Mit jelentett a modellváltás a Szegedi Tudományegyetem számára? (Interjú)

Az egészségügyet érintő minden fontos kihívás terítékre kerül a Portfolio szeptember 30-i Private Health Forum konferenciáján. Most érdemes regisztrálni!
A modellváltás óta eltelt időszakban, amely már a negyedik tanévünket jelenti az egyetemen, érdemes áttekinteni az eddigi tapasztalatokat és tanulságokat. Ez az időszak bőséges lehetőséget kínált a fejlődésre, és számos érdekes tanulsággal szolgált. Melyek is ezek a megfigyelések és tapasztalatok?
A modellváltás egyik legpozitívabb hozadéka, hogy az egyetemek finanszírozása teljesítményhez, indikátorokhoz kötött, ez is ösztönöz minket arra, hogy minden területen egyre jobbak legyünk. Az indikátorok természetesen tükrözik a társadalmi és kormányzati prioritásokat is. Emellett fontos a normativitás és kiszámíthatóság - öt évre, 2026 végéig kötött velünk az állam egy közfeladat-finanszírozási szerződést, melyben megállapodtunk az elérendő célokban és azok ellentételezésében. Bár a szerződés bonyolult és néha módosítani kell, az alapelvárások változatlanok, így az egyetem tudja, mire számíthat.
Hogyan alakultak a legfontosabb mutatószámok az utolsó négy esztendő során, és milyen tendenciákra lehet számítani a jövőben?
A számok jellemzően pozitívan alakulnak nálunk. Az egyetem átalakult költségvetési intézményből gazdasági társasággá.
A régi költségvetési intézményi modell nem támogatta a takarékos gazdálkodást, és akadályozta a beruházások elindítását. Most viszont lehetőségünk nyílik a tervezésre és a hatékonyabb forrásfelhasználásra.
2021-ben 22 ezer hallgatóval büszkélkedhettünk, míg mára ez a szám közel 25 ezerre emelkedett. Azonban ez a növekedés önmagában nem tükrözi a teljes képet, mivel az állami támogatás jelentős hatással van arra, hogy mely képzéseket milyen mértékben finanszíroznak. Fő célunk tehát az államilag finanszírozott helyek kihasználtságának maximalizálása, miközben...
A fizetős hallgatók toborzása kiemelkedő jelentőséggel bír, legyen szó akár hazai, akár nemzetközi diákokról. Ezek a hallgatók nemcsak anyagi támogatást nyújtanak az intézményeknek, hanem gazdagítják a közösséget sokszínűségükkel és különböző kulturális háttérrel. Érdemes tehát hangsúlyt fektetni a megfelelő marketing stratégiákra és kapcsolatok kiépítésére, hogy minél szélesebb körből érkezzenek a jelentkezők.
Hogyan befolyásolja a képzési struktúrát, hogy tudományegyetemként működnek?
Tudományegyetemként sokszínűbb képzési lehetőségeket kínálunk, mint egy szakegyetem. Vannak olyan szakterületek, ahol a jelentkezők száma kiemelkedően magas, míg más területeken nekünk kell kezdeményezni a hallgatók megszerzését.
Ilyen területek közé tartozik például a tanárképzés és az egészségügyi szakdolgozói képzés, ahol társadalmi szinten érezhető hiányosságokkal küzdünk. Nekünk viszont alapvető felelősségünk van abban, hogy ezeket a kihívásokat kezeljük és támogassuk a jövő generációit.
hogy minél több ápolót, tanárt, tanítót képezzünk. Négy karunkon folytatunk tanárképzést az óvodapedagógustól a középiskolai tanárokig. Ezeken a területeken más a toborzási taktikánk, mint a népszerűbb szakokon, például pedagógus-ösztöndíjakat alapítottunk.
Hogyan változott a finanszírozási modell, és milyen elemekből áll most az egyetem bevételi struktúrája?
Mi többféle közfeladatot látunk el, így több ágazati irányítónk van. Vannak közoktatási intézményeink, általános iskolánk, középiskolánk, van szakképzésünk. De a legnagyobb tétel a felsőoktatás és az egészségügy. Vannak átfolyó bevételeink, például a hallgatói önkormányzatok, hallgatók támogatása, vannak fix bevételeink, mint a közoktatás finanszírozása, és vannak teljesítményfüggő bevételeink, ezek a felsőoktatási és az egészségügyi bevételek. Mindegyiket más ágazati irányítás és más típusú finanszírozás jellemzi.
