézményeket vezetnek be, amelyek lehetőséget teremtenek a hatóságoknak, hogy kötelezzenek egy tárhelyszolgáltatót (például egy közösségi médiaszolgáltatót) valamely bűnöző profiljának felfüggesztésére, megszüntetésére, de akár arra, hogy a felfüggesztés hatálya alatt az érintett ne is köthessen újabb szolgáltatási szerződést a szolgáltatóval.

Az új szabályozás értelmében a kényszerintézkedés elrendelése kizárólag a közvádas ügyek esetén lehetséges, ráadásul két konkrét feltétel teljesülése szükséges hozzá:

A kényszerintézkedés és az anyagi jogi intézkedés közötti lényegi eltérés abban rejlik, hogy a kényszerintézkedés nem csupán a szolgáltatás igénybevételének megakadályozását jelenti. Emellett megakadályozza azt is, hogy a végrehajtásra kötelezett szolgáltató újabb szerződést kössön a vagyoni érdekelttel, amely újabb szolgáltatások nyújtását célozná.