Molnár Gusztáv: Megbocsátottam önmagamnak Az élet néha olyan kihívások elé állít minket, amelyek mély nyomot hagynak a lelkünkben. Elérkezik az a pillanat, amikor szembesülnünk kell a saját hibáinkkal, döntéseink következményeivel. Megtanulni megbocsátan

Nem vagyok tisztában az érzéseimmel, valami nagyobb dolog történt talán, mint amit én a jelenlegi képességeimmel meg tudok érteni. Nagyon-nagyon sok üzenetet kaptam meg kapok, és ebben nagyon sok olyan van, amikor valaki azt írja, hogy "egyidős volt a fiam, amikor elment, neki nem sikerült", és ezért is szurkolt nekem. Ezek nyilván megviselnek. Nem tudom, nekem ezzel mi dolgom van, vagy van-e, ezek most még olyan kérdések, amikre nem tudok válaszolni

„Az alkoholbetegségéből való felépülés során sokat jelentett számomra, hogy ennyien hittek bennem” – nyilatkozta a színész, akinek a gyógyulása nemcsak saját magának, hanem a körülötte lévőknek is inspirációt adott.

Mint elmondta, a mérkőzés utáni nap többször is elsírta magát.

Ami igazán különös ebben az egész élményben, az az, hogy vasárnap véget ért valami, miközben hazafelé tartottunk a kocsiban. Egy olyan érzés fogott el, mintha végre megbocsátottam volna saját magamnak. Hogy ez teljesen rendben van... Valami ilyesmi. (...) Nyilvánvaló, hogy az én feladatom, hogy megtanuljam élvezni az életet, és hogy bátran kimondjam: ez egy jelentős pillanat. Ugyanakkor fontos, hogy ne tévesszem össze ezt az érzést azzal, hogy mindennek vége lenne.

Azt említette, hogy a külvilág szemében talán jelentős eseménynek számít, ahonnan indult és hová érkezett, de ő úgy véli, hogy az elmúlt év eltérő megélése nem törli el az azt megelőző 38 év tapasztalatait.