Nicolas Sarkozy, Franciaország korábbi elnöke, megkezdte a börtönbüntetésének letöltését.

Megkezdte kedden Nicolas Sarkozy volt francia elnök börtönbüntetésének letöltését, miután bűnszövetségben elkövetett bűncselekmény miatt öt év szabadságvesztésre ítélték a 2007-es elnökválasztási kampányának líbiai finanszírozásával kapcsolatos perben.

Az Európai Unió történetében példátlan esemény történt: először zártak rács mögé egy volt államfőt.

A 70 éves volt elnök (2007-2012) várhatóan "minimum három hétig, de akár egy hónapig" is rács mögött maradhat – nyilatkozta ügyvédje, Christophe Ingrain.

Nicolas Sarkozy, aki határozottan ártatlannak tartja magát és fellebbezett a rá kiszabott ítélet ellen, keddi letartóztatását követően azonnal kérvényezte szabadlábra helyezését. A párizsi fellebbviteli bíróságnak két hónap áll rendelkezésére a döntés meghozatalára, amely a hasonló ügyekben általában körülbelül három hét alatt szokott megszületni.

Nicolas Sarkozy 9 óra 40 perc körül gördült be gépkocsijával a párizsi Santé börtön kapuján. Érkezésekor a rabok lelkesen üdvözölték őt, kiáltásaik zengték be a falakat: "Ó, üdvözöljük Sarkozyt!" és "Jön Sarkozy!" hangzott el, jelezve, hogy a politikai élet egykori prominens alakja nem maradt észrevétlen a börtön falai között.

Az exelnök negyedórával a tervezett időpont előtt hagyta el elegáns, nyugat-párizsi villalakását, karján felesége, Carla Bruni, a neves énekesnő. Az utcán több száz lelkes támogatója várta, akik örömmel üdvözölték és tapsoltak neki. Mielőtt beszállt volna a gépkocsijába, a volt elnök megforgatta tekintetét a tömeg felé, amely lelkesen elénekelte a francia himnuszt, miközben hangos "Szabadítsák ki Nicolas-t!" kiáltásokkal fejezték ki támogatásukat.

A tömegben Nicolas Sarkozy egész családja jelen volt, hiszen a támogató gyűlés megszervezését Louis Sarkozy, az egyik fia, egy Facebookon közzétett felhívással indította el.

Bár az ítélet elsőfokú, a bíróság - olyan "kivételesen súlyos tényekre" hivatkozva, amelyek "megingathatják az állampolgárok bizalmát a képviselőikben" - úgynevezett halasztott letartóztatási parancsot adott ki az exelnök ellen. A büntetés ideiglenes végrehajtást von maga után, ami azt jelenti, hogy bár Sarkozy fellebbezett az ítélet ellen, az nem bír halasztó jelleggel.

Claude Guéant, aki később az elnöki hivatal vezetői posztját töltötte be, valamint Brice Hortefeux, aki a belügyminiszteri tisztséget foglalta el, 2005 végén többször is találkozott Kadhafi sógorával, Abdallah Szenuszival. Szenusi a líbiai titkosszolgálatok akkori irányítója volt, és Franciaországban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték az UTA DC-10-es repülőgép ellen 1989-ben végrehajtott merényletben játszott szerepe miatt, amely 170 ember, köztük 54 francia állampolgár életét követelte. A gyanú szerint a volt elnök kenőpénzért cserébe hozzájárult Líbia nemzetközi közéletbe való visszatéréséhez, és vállalta, hogy "tisztára mossa" a líbiai vezető sógorának hírnevét.

A bíróság végül felmentette a volt elnököt a közpénzekkel való visszaélés, passzív korrupció és illegális kampányfinanszírozás vádjai alól. Az eljárás során nem sikerült bizonyítani, hogy a "Líbiából származó pénz" valóban Nicolas Sarkozy elnökválasztási kampányát támogatta volna - emelte ki a bíróság.

A francia jogrendszerben a bűnszövetség bűncselekményének megállapításához elegendő a szándék és az előkészületek ténye, függetlenül attól, hogy a kitűzött cél elérése nem jött létre.

"Kedd reggel az X-en Nicolas Sarkozy megjegyezte: 'Nem egy volt köztársasági elnököt zárnak rács mögé, hanem egy ártatlan embert.' Sarkozy gyakran von párhuzamot saját helyzete és Alfred Dreyfus sorsával, akit 1895-ben hamis bizonyítékok alapján, az akkori antiszemita közbeszéd fényében, árulással vádoltak meg és ítéltek el."

Az eddig három ügyben elítélt egykori államfő meggyőződése, hogy őt bírói zaklatás céltáblájává tették.

A volt államfő elmondta, hogy magával vitte Jézus életrajzát és Alexandre Dumas regényét, a Monte Cristo grófját, amely egy olyan férfi története, aki igazságtalan elítélése után bosszút áll.

A jobboldal körében komoly közéleti vitát gerjesztett az ideiglenes végrehajtás, amely arra kötelezi a volt államfőt, hogy a fellebbezés ellenére börtönbe vonuljon. Nicolas Sarkozy az első egykori elnök, akivel ilyen drámai intézkedést hoztak. A francia sajtó által megkérdezett jogi szakértők azonban hangsúlyozták, hogy az elsőfokú bíróságok az esetek 86%-ában elrendelik az ideiglenes végrehajtást, amennyiben a büntetés legalább öt év szabadságvesztést jelent; egyéb esetekben pedig ez az arány közel hatvan százalék. Különösen érdekes, hogy a legfrissebb felmérések szerint a franciák 61%-a támogatja Sarkozy esetében az ideiglenes végrehajtás alkalmazását, igazságosnak tartva a bíróság döntését.