A bevételeink 2021 vége óta több mint kétszeresére emelkedtek, 120 milliárdról körülbelül 275 milliárdra, azonban fontos megjegyezni, hogy ebben az ugrásban jelentős szerepet játszanak az ágazati, egészségügyi és pedagógus béremelések.
Ez nem jelenti azt, hogy jelentős mértékben bővült a forrásaink nagysága, de lehetőséget ad arra, hogy a prioritásaink mentén gazdálkodjunk, takarékoskodjunk és saját forrásainkból beruházzunk. A 275 milliárd forintos bevételünkből 47%-ot, azaz 130 milliárd forintot az egészségügyi finanszírozásra fordítunk. A felsőoktatás állami finanszírozása körülbelül 25-30%-ot képvisel, míg a fennmaradó rész különböző forrásokból származik, például a fizetős hallgatók tandíjából.
A két legfontosabb bevételi forrás, amely a teljes egyetemi költségvetés körülbelül 80%-át adja, a közfeladatok ellátásához rendelkezésre álló állami támogatás. Mindkét forrás teljesítményhez van kötve, viszont az egészségügyi és a felsőoktatási finanszírozás folyamatai jelentősen különböznek egymástól.
Ez alapján tehát több minisztériummal is aktív az egyetem kapcsolata.
Így van, a KIM-en kívül a Belügyminisztérium egészségügyi és közoktatási államtitkárságával is szoros a kapcsolat, de több állami intézménnyel is együttműködünk. Például a HIPA-val erős a kapcsolatunk, hiszen az egyetem körül zajló fejlesztések, a régió fejlődése érinti az intézményünket. A nagy cégek betelepülésekor, mint például a BYD, a Rheinmetall, az egyetem jelenléte az egyik stratégiai szempont volt a cégek választásánál.
Bár még csak az építési szakaszban van a BYD gyára, már most sok területen együttműködünk velük. Igénybe vesznek tőlünk foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást, környezetvédelmi méréseket, és folyamatosan egyeztetünk, hogyan fogjuk majd a képzésben támogatni őket. Elsősorban a mérnökkar, természettudományi kar, informatikusok azok a területek, ahol munkaerőre számítanak, de már beiskoláztak kollégákat angol nyelvű jogi és HR képzésekre is.
Tehát a beszélgetésünk fókuszában nem a magyar diákok állnak, hanem a külföldi hallgatók tapasztalatai és élményei kerülnek előtérbe.
Igen. Ami lényeges az oktatásunkban, hogy egyre nagyobb a szerepe a megrendelőre igazított, rugalmas formáknak, lett légyen az cég vagy egyéni hallgató.
Kiemelte, hogy a magánfinanszírozott oktatásban részt vevő, külföldről érkező hallgatók jelentős bevételi forrást jelenthetnek. Milyen megfigyelhető tendenciák vannak ezen a területen? Az ő igényeik kielégítése érdekében rendelkezésre állnak-e megfelelő képzettséggel rendelkező tanárok, akár a nemzetközi oktatói közösségből?
Ez valóban izgalmas kérdés. Az egyetemek már a '80-as és '90-es években bevezették az angol nyelvű képzéseket, különösen az orvosképzés területén, ami akkoriban egy természetes választásnak számított. Ma azonban teljesen más a helyzet: hatalmas versenyfutás zajlik a térség egészségügyi képzései között. Ez már jóval túlmutat az orvosképzésen – ki kellett dolgoznunk angol nyelvű programokat a gyógyszerészképzés, az egészségügyi szakdolgozók képzése, a fogorvosképzés és más szakterületek számára is. Ezen kívül alkalmazkodnunk kellett a nemzetközi képzési struktúrákhoz is.
Elindítottuk a német nyelvű orvosképzést is, bár kezdetben csak az első két évfolyamot tudtuk oktatni a megfelelő német nyelvű oktatók hiánya miatt. Most már 3 éve mennek tovább az évfolyamok, idén már ötödévesek is lesznek német nyelvú képzésben Szegeden. Az infrastruktúra is nagyon fontos, a külföldi hallgatók jelentős összeget fizetnek, és elvárják a megfelelő képzési infrastruktúrát és lakhatási lehetőségeket. Sokat fejlesztettünk ezen a téren is.
