Németország álláspontja szerint egy orosz "árnyékhajó" akadt fenn a Balti-tenger vizein.
Német vizeken rekedt egy olajszállító tartályhajó, ami a német hatóságok szerint Oroszország "árnyékflottájához" tartozik és a szankciók elkerülésére használják - írja a BBC. Annalena Baerbock német külügyminiszter Moszkvát hibáztatta, azzal vádolva Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy "kijátssza" a szankciókat, és azzal fenyegeti az európai biztonságot, hogy "kíméletlenül vet be egy rozsdás tankerflottát". Oroszország eddig nem kommentálta az incidenst.
A német tengerészeti hatóság (CCME) pénteken jelentette be, hogy a panamai zászló alatt közlekedő Eventin nevű hajó legénysége elvesztette a hajó irányítását. A helyzet kezelésére vontatóhajókat vezényeltek a helyszínre, hogy biztosítsák az érintett vízi járművet. A CCME tájékoztatása szerint az olajszállító tartályhajó alacsony sebességgel sodródott a Balti-tenger part menti vizein, közvetlenül Rügen szigetétől északra.
Bár a hajó panamai lobogót viselt, a német hatóságok Oroszországot okolják az incidensért. "Oroszország nemcsak az Ukrajna elleni illegális háborújával veszélyezteti európai biztonságunkat, hanem elszakított kábelekkel, elmozdított határbójákkal, dezinformációs kampányokkal, GPS-zavarókkal és, mint láttuk, romos olajszállító tartályhajókkal is" - mondta a német külügyminiszter egy nyilatkozatban.
Amióta szigorúbb embargóintézkedéseket vezettek be Oroszország olajexportjának megakadályozására, Moszkva a feltételezések szerint tisztázatlan tulajdonosi hátterű hajókkal szállít árukat - nevezetesen olajat - szerte a világon. Tavaly decemberben az Európai Unió közölte, hogy egy olyan szankciókat is tartalmazó intézkedésen dolgozik, ami célba veszi "Oroszország árnyékflottáját, ami veszélyezteti a biztonságot és a környezetet, miközben Oroszország háborús költségvetését finanszírozza".
Az Atlantic Council, egy amerikai székhelyű agytröszt szerint az árnyékflottának vagy sötét flottának azokat az elöregedett hajókat nevezik, amik "az iparágban szokásos nyugati biztosítás nélkül közlekednek, átláthatatlan tulajdonjoggal rendelkeznek, gyakran változtatják nevüket és lobogójukat, és általában a tengerészeti szabályozásokon kívül működnek". Szerintük Oroszország "instrumentalizált egy ilyen árnyékflottát, és főként az olajexport elsődleges szállítójaként használja".
A legutóbbi balti-tengeri incidensre akkor került sor, amikor Washington és London egyesítette erőfeszítéseit a Gazprom Neft és a Surgutneftegas energetikai vállalatok közvetlen szankcionálására. David Lammy brit külügyminiszter szerint az orosz olajcégek gyengítésére irányuló lépés "kiüríti Oroszország hadikasszáját", a "Putyin kezéből kivont pénzeszközök pedig segítik az ukrán életek megmentését". A Gazprom Neft azonban "alaptalannak" és "törvénytelennek" minősítette a szankciókat - jelentették az orosz állami hírügynökségek.
Pénteken az amerikai pénzügyminisztérium bejelentette, hogy 183 hajót szankcionált, amelyek az "árnyékflotta" tagjai, továbbá olyan olajszállító tartályhajók is érintettek, amelyek orosz székhelyű flottaüzemeltetők birtokában állnak.
