Nyilvános összecsapásra került sor Szijjártó Péter és az Európai Unió befolyásos vezetője között.

Az Európai Unió belső kereskedelmi feszültségei új dimenziót nyertek a külügy- és kereskedelmi miniszterek legutóbbi találkozóján. Bár a magyar EU-elnökség jegyében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által vezetett ülés az uniós egységről szóló üzenettel indult, a záró sajtótájékoztatón nyilvánvalóvá váltak az ellentétek, különösen a szankciók hatékonyságának megítélése kapcsán. A higgadtságáról ismert, kereskedelmi ügyekért felelős Valdis Dombrovskis bizottság alelnök is erősen beleállt a magyar álláspontba a nyilvános sajtótájékoztatón, ami példátlan az EU-s gentlemen's agreement miatt.

A csütörtöki brüsszeli miniszteri találkozót követő sajtótájékoztatón rendkívüli összetűzés alakult ki Valdis Dombrovskis uniós biztos és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter között. A vita középpontjában az Oroszország elleni szankciók hatékonysága és az EU szankciópolitikája állt.

A brüsszeli Justus Lipsius épületben csütörtökön megrendezett találkozó elején az EU27 minisztereinek egyetértése még erősnek tűnt. Az egység jelentősége különösen a tengeren túli kereskedelmi kapcsolatokkal összefüggésben került előtérbe. "Valóban érezhető volt, hogy mind a 27 tagállam tisztában van azzal, mennyire fontos, hogy egységesen lépjünk fel" - nyilatkozta egy diplomata a megbeszélés végén a Politicónak.

A sajtótájékoztatóra érkezve gyorsan szertefoszlott az egységről kialakított illúzió:

Miközben Dombrovskis a szankciók működőképességét hangsúlyozta, példákkal alátámasztva Oroszország gazdasági nehézségeit, Szijjártó az intézkedések hatástalanságát és az uniós politika képmutatását kritizálta.

A magyar miniszter újra hangsúlyozta, hogy bizonyos EU-tagállamok kikerülik az olajembargót. Véleménye szerint a szankciók nemcsak Európa versenyképességét gyengítik, hanem a háború befejezésére irányuló erőfeszítéseket sem segítik elő.

Szijjártó Péter a közelmúltban a EU szankciópolitikáját elemezve kifejtette, hogy a magyar kormány véleménye szerint az orosz gázimport helyettesítése más forrásokkal jelenleg nem lehetséges. "Amennyiben megszüntetnénk a kereskedelmet Oroszországgal a gázszállítás terén, az ország energiaellátása gyakorlatilag ellehetetlenülne" – hangsúlyozta. A külügyminiszter rámutatott arra is, hogy több uniós országban is nőtt az orosz LNG-import az utóbbi időszakban, ezzel is alátámasztva kritikáját a brüsszeli és tagállami döntéshozók kettős mércéjével kapcsolatban.

A brüsszeli politikai színtéren a higgadtságáról és diplomatikus hozzáállásáról ismert Dombrovskis ezúttal meglepően határozott és kritikus választ fogalmazott meg Szijjártó Péterrel szemben. Ez a visszafogott, mégis éles reakció jól tükrözi, hogy a politikai diskurzusban időnként szükség van a világos álláspontok kifejtésére.

Meglepett, hogy a miniszter úr említette a gázt a szankciókkal összefüggésben, hiszen az EU soha nem tudott megegyezni az orosz gáz szankcionálásáról az egyhangúság hiánya miatt. Szóval ez a téma kívül esik a szankciók hatékonyságának témakörén

- emelte ki, nyilvánvalóan utalva Magyarország korábbi, egyedüli vétóira a kérdésben. Rámutatott arra is, hogy a szankciók kijátszása komoly kihívást jelent, és az EU következő szankciós csomagjában erre kiemelt figyelmet szentelnek.

Dombrovskis azzal érvelt, hogy a szankciók működnek, és részletes példákkal illusztrálta az orosz gazdaság nehézségeit, például a csökkenő devizatartalékokat, a rekordmagas, 21%-os alapkamatot és az ipari szektorokat érintő ellátási lánc-zavarokat. Az alelnök hangsúlyozta, hogy a Bizottság rendszeresen tájékoztatja a tagállamokat a szankciók hatásairól, és további intézkedéseket készítenek a szankciók kijátszásának megakadályozására, például az árnyékflottát érintő szabályozásokkal.

Kiemelte, hogy a 15. szankciócsomag keretében mezőgazdasági termékekre vonatkozóan is előterjesztenek javaslatokat, melyek célja az EU piacának védelme az orosz agresszió okozta zavaroktól.

Például a műtrágyaellátás kérdésében, amelynek embargózását Svédország kezdeményezte, Lengyelország és a balti államok is egyértelműen kiálltak az intézkedés mellett.

A vita során Szijjártó hangsúlyozta, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Trump megválasztása után az Egyesült Államokból érkező cseppfolyósított földgáz beszerzésére tett ajánlást, ami a magyar álláspont szerint nem elfogadható. Magyarország álláspontja szerint az energiaügyi döntéseknek a nemzeti hatáskör alatt kell maradniuk. "Az energiaellátás kérdése a nemzeti kompetenciánk része, és ezt a pozíciót továbbra is fenntartjuk" - hangsúlyozta a külügyminiszter.

