Négy évvel ezelőtt az ellenzék már a választások előtti fél évben irányította a színpadot, de most valami egészen más a helyzet.

Selyem, csipke vagy pamut? A választás nemcsak az anyagok szépségéről és kényelméről szól, hanem arról is, hogy tudatosan hozd meg döntéseidet. (x)

Ma egy fontos mérföldkőhöz érkeztünk a választásokra való visszaszámlálás során, hiszen már csak 182 nap van hátra. Ebből az alkalomból alaposan szemügyre vettük, hol tartanak a jelöltállítási folyamatok a választásra készülő politikai szereplők, milyen tendenciákat mutatnak a legfrissebb közvélemény-kutatások, és miben tér el a jelenlegi politikai színtér a négy évvel ezelőttitől. Akkor, a tavasz közeledtével, az ellenzék szintén tele volt reményekkel, ám végül egy földcsuszamlás-szerű győzelmet követően a Fidesz megmaradt a hatalom csúcsán.

A kormánypárti influenszerek és politikai elemzők az utóbbi időszakban a Republikon Intézet legfrissebb felmérésére hivatkozva gyakran emlegetik, hogy négy évvel ezelőtt ilyenkor hasonló mértékű, 8 százalékos előnnyel állt a Fidesz kihívója, amely akkor az ellenzéki összefogás volt. Most pedig a Tisza áll a figyelem középpontjában. Ha a jövő évi választások eredményei is hasonlóan alakulnak, akkor valószínűleg újra jelentős Fidesz-győzelemre számíthatunk.

A jelenlegi politikai helyzet valóban párhuzamba állítható a négy évvel ezelőttivel, és ebben Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője nyújtott értékes útmutatást.

2021 októberében volt egy különleges, ámde rövidke pillanat, amikor a Medián, amelyet mérvadónak tartok, azt jelezte, hogy az ellenzéki közös lista és a Fidesz közötti verseny egyenlőnek tűnt. Azonban ezt megelőzően és azt követően is a Fidesz dominálta a politikai tájat. Tehát a Medián nem mért a 2021-es évben jelentős, vagy akár minimális előnyt az ellenzék javára, szemben a jelenlegi, általuk is rögzített adatokkal.

Róna véleménye szerint a 2021-es politikai helyzet és az azt megelőző időszak közötti lényeges eltérés nem csupán a pártpreferenciákban rejlik. Sokkal inkább a közhangulat és a választók általános helyzetértékelésének alakulásában mutatkozik meg.

Négy évvel ezelőtt a társadalom túlnyomó része a Fidesz győzelmét várta, a gazdasági hangulat kedvezőbb volt, és a jó és rossz irányt érzékelők aránya is kiegyensúlyozottabb. Jelenleg azonban ez a helyzet drámaian megváltozott. Az enyhe többség úgy véli, hogy az ellenzéknek van esélye a győzelemre (a Medián idei felmérése szerint - a szerk.). Sokkal többen érzik úgy, hogy a dolgok rossz irányba haladnak, és jóval többen vélik, hogy a háztartások anyagi körülményei romlottak, mint ahányan azt mondják, hogy javultak. Ez a hangulat tehát teljesen eltér a négy évvel ezelőttitől.

Ha a kutató párhuzamot szeretne vonni a 2021-es politikai helyzet és a jelen között, Róna Dániel valószínűleg a Fidesz jelentős erőforrástöbbletét hozná fel, amely mindkét időszakra jellemző volt.

Róna Dániel szerint valóban megfigyelhető, hogy a Fidesz-tábor lelkesedése és a választásokon való részvételi hajlandóság a nyári időszakban valamelyest emelkedett a 21 Kutatóközpont adatai alapján. Ugyanakkor ő óvatosan közelíti meg a kérdést, és úgy véli, hogy a valódi trendforduló megállapításához érdemes lenne megvárni a következő saját mérésüket.

Összességében a kutató megállapítja, hogy 2021 októberéhez képest a különbségek dominálnak a hasonlóságokkal szemben. Véleménye szerint jelentős eltérés, hogy míg akkor az ellenzék nem mutatott egységes fellépést, most a Tisza egyértelműen egy "egyszemélyes" irányítást tükröz döntési szinten.

- Tehát annak a belső gáncsoskodásnak, ami mondjuk Gyurcsány Ferenc és Márki-Zay Péter, vagy épp Jakab Péter és Márki-Zay Péter között volt, nyoma sincs a Tiszában - teszi hozzá.

Négy évvel ezelőtt csupán néhány nap választott el minket attól, hogy véget érjen az akkori ellenzéki szövetség előválasztási folyamata. Jelenleg a Tisza egyéni jelöltjeinek kiválasztására irányuló előválasztási folyamat nyilvános szakaszát - a jelöltállítás végső határidejét továbbra is betartva - október helyett novemberre halasztotta a párt. Felmerül a kérdés, hogy ez a kis csúszás hogyan hat majd a jövőbeli jelöltek kampányainak alakulására. A Tisza jelöltaspiránsainak kilétéről eddig szinte semmiféle információ nem látott napvilágot; csütörtökön annyi szivárgott ki a médiába, hogy a Tisza már valamennyire ismert női politikusai - Bódis Kriszta, Forsthoffer Ágnes és Bujdosó Andrea - elindulnak egy-egy körzetben mint egyéni jelöltek.

