"Mostantól nem tűröm a csendet többé" - Az Oscar-díjas színésznő súlyos egészségi problémákkal harcol.

Lupita Nyong'o, az Oscar-díjas színésznő és nemzetközileg elismert modell, megható őszinteséggel osztotta meg tapasztalatait a nyilvánossággal. Egy Instagram-bejegyzésében felfedte, hogy évekkel ezelőtt súlyos nőgyógyászati diagnózist állapítottak meg nála, amely azóta is folyamatosan hatással van életére.

Mint írta: 2014 márciusában elnyerte első Oscar-díját, ám ugyanezen év végén kiderült, hogy méhmiómái vannak, nem is kevés: harminc darabot találtak a szervezetében, amelyeket műtéti úton kellett eltávolítani.

A 42 éves színésznő, akinek sokáig titokban kellett megküzdenie a fájdalmával, most bátoran megosztja történetét. Orvosai szerint nem volt módja a kiújulás elkerülésére, de ez nem akadályozta meg abban, hogy végre hangot adjon a tapasztalatainak. Nyong'o úgy érzi, hogy eljött az idő, hogy kimerészkedjen a csendből, nemcsak saját magáért, hanem azokért a nőkért is, akik hasonló betegséggel küzdenek, de talán még csak nem is sejtik, hogy mit rejtenek a tüneteik.

Beszámolója szerint korábban ő sem volt tisztában a méhmióma létezésével, így meglepetésként érte, amikor felfedezte, milyen széleskörűen elterjedt ez a betegség. Úgy gondolja, hogy sok nő abban a hitben nő fel, hogy a menstruációval járó fájdalom elkerülhetetlen, mintha az a női lét szerves része lenne. Ő azonban nem hajlandó elfogadni ezt a szenvedést, és határozottan szeretné, ha a fájdalom nem lenne az alapértelmezett állapot.

A Fekete Párduc film ikonikus sztárja együttműködésbe kezdett az amerikai kongresszus számos képviselőjével, hogy bemutassanak egy átfogó törvényjavaslat-csomagot. Ennek a kezdeményezésnek az a célja, hogy támogassa a nőgyógyászati betegségek kutatásának finanszírozását. A javaslat hangsúlyozza a méhmióma korai diagnosztizálásának és kezelésének javítását, a méhrák okainak feltárását, valamint a társadalmi tudatosság növelését – számolt be róla az E-online.

Nyong'o hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen a női test működésének mélyebb megértése, és hogy a méhmiómák kutatása végre olyan figyelmet és támogatást kapjon, ami valóban indokolt. Számára ez a téma nem csupán egyéni ügy, hanem a társadalmi felelősségvállalás megtestesítője is: célja, hogy a nők ne szenvedjenek csendben, és ne maradjanak egyedül a fájdalmukkal.