Most kezdik el Moszkvában kiábrándulni Trumpból?
Oroszországot váratlanul érte Donald Trump amerikai elnök beiktatása utáni gyors figyelmeztetése, amelyben Moszkvát az ukrajnai agressziójának leállítására szólította fel. A republikánus politikus által javasolt tűzszünet és béke eddig inkább az orosz érdekek szempontjából tűnt kedvezőnek, így a fenyegetés meglepő fordulatot jelentett. De vajon mi rejlik Trump tervének mögött, és milyen következményekkel kell számolniuk az ukránoknak? A helyzet bonyolultsága miatt a kérdés nemcsak politikai, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is komoly következményekkel járhat. Az ukránoknak tehát érdemes figyelniük a nemzetközi politikai játszmák alakulását, hiszen a jövőjük sok szempontból függ a nagyhatalmak közötti dinamikától.
"Nem látunk különösebben új elemeket" - mondta a Trump-fenyegetést értékelve Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő, majd hozzátette, Trump már első elnöksége idején is "szerette a különféle szankciókat". Peszkov azt is hangsúlyozta, Oroszország készen áll arra, hogy az egyenlőség elvét betartva párbeszédet folytasson az USA-val, ahogyan ezt Moszkva Trump első négy éve alatt is tette. "Várjuk a jeleket, de eddig még nem kaptunk semmi ilyet" - magyarázta.
Marija Zaharova külügyi szóvivő arra figyelmeztette a Trump-kormányzatot, hogy sürgősen orvosolják azokat a tévedéseket, amelyeket az előző demokrata adminisztráció vétett el Ukrajna ügyében. "A mostani washingtoni vezetők többször is hangsúlyozták, hogy a Joe Biden elnök által irányított kormányzat súlyos hibákat követett el. De mi a helyzet ezekkel a hibákkal? Fognak valamit tenni értük?" - tette hozzá Zaharova. A szerdai figyelmeztetések előtt az orosz politikai körök és médiák érdeklődve várták Trump hivatalba lépését, és valószínű, hogy a washingtoni vezetés üzenete befolyásolni fogja Moszkva álláspontját.
Dmitrij Poljankszkij, Oroszország ENSZ-nagykövetének helyettese, szintén megszólalt a kérdésben. "Fontos, hogy a valódi válasz előtt megértsük, miként festenek Trump által javasolt megállapodás részletei. Nem csupán a háború befejezése a lényeg, hanem elsődlegesen az is, hogy foglalkozzunk az ukrajnai válság gyökerével" - nyilatkozta a diplomata.
A közel három éve zajló konfliktus hátterét és lehetséges kimeneteleit a Nyugat és Oroszország eltérően értelmezi. A Kreml álláspontja szerint az Ukrajna ellen indított "különleges katonai akció" egy megelőző lépés volt, melynek célja, hogy megakadályozza a NATO terjeszkedését a volt szovjet tagállamok irányába. Ezzel szemben Kijev szövetségesei úgy látják, hogy Vlagyimir Putyin imperialista ambíciókkal lépett fel, célja pedig az, hogy területeket vonjon el Ukrajnától, és olyan bábkormányt állítson fel Kijevben, amely lojálisan követi Moszkva utasításait.
A rendezés kérdéskörében rendkívül eltérő nézetek ütköznek: Moszkva hivatalos álláspontja szerint Ukrajnának le kell mondania a Krímről és a részben orosz megszállás alatt álló kelet-ukrajnai négy megyéről. Ezen felül, a Kreml elvárja, hogy Kijev vállalja a semlegességet, és hajlandó legyen haderejének jelentős csökkentésére is. Ezzel szemben az ukrán vezetés és nyugati szövetségeseik azt vallják, hogy a béke helyreállítása csak akkor lehetséges, ha Oroszország visszavonja csapatait Ukrajna területéről, és tartózkodik a jövőbeli agresszióktól. Kijevben jelenleg a legfontosabbnak azt tartják, hogy a Nyugat biztosítékokat nyújtson arra vonatkozóan, hogy egy esetleges tűzszünet után Oroszország nem indít újabb támadást. A biztonsági garanciák - mint például a NATO-tagság vagy nyugati katonai erők Ukrajnába vezénylése - cserébe Volodimir Zelenszkij elnök kész átmenetileg lemondani bizonyos területekről, de hangsúlyozza, hogy az ország területének ötödét végleg nem adja át az ellenségnek. Zelenszkij továbbá úgy véli, hogy legalább kétszázezer külföldi katona szükséges Ukrajna biztonságának garantálásához.
Trump, aki valószínűleg még nem dolgozta ki a részletes béketervét, korábban arra utalt, hogy a zsarolás eszközével próbálja meg rávenni a konfliktusban álló feleket az egyezségre.
