Hernádi Zsolt már nem szerepel az Interpol körözési listáján, viszont az Európai Unión belül továbbra is korlátozásokkal kell szembenéznie az utazás terén.

A nemzetközi rendőrségi szervezet tavaly novemberben felülvizsgálta a nemzetközi körözési rendszert, és a horvát hatóságok számára megtiltotta, hogy az üggyel kapcsolatosan igénybe vegyék azt - nyilatkozta egy interjúban a Telexnek.

Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója interjút adott a Telexnek, ahol több érdekes témát is érintett. Kiemelte, hogy a Moody's már nem végez minősítést az olajvállalaton, és szerinte ennek hátterében az áll, hogy eddig az ügynökség ingyen végezte a munkáját, önkéntes alapon. Most azonban Hernádi úgy véli, hogy a Moody's benyújtotta a számlát, amit a Mol nem szándékozik kifizetni.

Felmerült, hogy Hernádi már nem áll nemzetközi körözés alatt, így szabadon mozoghat a világban, kivéve a schengeni övezeten belül, ahol az átadási végzés csak Horvátország révén vonható vissza. Ahogy azt már tudni lehet, Hernádi ellen a horvát hatóságok azzal a váddal léptek fel, hogy 5 millió euró értékű kenőpénzt juttatott el a korábbi horvát miniszterelnök, Ivo Sanader részére, hogy az INA energetikai vállalat a Mol fennhatósága alá kerüljön. Hernádi ügyében a horvát bíróság már jogerős ítéletet hozott.

Féléves hosszabbítást nyertek el Csehország, Magyarország és Szlovákia az orosz olajexporttal kapcsolatban. Érdekes módon a csehek nem folytattak aktív lobbizást, amit Hernádi azzal magyaráz, hogy a cseh finomítók lengyel kézben vannak. „A lengyelek azt ígérik, hogy megoldják a csehek ellátását, miközben a cseh piacon a mi szolgáltatásunk révén körülbelül 15 százalékot, Moraviában pedig 50 százalékot biztosítunk. Ezen kívül a régióban érvényesül a közlekedési edény elve is: ha az egyik piac nehézségekkel küzd, akkor kénytelen más piacokról elvonni termékeket, ami végső soron árfelhajtó hatással bír.”

A pozsonyi finomító jelenleg még nem képes teljes mértékben átállni a "tengeri kőolajra", ugyanakkor a termelési folyamatuk sokkal rugalmasabbá vált az elmúlt két évben. "Eddig 13 különféle kőolajat vizsgáltunk meg, és csupán idén 30 millió dollárt fektettünk a transzformációba. Ennek eredményeként sikerült elérnünk, hogy az alternatív alapanyagok bedolgozási kapacitását Pozsonyban a korábbi 5%-ról 35%-ra növeljük" - nyilatkozta Hernádi. Hangsúlyozta, hogy ez különösen fontos, mivel Szlovákiában is bevezettek különadót, ami megnehezíti egy 200 millió dolláros projekt finanszírozását.

Hernádi véleménye szerint az Oroszország ellen bevezetett EU-s szankciók legfőbb következménye csupán annyi, hogy az olaj- és gázárak folyamatosan emelkednek. Kiemeli, hogy az orosz fél számára ez a helyzet nem jelent problémát, sőt, éppen ellenkezőleg, az oroszok profitálnak belőle. Az olajexportjuk zavartalanul folyik, míg az LNG iránti kereslet Európában óriási, mintha csak édes cukrot vásárolnának. Hernádi aggasztónak találja, hogy Európa versenyképessége "a béka feneke alatt" van.

Az ezzel kapcsolatos "hipokrita hozzáállás" számára elfogadhatatlan, hiszen "mindenki csuklóztat minket, amiért a vezetékes orosz kőolajszállítás mellett érvelünk, miközben Magyarország, a tengertől elzárva, nem rendelkezik alternatív lehetőségekkel". Ezzel szemben más, tengeri kikötőkkel bíró európai országok folytatják az importot. "Csak egy példa: a spanyolok márciusra megduplázták az orosz LNG-behozatalukat az előző évhez képest" - fűzi hozzá.

Az orosz szankciókon a tengerentúli cégek szépen keresnek. Az európai ellátással azonban nem lenne szabad játszani, "az nem vicc".