Dombrovskis a tájékoztató végén egy fél mondatban reagált csak erre, megemlítve, hogy 2022-ben az Európai Unió történelmi jelentőségű döntést hozott a közös gázvásárlási mechanimzus bevezetéséről, amelynek célja az volt, hogy csökkentsék az energiapiacok instabilitását és az egyes tagállamok közötti versenyt az energiaforrásokért. A mechanizmus keretében az EU tagállamai közösen léphettek fel a globális gázpiacon, ezáltal erősítve tárgyalási pozíciójukat és mérsékelve az árakat. Bár a döntés alapvetően pozitív fogadtatásra talált a tagállamok között, Magyarország akkor is aggályokat fogalmazott meg a nemzeti szuverenitás energiaügyi kérdésekben történő csorbítása miatt.

A csütörtöki sajtótájékoztatót tovább színezte a Financial Times EU-s tudósítójának, Andrew Boundsnak váratlan, felháborodott távozása.

Az újságíró éles kritikát fogalmazott meg a magyar sajtószóvivő által használt kérdésfeltevési technikával kapcsolatban. Ez a módszer ugyanis jellemzően több kérdést egyesít egyetlen csokorba, ami lehetőséget teremt a politikai szereplők számára, hogy bizonyos témákat figyelmen kívül hagyjanak, ezzel elkerülve a lényeges válaszokat.

Az Európai Bizottság alelnöke alapos elemzést nyújtott az EU kereskedelmi stratégiájáról és az aktuális tárgyalások menetéről. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió a világ legkiterjedtebb szabadkereskedelmi hálózatával büszkélkedhet, és elkötelezetten törekszik annak további bővítésére.

Jelenleg olyan nemzetekkel folynak tárgyalások szabadkereskedelmi egyezményekről, mint Indonézia, a Fülöp-szigetek, Thaiföld, India, a Mercosur-tagállamok és Mexikó.

Az Emirátusokkal decemberben indulhatnak meg az egyeztetések, míg a kelet-afrikai közösségek bevonása a Kenya és az EU közötti gazdasági partnerségi megállapodásba szintén prioritásként szerepel.

Kiemelt figyelmet kapott a Mercosur-megállapodás, amelynek megvalósítására az EU több mint két évtizede tesz kísérletet. Dombrovskis hangsúlyozta, hogy a jelenlegi tárgyalások előrehaladott fázisban vannak, és aktív technikai egyeztetések zajlanak a fennmaradó kérdések tisztázása érdekében. Bár konkrét időpontot nem nevezett meg a megállapodás véglegesítésére, kiemelte, hogy ez az EU legjelentősebb kereskedelmi egyezménye lenne, nem csupán a vámcsökkentések okán, hanem stratégiai szempontból is, mivel erősítené az EU kapcsolatait Latin-Amerikával. Továbbá hozzátette, hogy a tárgyalások folytatása nemcsak gazdasági előnyöket hozna, hanem a geopolitikai együttműködést is szorosabbra fűzné.

A kereskedelmi kapcsolatokon túl Dombrovskis hangsúlyozta az alternatív megállapodások jelentőségét is, mint például a digitális kereskedelmi egyezmények és a fenntartható befektetési megállapodások.

Az EU nemrég kötött digitális kereskedelmi egyezményt Szingapúrral, és Dél-Koreával is folynak hasonló tárgyalások. A kereskedelmi stratégia része a Kínával való viszony újragondolása is: az EU egy kockázatcsökkentett, de nem szétkapcsolt gazdasági megközelítést kíván alkalmazni.

Végül Dombrovskis hangsúlyozta, hogy a kereskedelempolitika fontos szerepet játszott az ukrajnai háborúra adott uniós válaszban is, beleértve a szankciók támogatását és Ukrajna gazdaságának élénkítését az EU-hoz való hozzáférés megkönnyítésével. A következő ciklusban a kereskedelem továbbra is az unió versenyképességének, biztonságának és fenntarthatóságának alapvető pillére marad.

A témával kapcsolatban Szijjártó Péter kifejtette, hogy az Egyesült Államokban Donald Trump győzelmet aratott a választásokon. Álláspontja szerint az amerikai választók egy olyan elnököt választottak, aki a béke és a nemzeti gazdaságpolitika híve. Szijjártó úgy véli, hogy Trump újraválasztása jelentős átalakulást hozhat az uniós kereskedelempolitika terén.

"Nem bújhatunk el a problémák elől. Nem viselkedhetünk úgy, mintha minden rendben lenne. Ha [az EU] ezt a taktikát választja, akkor könnyen lemaradhat egy ilyen fontos átalakulásról."

Ezért meggyőződésünk, hogy Európának új megközelítésekre van szüksége ahhoz, hogy elkerülje, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa közötti versenyben a kontinens a hátrányos helyzetbe kerüljön.

- jelentette ki. A külügyminiszter a sajtótájékoztatón kifejtette, hogy Magyarország gazdasági stratégiája a keleti és nyugati befektetések közötti harmonikus egyensúlyra épül. Példaként említette, hogy számos magyar városban német autógyárak és kínai akkumulátorgyárak működnek párhuzamosan, ami szerinte a gyakorlatban is jól működő együttműködést tükröz. Szijjártó hangsúlyozta, hogy Magyarország célja a semlegesség megőrzése, valamint a kapcsolatok erősítése mind a nyugati, mind a keleti országokkal, beleértve Kínát is.