Róna Dániel véleménye szerint, ha valakit végre hivatalosan jelöltnek választanak, az jelentős előnyöket hoz magával. Ilyenkor könnyebbé válik fórumok szervezése, aktívabbá válik a kopogtatás, és a jelölt szavai is nagyobb súlyt kapnak. Emellett valószínűbb, hogy többen fognak interjút kérni tőle, ami hozzájárul a kampánytevékenység hatékonyságának növeléséhez. Ebből a szempontból tehát a nyilvános előválasztás kisebb késlekedése értékes lehet, hiszen a kis időveszteség eltörpül ahhoz képest, hogy milyen problémák adódhatnak, ha nem a legmegfelelőbb jelöltet választják ki.

Róna véleménye szerint a tiszai előválasztás egy kiváló ellenzéki innováció, amelyet a Tisza ügyesen alkalmazott saját érdekei érdekében.

Az előválasztás egy remek alkalom arra, hogy a népszerű, de a pártközpont által nem annyira favorizált jelöltek megmutassák magukat. Még akkor is, ha a pártközpont egy jelöltet kedvel, ez a folyamat nagyszerű felkészülést jelent a valódi választások előtt, hiszen itt az emberek támogatásának megszerzése a tét.

Róna felhívta a figyelmet arra, hogy 2021 végén, az előválasztások során az akkori ellenzék viszonylag kedvező helyzetben volt saját múltjához képest. Azonban a későbbi súlyos vereség okait nem az előválasztásban keresendőek, hanem inkább az egységes kampány hiányában, a gyenge kampányszervezetben, valamint az ukrajnai konfliktus és egyéb tényezők összességében látja.

Bár Orbán Viktor már július végén büszkén hangoztatta, hogy a Fidesz 106 választókerületi jelöltje lényegében már kialakult, és csupán három-négy körzet maradt kérdőjeles, a végleges jelöltlista továbbra is hiányzik. Az elmúlt hónapok során több sajtóhír és néhány, hivatalosnak számító bejelentés is napvilágot látott arról, hogy a Fidesz számos helyen megújítja egyéni jelöltjeit a négy évvel ezelőtti állapothoz képest. Például Lázár János neve már felmerült, de köztudott, hogy Tasó László, Tiba István, Riz Gábor és Herczeg Tamás helyét is mások fogják elfoglalni az áprilisi választásokon.

De vajon jobban jár-e a Fidesz, ha a Tiszát megelőzve már a következő hetekben nyilvánosságra hozza végleges jelölti névsorát, vagy inkább azzal a stratégiával él, hogy csak a választási év során leplezi le a jelölteket?

Róna szerint a Tiszára és a Fideszre is egyaránt igaz, hogy minél előbb jelentik be a végleges indulókat, annál előbb veszítik el jelöltségre pályázó riválisaik a lelkesedésüket. A legutóbbi, 2022-es országgyűlési választás előtt csak január végén döntött a Fidesz országos választmánya a jelöltekről, és alig két héttel a hivatalos kampányidőszak kezdete előtt hozták nyilvánosságra a névsort. A kutató úgy látja, hogy a kormánypártoknál is megállja a helyét az, hogy az alapos szelekcióval, átgondolással többet nyernek, mint amennyit veszítenek az egyéni kampányra fordítható idő rövidülésével.

Róna Dániel a Blikknek nyilatkozva kifejtette, hogy véleménye szerint a Fidesz számára a döntés sok választókerületben el fog húzódni.

A két nagy tömb mellett országos listát állítva veselkedik neki a parlamenti küszöb elérésre jelen állás szerint esélyesnek mutatkozó Demokratikus Koalíció és Mi Hazánk is. Utóbbi két, a jelenlegi Országgyűlésben is helyet foglaló párt már bemutatta 106-106 egyéni jelöltjét. Szintén 106 jelölt állításának szándékáról nyilatkozott a jelenleg parlamenten kívüli, de látható támogatottsággal rendelkező Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) is, ők egyelőre listájának első öt helyezettjével rukkoltak elő. A legutóbb az ellenzéki összefogás tagjaként bejutott az MSZP, a Párbeszéd is arról nyilatkozott korábban, hogy minden körzetben indítanának jelölteket, de az ő listájuk még várat magára.

A jelenlegi parlamentből ismert módon biztosan kikerülnek a momentumos képviselők, miután a párt idén júniusban "testületileg" döntött úgy, hogy nem indul a 2026-os választáson.

Az egyéni képviselők közül talán Hadházy Ákos szereplése körüli bizonytalanságok a legszembetűnőbbek. Ő már több ízben, legutóbb szeptember végén, világosan jelezte, hogy szándékában áll elindulni.

A jelenlegi Párbeszéd-frakcióban még mindig kérdéses Tordai Bence helyzete, aki a pártból kilépett. Emellett aktívan kampányol Berki Sándor, aki szintén párton kívüli, de korábban listás képviselő volt, és most egyéni indulási szándékát fejezte ki Nógrádban. Jámbor András és Mellár Tamás a helyi kutatásokra hivatkozva, amelyek a tiszai jelölt esélyeit vizsgálták, úgy döntöttek, hogy "elállnak a Tisza útjából".