Még mindig utópisztikusnak tűnik az a lehetőség, hogy egyik napról a másikra lemondhatunk a Barátság-vezetéken keresztül érkező alapanyagokról. Azonban a kockázatok alapos felmérése után a szakemberek úgy döntöttek, hogy időt és energiát fektetnek az Adria-vezeték fejlesztésébe. Amíg két különböző vezetéken érkezik az olaj, addig biztosabb az ellátásuk. A Barátság-vezetékért folytatott küzdelem folytatódik, és hasonló elszántsággal védenék az Adria-vezeték működését is, ha bármilyen probléma merülne fel vele.

A Barátság-vezeték szerbiai kiterjesztése "növeli az ország jelentőségét", miközben az orosz érdekek fenntartására is ösztönzőleg hat, hiszen ezáltal a Barátság-vezeték működésének biztosítása válik szükségessé. Korábban évi 70 millió tonna áramlott rajta, napjainkban azonban már csak Magyarországra érkezik évi 10-11 millió tonna.

A horvát fél kihasználja az uniós politikai környezet adta lehetőségeket, így monopolhelyzetbe került, ami Szerbia irányába is megmutatkozik az árazásban. Hernádi szerint az extra tranzitdíjak követelése egyértelműen tükrözi ezt a helyzetet, hiszen a méltányos európai piaci árak 3,5-4-szeresét kérik el. "Ez a helyzet nem feltétlenül hátrányos, hiszen a horvát vállalatoknak is versenyezniük kell, ami végső soron jobb szolgáltatásokhoz és kedvezőbb árakhoz vezethet a fogyasztók számára" - emeli ki.

A COP29 klímacsúcson a kormányfőkkel folytatott megbeszélések mellett, ami nem mindennapi, olajipari vezetőkkel is találkozott. "Nem csupán napelemekről esett szó" - mondta, hangsúlyozva, hogy elengedhetetlenek az új megújuló technológiák. Ugyanakkor kiemelte, hogy ezek elsősorban az új igények kielégítésére szolgálnak, nem pedig a régi rendszerek teljes körű kiváltására.

Maga is a zöldítés híve, a nagyvárosi lakosságnak ez fontos téma, de a politika elkezdte felismerni, hogy az erőltetett zöldítési célok elképesztően rontották a földrész versenyképességét. Azt várja, hogy Brüsszel újragondolja a dolgot, és a 2035-ös célokat jobban közelítik majd a realitásokhoz, illetve lesz majd sok derogáció.

A Budapesti Műszaki Egyetem modellváltása és a Mol szerepvállalása kapcsán "előzetesen beszélgettek", de tárgyalásnak nem lehetne nevezni, egyben reméli, hogy lesz benne feladatuk. "Korszerű tudással érkező mérnökökre szükség van, nekünk is vannak már ma is Mol-tanszékeink különböző egyetemeken, emellett tényleges ipari kutatásokat szeretnénk kiszervezni. És ez nem csak a Molról szól, más iparvállalatokról is" mondta a Mol vezére.

2022-ben az állam számottevően beavatkozott az olajipar működésébe, ami nem éppen példaértékű lépés volt. Fontos hangsúlyozni, hogy bár az árképzésnek tisztességesnek kell lennie, a Mol számára komoly beruházási költségek terhelik a vállalatot, és ehhez jelentős forrásokra van szükség. Ezzel párhuzamosan a kormány a költségvetésből jelentős összegeket vont el, és ez a folyamat a mai napig tart.

A hulladékgazdálkodás miatt "kaptak hideget-meleget", pedig szerinte remek eredményeik vannak, amit pedig a kötelező visszaváltásban elértek, az szerinte "fantasztikus".

A Talgo vasútgyártóra tett, a spanyol kormány által elutasított ajánlatban a Mol nem volt benne, a vasúti beruházásban Hernádinak és családjának van részesedése. A vasutat fontos területnek tartja, szerepe lesz a zöld forradalomban, igény is van rá, ő pedig tud céget vezetni, ezért keresi az ipari befektetéseket.

Tiborcz Istvánnal számos közös üzleti kapcsolat fűzi össze, például a Waberer's és az Alteo révén, ahol egy igazán tehetséges üzletembert ismert meg. Emellett közös befektetések kötik Csányi Sándorhoz és Garancsi Istvánhoz is, ám Mészáros Lőrinccel nem alakult ki hasonló együttműködés.

A Molnál komolyan veszik az utódkeresés folyamatát; négy potenciális jelölt áll rendelkezésre, azonban a végső döntést az igazgatóság hozza meg.