A hitelfelvétel kihívásai – különösen a női ügyfelek számára – Magyarországon ma már milliókban mérhetők. Mennyire nehezítette meg a helyzetet a gazdasági környezet és a társadalmi elvárások változása? A nők gyakran szembesülnek olyan akadályokkal, amelye

Nőnap alkalmából érdemes azzal is foglalkozni, hogy milyen extra kihívásokkal kell szembenézniük a pénzügyi világban. Miért lehet nehezebb a nőknek hitelt felvenni, megtakarítani?

A KSH adatai alapján 2024-ben a férfiak bruttó átlagbére 695 788 forint volt, míg a nők átlagosan 600 274 forint bruttó fizetéssel be kellett, hogy érjék. Vagyis egy nő átlagosan 13,73 százalékkal keresett kevesebbet, mint egy férfi. (Másik oldalról nézve egy férfi bruttó bére 15,9 százalékkal magasabb, mint egy nőé.)

Nyilvánvaló, hogy a nők gyakran olyan munkakörökben találják magukat, amelyek alacsonyabb jövedelemhez vezetnek. Ez kétségtelenül egy részleges igazság, de érdemes elmélyedni abban is, miért tűnik természetesnek, hogy a nők karrierjüket feláldozzák a családért, a gyereknevelésért vagy a háztartás vezetéséért. Ezek a feladatok rendkívül fontosak, ám a valóság az, hogy a családon belül sokkal nagyobb teher hárul ezekből a feladatokból a nőkre, különösen az anyákra, mint a férfiakra.

Egy másik gyakori jelenség, amellyel szembesülhetünk, hogy a női jelöltek gyakran alacsonyabb fizetést kapnak, mint a hasonló képességekkel és tapasztalattal rendelkező férfiak.

Az alacsonyabb jövedelem nyilvánvalóan azt eredményezi, hogy a nőknek kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk, ugyanakkor az alapvető szükségletek, mint az élelmiszer vagy a benzin, mindkét nem számára azonos áron érhetők el. Ez a helyzet különösen megnehezíti a dolgaikat, hiszen a kiadások nem igazodnak a jövedelmekhez.

A hiteligénylés során a nőknek és férfiaknak egyaránt ugyanazokat a feltételeket kell teljesíteniük. Az életkor, a munkaviszony időtartama és a minimális jövedelem tekintetében a bankok elvárásai nem különböznek. Elméletben egy nő ugyanazon feltételek mellett juthat hitelhez, mint egy hasonló jellemzőkkel bíró férfi.

Mi a helyzet valójában? Az a gond, hogy sok esetben az átlagos nő nehezebb helyzetben találja magát, mint a férfiak. Csak nézzük meg a jövedelmi viszonyokat. A bankok a jövedelem arányában határozzák meg, hogy mekkora törlesztőrészletet lehet vállalni. Ez azt jelenti, hogy aki alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik, az kisebb törlesztőrészletet tud csak bevállalni, ami végső soron kevesebb kölcsönhöz vezet.

A férfiak bruttó átlagkeresete 695 788 forint, amely kedvezmények nélkül nettó 462 699 forintnak felel meg. Amennyiben a bankok a jogszabályok által meghatározott kereteket követik a jövedelem terhelhetősége szempontjából, ebből a nettó összegből havi 231 349 forint törlesztőrészletet lehet kifizetni. Ez a havi részlet elegendő ahhoz, hogy egy 31 millió forint összegű, 20 éves futamidejű és 6,5%-os kamatozású lakáshitelt törlesszünk.

A női munkavállalók átlagos nettó jövedelme kedvezmények nélkül 399 182 forintot tesz ki. Ebből az összegből körülbelül 26,7 millió forint lakáshitel havi törlesztőrészlete lenne finanszírozható. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos nő 4,3 millió forinttal kevesebb lakáshitelt tud felvenni, mint egy átlagos férfi.

Ez elsőre talán nem tűnik jelentős különbségnek, de valójában óriási jelentősége van, hogy 38 millió forintért vagy 44 millió forintért vásárolhatunk lakást. (30%-os önerő mellett ugyanis egy átlagos jövedelemmel bíró nő és férfi számára ez a kölcsönösszeg elegendő egy ekkora értékű ingatlan megszerzéséhez.) A fővárosi négyzetméterárak figyelembevételével ez körülbelül 6 négyzetméterrel nagyobb lakást jelenthet. Lehet, hogy egyesek ezt könnyedén kezelik, de egy kisebb garzon esetében ez a különbség valóban számottevő. Vidéki területeken pedig markáns eltérések lehetnek a két vételár mellett elérhető ingatlanok között, ami még inkább hangsúlyozza a választás fontosságát.

Ezért a megállapításért nem várható, hogy a Bankmonitor szakértői közgazdasági Nobel-díjat nyerjenek. Nyilvánvaló, hogy a kisebb bevételekből sokkal nehezebb megtakarítani.