Ez nem csupán épületek létrehozását jelenti, hanem magában foglalja az informatikai rendszerek fejlesztését és az online tanulási lehetőségek kiaknázását is.
Természetesen! Itt van egy egyedibb megfogalmazás: "Valóban, IT rendszerek és online oktatási platformok terén tevékenykedünk. Az SZTE-vel folytatott szakmai együttműködés keretében a Coursera képzések egyre inkább integrálódnak az egyetemi tantervekbe a régióban. Mind a külföldi, mind a hazai hallgatók számára vonzóak ezek a programok, hiszen rugalmasan, számos elismert cég által akkreditált mikrokredit formájában szerezhetnek új ismereteket. Különösen az egészségügyi képzés területén kiemelkedő szerepet játszanak a skill laborok, amelyek lehetővé teszik a gyakorlati tudás megszerzését."
A magyar egészségügyi képzés nagy versenyelőnye, hogy a hallgatók sokkal többet látnak beteget, több valós gyakorlati tapasztalatot szereznek,
de emellett a skill laborokban minden modellezhető, és ezekre már komoly, igen drága eszközparkok, technológiák állnak rendelkezésünkre.
Az egészségügyi képzés után a többi kar is elkezdte kifejleszteni az angol nyelvű képzéseit. Ebben sokat segített a Stipendium Hungaricum ösztöndíjasok beáramlása, ami rákényszerítette az oktatási struktúránkat a változásra. Ezek közül sok már eladható kurzussá vált.
A kutatási tevékenységről kevesebbet beszéltünk. A modellváltás egyik előnyeként szokták emlegetni, hogy a kutatási forrásokról rugalmasabban tud dönteni egy egyetem. Van-e olyan indikátor, amit az egyetem tekint teljesítményként, és van-e ebben fejlődés?
A szerződésünkben kutatási indikátorok is vannak. Ezek tartalmazzák a publikációk számát, különösen a felső decilisben (D1) és a felső 25%-ban (Q1) megjelenő cikkeket. Meghatározott folyóiratok és szakmai periodikák számítanak bele ebbe a versenybe. Mérjük az innovációs bevételeket, vagyis hogy el tudunk-e adni valamit a kutatásainkból, illetve a szabadalmakat. Eddig jól teljesítettünk ezekben, és most kezdenek igazán termőre fordulni ezek a tevékenységek. A SZTE kiemelten figyel arra, hogy a sajnos elterjedt "tudomány-metriai" teljesítményeket elkerülve valós eredményekkel járuljon hozzá a tudomány fejlődéséhez.
Az egyetemeknek új szemléletre volt szükségük, a piacon kell eladniuk magukat. Ez egy szemléletváltást jelentett kutatóink, oktatóink, kollégáink számára. Mára már ez evidencia, van erre szakosodott technológia transzfer cégünk, a kiemelkedő kutatási kapacitásainkat, képességeinket a piacon is értékesítjük.
Az előző év során számos innovatív megoldást értékesítettünk, például olyan tanulást segítő szoftvereket, amelyek a tudás elsajátítását támogatják, illetve olyan fejlesztéseket, amelyek képesek a beszéd alapján korai stádiumban azonosítani a demencia jeleit. Ezek a megoldások nem csupán egyetlen szakterületre korlátozódnak; a bölcsészkartól kezdve az informatikáig széles spektrumot ölelnek fel, így szinte bárki számára elérhetők, és a lehetséges vásárlói kör is rendkívül sokszínű.
Tehát vannak aktív céges kapcsolataik.
Kiemelkedő lehetőségeket látok abban, hogy számos nemzetközi vállalattal építünk kapcsolatokat. Ezek a kapcsolatok idővel nem csupán vásárlói viszonyt eredményeznek, hanem komoly kutatási együttműködésekhez is vezetnek. Gondoljunk például olyan globális cégekre, mint a GE vagy a Medtronic, ahol a HP-val való kapcsolatunk nem csupán termékek értékesítéséről szól. Valódi kutatási, oktatási és képzési partnerségek jönnek létre, amelyek gazdagítják mindkét fél tudását és tapasztalatait.
