Milyen trendek és várakozások alakítják az ingatlanpiacot 2025-re? Az elkövetkező években számos tényező befolyásolja a piaci helyzetet, mint például a gazdasági környezet, a kamatlábak alakulása és a társadalmi igények változása. A szakértők szerint a fe

Az ingatlanpiac 2025-re egyre élénkebbé válik, ami fokozott tranzakciószámot és ingatlanárak emelkedését valószínűsíti. Az idei évben életbe lépő új szabályozások azonban kedvező hatással lehetnek az albérlet-díjakra, amelyek mérséklődhetnek. A zenga.hu részletesen összegyűjtötte azokat a tényezőket, amelyek idén formálhatják az ingatlanpiac alakulását.

A szektor szakértői optimistán tekintenek a 2025-ös év elé, amely várakozásaik szerint számos lehetőséget kínál majd a növekvő tranzakciók és a megnövekedett tőkeáramlás révén. Azonban a jövőbeli teljesítmény mértéke egyelőre kérdéses, hiszen az ingatlanpiacot számos, nem organikus jellegű tényező is erősen befolyásolja. A zenga.hu ingatlankereső és hirdető oldal részletesen feltérképezte azokat a változásokat és hatásokat, amelyekkel a lakáspiac 2025-ben szembesülhet.

Jelenleg még nehéz megítélni a pontos összeget, de várhatóan ezer milliárd forint körüli tőke áramolhat a piacra, amennyiben az idén lejáró inflációkövető állampapírok esetében a befektetők nem döntenek a megújítás mellett, hanem inkább ingatlanba fektetik pénzüket. Ezen kívül az aranyvízum program is jelentős mértékben hozzájárul a piaci dinamizmushoz: ennek keretében harmadik országbeli állampolgárok 10 éves tartózkodási engedélyt szerezhetnek, ha legalább több százezer eurót invesztálnak ingatlanalapokba Magyarország területén.

2025-ben lehetőség nyílik arra, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat lakás- vagy telekvásárlásra is felhasználjuk, méghozzá a 2024. szeptember 30-i állapot szerinti egyenleg mértékéig.

Arra viszont figyelni kell, hogy az ingatlan a pénztártag, vagy a házastársa, vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonába kerüljön.

Az intézkedés hatása az ingatlanvásárlókra nehezen megjósolható, hiszen a nyugdíjpénztári statisztikák alapján egy átlagos nyugdíjpénztári tag körülbelül másfél-kétmillió forintos megtakarítással rendelkezik.

Olyan új intézkedések lépnek életbe, melyek nem közvetlenül, hanem a hitelpiacra gyakorolt hatásukon keresztül befolyásolják az ingatlaneladásokat. Például bevezetésre kerül egy 5%-os lakáshitel-kamatplafon, amelyet a fiatalok igényelhetnek első zöld lakásuk megvásárlásához. A részletes szabályozás értelmében az ingatlannak A+ energetikai besorolással kell rendelkeznie, és a primer-energiaigénye legfeljebb 68 kWh/m²/év lehet. Emellett a bruttó négyzetméterárnak 1,2 millió forint alatt kell maradnia. A zenga.hu adatbázisa alapján a budapesti piac nem kínál ilyen lehetőségeket, de a vidéki ingatlanok között találhatunk olyanokat, amelyek megfelelnek a megadott kritériumoknak.

A lakáshitelt segítő új munkáshitel program célja, hogy a 17 és 26 év közötti fiatalok számára elérhetővé tegye a 4 millió forintos kamatmentes hitelt. Ennek feltétele, hogy a pályázók legalább három hónapos folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezzenek, heti munkájuk minimum húsz órát tegyen ki, és ne legyen érvényes tanulói jogviszonyuk vagy diplomájuk. Továbbá elköteleződnek amellett, hogy öt évig Magyarországon élnek és dolgoznak.

A vidéki lakásvásárlást a vidékfelújítási program is serkentheti. E program keretein belül lehetőség nyílik energiakorszerűsítési beruházások támogatására, amelynek összege legfeljebb 3 millió forint lehet.

A munkáltatók kezébe is több eszközt ad a kormány, hogy segíthessék munkavállalóikat a lakáshoz jutásban. Ilyen a 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakáscélú munkáltatói támogatás, amit 35 év alatti alkalmazottaknak adhatnak a munkaadók albérletre vagy lakáshitel-törlesztésre. Mindemellett a SZÉP-kártyát mostantól bútor vagy lakásfelújítási eszközökre is fel lehet használni.

Az albérletpiac jövőjét jelentősen befolyásolhatja az Airbnb-szolgáltatásokra vonatkozó szigorúbb jogszabályok bevezetése, amelyek következtében a befektetők számára egyre kevésbé vonzóvá válhat a rövid távú lakáskiadás. Különösen a keresett települések esetében, ahol a szobánkénti éves adó 150 ezer forintra rúg, a befektetések megtérülése kérdésessé válhat. Emellett a kormány gazdasági akciótervének részeként bevezetett kollégiumi és bérlakásépítési program is hatással lehet a piacra, hiszen az állam 200 milliárd forintot biztosít ezen célokra. E két intézkedés összességében azt a célt szolgálja, hogy mérsékelje az albérletárakat, és ezáltal kedvezőbb környezetet teremtsen a bérlők számára.