Itt a válasz: ezért nem fagyott meg a februári hidegben, amikor az extrém mínuszok uralkodtak.

Izgalmas magyarázatokat nyújt a befagyás fizikai és meteorológiai aspektusairól készült tanulmány.

2025. február közepén az átlagosnál hidegebb időjárás volt az országban, így a Balaton térségében is. A hideg hatására a sekélyebb tavak felszínén megjelent, majd megvastagodott a jég. Egyes híradások a hidegre alapozva a Balaton befagyását jósolták, azonban csak a zárt öblökben, kikötőkben, illetve a sekélyebb vizeken jelent meg rövidebb ideig a jég, a nyílt vízen összefüggő jégtakaró nem alakult ki. A Balaton vizének hőmérséklete a HungaroMet Zrt. Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának mérései alapján nem csökkent 1 fok alá. Korábbi években ugyanakkor előfordult, hogy februárban a mostaninál kevésbé fagyos időben is megjelent az összefüggő jégpáncél a Balatonon.

A metnet.hu weboldalon Horváth Ákos cikkében részletesen ismertette az elmaradt befagyás mögött álló fizikai és meteorológiai tényezőket.

Egy "igazán hideg" télen, amilyen utoljára a 2016-2017-es idényben volt tapasztalható, a jég megjelenése leggyakrabban egy nyugalmi állapotba jutott hidegfront után következett be. A hidegfronttal érkező fagyos szél alaposan átkavarta a Balaton vizét, míg az éjszaka folyamán a hullámzás elcsendesedett, és a vízfelszínről kibocsátott hosszúhullámú sugárzás annyira lehűtötte a víz felső rétegét, hogy reggelre már egy sima, összefüggő jégtakaró borította a tavat. Ritkábban előfordult, hogy a hideg szél sosem állt meg, és így a folyamatos hullámzás közben jégkockák keletkeztek, amelyek a Balaton felszínén fagyva ragyogtak.

A februári hideg periódus során a térséget elárasztó hideg levegő és a talajfelszín is meglehetősen száraz volt, így nem alakult ki az ilyenkor szokásos köd vagy alacsony szintű felhőzet. Ennek következtében a nappali órákban a rövidhullámú napsugárzás által nagyobb mennyiségű energia jutott a Balaton felszínére. A rövidhullámú - vagy látható tartományú - napsugárzás mélyebben be tud jutni a vízfelszín alá, ezért van például a tengerben világos akár 50-100 m mélységben is.

Míg a talajfelszínt csak 1-2 centiméter vastagságban melegíti fel februári napsugárzás, a jégmentes Balatonnál teljes mélységében elosztva történik az energia átadás

- A tanulmányban részletesen kifejtésre kerül.

Éjszaka a lehűlés egyik fő hajtóereje a hosszúhullámú kisugárzás, amely kizárólag a víz felszínéről indul útjára. Ezért a mélyebb vízrétegek nem képesek sugárzási energiát kibocsátani. Sugárzási szempontból a Balaton olyan, mint egy üvegház, amely megkülönböztetett szerepet játszik a hőmérséklet-szabályozásban, ellentétben a vékonyabb talajfelszínnel, amely nappal gyorsan felmelegszik, de éjszaka szintén gyorsan hűl. Az energia egyensúly fenntartása érdekében, amelynek hosszú távon a víz is részese, a vízfelszín és a levegő közvetlen érintkezése révén egy kis mennyiségű hő visszajut a légkörbe, míg a nagyobb hányad a víz párolgásával távozik. A párolgás során a vízfelszínről egy rész víz nagyobb energia állapotú vízgőzzé alakul, így elhagyva a vízfelszínt, és ezzel együtt energiát is transzferál a környezetbe. Ezt az energiát a fizikában párolgási hőként definiálják, amely kulcsszerepet játszik a folyamatok megértésében.

A párolgás mértéke szoros összefüggésben áll a hőmérséklet változásaival, különösen február közepén, amikor az éjszakai hőmérséklet rendkívül alacsonyra süllyedt. Ennek következtében a párolgás által okozott hőleadás is jelentősen csökkent.

- fogalmazott a szerző.

Ha összehasonlítjuk a Balatont, mint a nagyobb tömegű, mélyebb és szélesebb vízfelületű tavat a sekélyebb tavakkal és a talajjal, kiderül, hogy a Balaton képes volt jobban megőrizni a rövid ideig, de annál intenzívebben érkező februári napsütés hőenergiáját. Ennek következtében, még a februári átlagosnál alacsonyabb hőmérsékletek ellenére is megúszta a befagyást, így a magyar tenger továbbra is zavartalanul hullámzott.

Nemrégiben fotókkal illusztrálva megmutattuk a Balaton jégbe zárt világát, és a hattyúk életét a magyar tenger téli égszínkék vizén. Olvashattak arról is a napokban, hogy vastag jégréteg tartotta fogságban Nógrád legszebb tavát.