Ez a szakemberek megtartásának és az egyetemre való vonzásának szempontjából rendkívül hasznos lehet.
Természetesen! Íme egy egyedi változat: "Valóban lényeges, hogy diákjaink és végzős hallgatóink számára lehetőség nyíljon a korszerű technológiák használatára."
Karikó Katalin támogatásával nemrégiben ünnepélyesen megnyitottunk egy új gazdapatogén laboratóriumot, amely mögött több százmillió forintos befektetés áll.
Az ő kutatócsoportja Szegeden is továbbviszi azokat a kutatásokat, melyeket ő megkezdett. A végzős biológusoknak, orvostanhallgatóknak fontos, hogy ilyen eszközparkkal dolgozhatnak.
Az Ön és az egyetem rektorának jelenlegi mandátuma során még két év áll rendelkezésre, ami remek alkalmat kínál az eddig elért eredmények áttekintésére és a jövőbeni célok megfogalmazására. Melyek lesznek a következő két év legfontosabb fókuszterületei? Tervezik-e új stratégiák bevezetését, amelyekben Ön is aktívan részt venne?
A felsőoktatás, az egészségügy és a kutatás terén elért kiválóságunk folyamatos fejlesztése elengedhetetlen, hiszen az új technológiákhoz és az állandóan változó elvárásokhoz való alkalmazkodás alapvető feladatunk. Az eddig megkezdett beruházások – a modellváltás óta – most kezdenek igazán gyümölcsözővé válni, így a legfejlettebb technológiák terén egyre inkább jelen vagyunk a K+F színtéren. Ugyanakkor kiemelten fontos, hogy a mért teljesítményeinkben is a legjobbat nyújtsuk. Az egyetemeket rangsoroló listákon rendre a magyar felsőoktatás legjobbjai között találjuk magunkat, és célunk, hogy ezt a pozíciót megőrizzük. Emellett újabb szempontok is megjelentek, mint például a vállalkozó és a zöld egyetem koncepciója – ezekben a területeken is arra törekszünk, hogy nemzetközi szinten kiemelkedő teljesítményt nyújtsunk.
Számomra a társadalmi felelősségvállalás kiemelkedően fontos érték. Szeretném, ha egyetemünk erőforrásaival és szakértelmével közvetlenül hozzájárulhatna a közösség fejlődéséhez. Ennek érdekében egyre több olyan programot indítunk, amelyek a következő években még inkább kibővülnek és elmélyülnek.
Pár éve alapítottunk egy karokon túlmutató, interdiszciplináris kutatási és kiválósági központot.
Ez a kezdeményezés olyan kutatások támogatását célozza meg az egyetemen, amelyek több különböző területet ölelnek fel. Ezen kívül korszerű eszközparkokat alakítunk ki, melyek a piacon is értékesíthetők. Az indítás során arra törekszünk, hogy az egyetem négy alaptevékenységéből – oktatás, kutatás, gyógyítás és piaci bevételek – legalább háromnak eleget tegyünk, ugyanakkor a piaci bevételtermelés minden esetben elengedhetetlen követelmény.
Természetesen! Tudna egy konkrét példát hozni a szóban forgó fejlesztésekre?
Biobankunk egyedülálló pozíciót foglal el az európai színtéren. Az általunk alkalmazott, IT-alapú megoldás rendkívül fejlett technológiát képvisel, amely lehetővé teszi az egészségügyi intézmények számára kötelezően tárolandó minták hatékony tárolását és feldolgozását. Továbbá bértárolási szolgáltatásokat is nyújtunk, ami azt jelenti, hogy nem csupán kapacitásunk, hanem szakmai tudásunk is a partnereink rendelkezésére áll. Emellett büszkék vagyunk szekvenáló központunkra, fázis 1 vizsgálóhelyünkre, valamint szuperszámítógépünkre, amelyek mind hozzájárulnak a kutatási teljesítményünkhöz. Hamarosan átadjuk ciklotronunkat is, amely új lehetőségeket nyit meg a radiológiai kutatások terén. Számos kiemelkedő technológiai eszköz áll a rendelkezésünkre, amelyek tovább erősítik pozíciónkat a tudományos közösségben.