A hölgyek helyzete a nyugdíj megtakarítások terén különösen figyelemre méltó, hiszen sok esetben a nők alacsonyabb jövedelme miatt kevesebb nyugdíjra számíthatnak. Ez a tény nem csupán a pénzügyi biztonságot érinti, hanem a jövőbeli életminőséget is befolyásolja. Érdemes tehát tudatosan tervezni és olyan megtakarítási formákat keresni, amelyek segíthetnek áthidalni ezt a hátrányt.

A 2024-es évben az átlagos öregségi nyugdíj férfiaknál 254 079 forint, míg a nőknél mindössze 217 783 forintra rúg. Ez azt jelenti, hogy az idősek jövedelmében még nagyobb a hátrány, mint amit az átlagbér adatai tükröznek.

A nők számára kiemelten lényeges, hogy tudatosan félretegyenek idős korukra. Ezt a tényt egy érdekes statisztika is megerősíti: a 65. életévüket elérő nők várható élettartama 18,7 év, míg a férfiak esetében ez csupán 14,6 évre tehető. Ez azt jelenti, hogy a hölgyeknek érdemes még inkább figyelmet fordítaniuk a jövőjük pénzügyi tervezésére.

Ez azonban még fontosabbá teszi az öngondoskodást a nők számára, hiszen várhatóan bő 4 évvel tovább élnek nyugdíjas éveikben, alacsonyabb bevétel mellett. Ráadásul a hosszabb élettartamnak van egy negatív hatása a nyugdíjcélú megtakarítások szempontjából. Többet kell összegyűjtenie ahhoz egy nőnek, hogy ugyanakkora összegű nyugdíjkiegészítést érjen el, mint egy férfi.

A Bankmonitor szakértői egy konkrét példán keresztül világítanak rá a nyugdíjkiegészítés fontosságára: képzeljünk el egy olyan személyt, aki havi 50 ezer forinttal szeretné növelni a bevételeit az időskorában. A férfiak esetében elmondható, hogy ezek a kiegészítések körülbelül 14,6 éven át szükségesek, ami durván 8 760 000 forint megtakarítást igényel. Ezzel szemben a nőknek átlagosan 18,7 éven keresztül kell fedezniük ezt az összeget, így a szükséges megtakarítás nagysága körülbelül 11 220 000 forintra rúg. Ez a példa jól szemlélteti, hogy a nemek közötti eltérések milyen jelentős hatással vannak a nyugdíjtervezésre és a szükséges megtakarítások mértékére.

Ez egy rendkívül összetett paradoxon, hiszen a hölgyek gyakran kevesebb jövedelemből kénytelenek nagyobb megtakarításokat létrehozni. Ehhez azonban elengedhetetlen a tudatos pénzügyi tervezés, amelynek kulcsfontosságú eleme, hogy mikor kezdik el a gyűjtögetést. Azok, akik időben lépnek, reális eséllyel halmozhatnak fel jelentős vagyont az időskorukra, függetlenül attól, hogy férfiak vagy nők.

Az ideális helyzet az lenne, ha a nők bérezése végre elérné a férfiakét. Örömmel tapasztalhatjuk, hogy ez a folyamat már elindult, azonban sajnos a jelenlegi évtizedben még nem tapasztalható jelentős előrelépés.

Felmerülhet, hogy alternatív megoldásként a családi adókedvezmények és az szja-mentesség nem nyújthatnak elegendő kompenzációt a nők számára az alacsonyabb bérezés ellenében. Azonban a családi adókedvezmény vizsgálata ebből a szempontból nem tűnik célszerűnek, mivel ezt a juttatást a párok bármelyik tagja igénybe veheti. Természetesen ezt a lehetőséget a gyermeküket egyedül nevelő nők és férfiak is kihasználhatják. Érdekes módon azonban gyakran előfordul, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkező férfiak élnek ezzel a lehetőséggel.

Az édesanyák személyi jövedelemadó-mentessége egy érdekes téma, és fontos megjegyezni, hogy ez a kedvezmény kizárólag nőket illeti meg. Jelenleg a négygyermekes anyák részesülnek ebben a juttatásban, de a közeljövőben változások várhatóak. Októbertől már a háromgyermekes édesanyák is élvezhetik ezt az előnyt, míg a következő évben fokozatosan a kétgyermekes anyák is mentesülnek az szja fizetése alól.

A személyi jövedelemadó alapesetben a bruttó bér 15%-át teszi ki. Ebből következően, ha figyelembe vesszük a korábban említett átlagos bruttó bérrel rendelkező hölgy jövedelmét, akkor elviekben 90 041 forinttal nőne a bevétele. Ez az összeg már hozzájárulhatna ahhoz, hogy csökkentse a férfiak és nők nettó átlagkeresete között tapasztalható különbségeket.

A logikai érvelésben két alapvető tévedés rejlik:

Hosszú távon a bérek közötti eltérések csökkentése és a nők munkahelyi megbecsülésének erősítése tűnik a legjobb megoldásnak.