Hogyan állnak összefüggésben ezzel a külső kutatások, például a klinikai vizsgálatok?
A saját bevételeinkben szerepelnek a klinikai kutatások is, ezeket mindenképpen fejlesztjük.
A top 10 gyógyszergyárral már stratégiai megállapodásunk van.
Számunkra a legfontosabb tényezők közé tartozik a minőségbiztosítás, az emberi erőforrások, valamint a korszerű eszközpark – és mindezt garantálni tudjuk. Ahogy korábban említettem, rendelkezünk egy fázis 1 kutatóhellyel, amely Magyarországon igazi különlegességnek számít. Ez a helyszín lehetővé teszi a fekvőbetegeken végzett gyógyszervizsgálatok lebonyolítását, amihez elengedhetetlen a speciális klinikai háttér, a szigorú minőségbiztosítás, a magasan képzett szakembergárda és az elkülönített betegellátó egység megléte.
Beszéljünk az egészségügyi ellátásról, mint feladatról. A legtöbb állami intézmény, de magánklinikák is arra panaszkodnak, hogy nincs elég szakember. Hogy áll ezen a téren a tudományegyetem?
Folyamatos munkára van szükségünk ahhoz, hogy megfeleljünk az elvárásoknak. Az orvosok, ápolók és szakdolgozók számára egyaránt elengedhetetlen a megfelelő szakembergárda biztosítása.
Az egészségügyi humánerőforrás megőrzése kiemelkedően fontos célunk, mivel ez nemcsak a betegellátás színvonalának fenntartásához elengedhetetlen, hanem e szakemberek felelőssége az orvosok, szakdolgozók, gyógyszerészek és fogorvosok képzésében is. E szakembergárda elkötelezettsége és tudása alapvetően hozzájárul a jövő egészségügyi szolgáltatásainak minőségéhez.
Nincs külön erőforrásunk az oktatásra a gyakorlati oktatás területén, emellett részben ugyanazon szakembereink végzik a kutatásokat is. Alapvető érdekünk, hogy
Tartsuk meg ezeket a kivételes munkatársakat, és biztosítsuk számukra, hogy érdekeltté váljanak a Szegedi Egyetemen való hosszú távú maradásban.
Vannak erre konkrét eszközeik?
A Szegedi Egyetemnek van egy magánegészségügyi ellátó cége.
Ezzel a megoldással teljesen átlátható módon, különböző időszakokban és helyszíneken tudunk kiegészítő jövedelmet biztosítani munkatársainknak, legyenek azok szakdolgozók vagy orvosok. Ezzel a lehetőséggel arra törekszünk, hogy megtartsuk őket az egyetemen.
Szegeden a Mediversal Kft., amely az egyetem birtokában működik, biztosítja a fizetős fekvőbeteg-ellátást.
Az ott megtermelt nyereséget innovatív beruházásokra és korszerű technológiákra fordítjuk. Például a régióban elsőként a Mediversal által beszerzett eszköz lehetővé teszi, hogy helyben végezzünk lézeres látásjavító beavatkozásokat.
Milyen előnyöket kínál ez a működési forma?
Említek egy konkrét példát, hogy megértsék az olvasók ezt a helyzetet. A cégünk, amely könnyebben mozog a piacon, vásárolt egy térdrobotot. Ez eddig Magyarországon csak magánellátás keretében volt hozzáférhető. Olyan konstrukciót találtunk ki, hogy a robot kapacitásának felével ki tudja termelni az árát a térítéses ellátásban, a másik felét pedig átadja a közellátásnak egy igen kedvező bérleti konstrukció keretében. Ez azért nagyon úttörő megoldás, mert a közellátásban nem lehetséges ilyen eszközt venni, nincs rá finanszírozás, de így lehetővé válik azon betegek részére is, akik nem tudják kifizetni a magánellátást, részesülni azokból az előnyökből, amit ez a preciziós technológia képvisel.
Milyen innovatív technológiákra érdemes állami támogatást biztosítani?
Jelenleg a NEAK támogatásával robottechnológiai fejlesztéseket valósítanak meg, amelyek a sebészeti, úgynevezett lágyrészi beavatkozásokhoz kapcsolódnak. Azonban a beruházásokat szinte minden esetben pályázati forrásokból finanszírozzák. Az egészségügy költségvetése nem biztosít keretet a fejlett technológiák bevezetésére, mivel az alapvetően a működési költségeket hivatott fedezni. Így a modern megoldások megvalósítása csak pályázati lehetőségekből vagy saját tőkéből lehetséges.
Miért fontos az egyetemek számára a legfejlettebb technológia biztosítása?
Ez az egyetemeknek kötelessége, hiszen ezen tudnak tanulni a medikusok, a rezidensek, emiatt hozzák ide a külföldi cégek a projektjeiket, válhatunk referencia-központokká. De ahogy hangsúlyoztam ehhez nem elegendő a technika, hanem a motivált, legjobban képzett munkaerőre kell támaszkodnunk.
Milyen szerepe van a külföldi betegeknek ebben a modellben?
Intézményünkben jelentős számban fordulnak meg romániai és szerbiai páciensek. Célunk, hogy számukra olyan szolgáltatásokat is kínáljunk térítés ellenében, amelyek a magyar betegek körében nem népszerűek.
mert Magyarországon hozzáférnek az ellátáshoz, ilyenek például az igen költséges idegsebészeti beavatkozás. A külföldi betegeknek, különösen Romániában, már megszokott, hogy ha gyorsan akarnak valamit, meg kell fizetniük. A térítéses ellátásunk jelentős része onnan jön, és ezt próbáljuk fokozni.
A magyar magánellátás és a romániai egészségügyi rendszer közötti viszonyt több szempontból érdemes megvizsgálni. Először is, a magyar magánellátás az utóbbi években jelentős fejlődésen ment keresztül, és egyre szélesebb körű szolgáltatásokat kínál, amelyek igyekeznek a közszolgáltatásokkal párhuzamosan működni. Számos magánklinika és rendelő kínál különféle szakellátásokat, amelyek gyorsabb hozzáférést biztosítanak a betegeik számára. Ezzel szemben Romániában a magánellátás szintén növekvő népszerűségnek örvend, de a rendszer kihívásokkal küzd. A romániai magánszolgáltatók gyakran próbálnak megoldani olyan problémákat, mint a közszolgáltatások túlterheltsége vagy a hiányzó infrastruktúra. A magánellátás Romániában sok esetben a közszolgáltatások kiegészítéseként működik, hiszen a betegek gyakran a gyorsabb és kényelmesebb ellátást keresik. A két ország között a magánellátás színvonala és elérhetősége is eltérő. Míg Magyarországon a magánszolgáltatók széles spektrumú és magas színvonalú szolgáltatásokat kínálnak, addig Romániában a minőség és az elérhetőség változó lehet. Az árak is különböznek: a magyar piacon a magánellátás általában drágább, de a szolgáltatások színvonala és a várakozási idő is kedvezőbben alakulhat. Összességében elmondható, hogy mindkét országban a magánellátás szerepe egyre fontosabbá válik, de a helyi sajátosságok és a rendszer különbségei jelentős hatással vannak a betegek választásaira és tapasztalataira.
Romániában a magán egészségügyi szolgáltatások sokkal előrébb járnak, mint nálunk, ennek oka pedig a rendszer eltérő működése. Például hallottam, hogy míg Magyarországon egyetlen gerincrobot sem áll rendelkezésre, addig Romániában van olyan klinika, ahol kettő is működik, de ezek kizárólag fizetős alapon érhetők el. Szerencsére Magyarországon még nem állunk ilyen helyzetben, és reméljük, hogy elkerüljük azt a forgatókönyvet, amelyben a lakosság ennyire a magánellátásra lenne utalva, hiszen az nem lenne emberséges megoldás.
Meg kell találni az optimális együttműködést az állami ellátás és a magánellátás között, ki kell szolgálnunk a klinikákon a hozzánk fordulókat, és a magánellátás, ezt kiegészítendő,
Fogadja a külföldi pácienseket, valamint azokat is, akik különböző okok miatt a magán egészségügyi ellátást preferálják.
Címlapkép forrása: Berecz Valter, Portfolio szakmai anyag.
A cikk megírásában a magyar nyelvre specializált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás nyújtott segítséget, amely jelentősen megkönnyítette a folyamatot.