Orbán Viktor: Jelenleg úgy látszik, mintha én volnék a vétózó, de hamarosan világossá válik, hogy ennek a lépésnek nincs anyagi fedezete.

Ma reggel Orbán Viktor a brüsszeli közmédiaközpontból kapcsolódott be, hogy megszokott péntek reggeli elmélkedését tartsa. Tegnap hosszú napja volt (ahogy már említettük, talán utoljára jutott el a kérdések végső határáig), de végül az ő vétója zárta le a rendkívüli EU-csúcsot.

Természetesen, itt egy egyedibb megfogalmazás: Nyilvánvaló, hogy a beszélgetés ezen a ponton már nem okozott meglepetést; a riporter azzal a kérdéssel fordult a miniszterelnökhöz, hogy miért maradt távol a szavazástól az Ukrajna további támogatásáról szóló javaslat kapcsán. Milyen nézeteltérések merültek fel, amelyek miatt nem tudtak közös nevezőre jutni?

Orbán szerint semmi új nincs abban, hogy a másik 26 tagállam és Magyarország közt véleménykülönbség van, ezt eddig is áthidalták, most viszont új szelek fújnak, mert Európában immár szerinte az Egyesült Államok által vezetett békepárt és az Európai Unió másik 26 tagállama közt zajlik vita arról, hogy háború legyen vagy béke.

Orbán úgy véli, hogy mi már három éve a béke hívei vagyunk, míg az Egyesült Államok csak most állt mellénk. Eközben a 26 uniós tagország éppen egy "ellenstratégia" kidolgozásán munkálkodik, hogy folytathassák a konfliktust.

Fontos hangsúlyozni, hogy Orbán a háborúval kapcsolatos magyarázataiban nem igazán említi meg, hogy Ukrajna valójában egy támadás áldozata, míg az agresszor Oroszország.

Azt is megjegyezte, hogy egy időben mégis említést nyert az orosz fél: amikor arról beszélt, hogy "az oroszok a győzelem küszöbén állnak". Ebből kifolyólag nem érti, miben bízhat Brüsszel, miután az Egyesült Államok már visszavonta támogatását az ukránok mögül, akik így lényegében a legnagyobb szövetségesüket veszítették el.

Orbán véleménye szerint a jelenlegi helyzetben "nincs logikai alapja ennek a nézetnek", utalva arra, hogy az EU támogatása Ukrajna számára az agresszor ellen nem indokolt. Ezt a támogatást ugyanis úgy értelmezi, hogy a többi tagállam a háború mellett döntött a békés megoldás helyett.

„Nos, ahogy a további érvek is kifejtették, egy háború költségei elkerülhetetlenek, és jelentős anyagi ráfordítást igényelnek.”

"Ha ezt véghez viszik, akkor az utolsó forintunk is el fog veszni ebben a háborúban" - figyelmeztette hallgatóságát a miniszterelnök.

Kiemelte, hogy a NATO keretein belül az erőviszonyok átalakuláson mentek keresztül. Az Egyesült Államok mellett Törökország, valamint mi és Szlovákia is a békepártiak táborát erősítjük, ami azt jelenti, hogy...

"A NATO-tól sem várható, hogy itt pénz érkezzen."

A magyar miniszterelnök kifejtette, hogy "az ukránoknak egy fillérjük sincs a 800 ezer fős hadseregük fenntartására", miközben hosszú távon egy 1 milliós hadsereg kialakítását tervezik, és ezt az EU anyagi támogatásával szeretnék megvalósítani. Említette, hogy Ukrajna jelenlegi állapotában, mint állam, nem működik optimálisan, ami azt jelenti, hogy nemcsak a hadsereg finanszírozása, hanem az állami struktúrák megerősítése is szükséges lenne. Emellett az uniós tagállamok védelmi képességeit is fel kellene javítani.

"Ennyi összeg nem létezik, nemcsak Európában, hanem talán még Amerikában sem" - hangzott el a döntés.

Orbán úgy véli, hogy jelenleg úgy tűnik, mintha ő vétóval élne, ám csak hetek választanak el minket attól, hogy az uniós vezetők visszatérjenek, és akkor kiderül, hogy a szükséges források nem állnak rendelkezésre. Nekünk viszont fel kell készülnünk erre a helyzetre.

Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban ismét világossá tette az álláspontját: szerinte ennek nincs itt az ideje. Épp ezért terelődött a szó a véleménynyilvánító szavazásra, amit tegnap este dobott be a magyar miniszterelnök.

„Miért tartja fontosnak, hogy az embereket is bevonja ebbe a döntési folyamatba?” – érdeklődött a riporter.

Orbán véleménye szerint Ukrajna uniós integrációja súlyos gazdasági következményekkel járna Európa számára.

"Nem segíthetünk rajtuk azzal, hogy közben magunk is tönkremegyünk. Ezt a folyamatot sürgősen meg kell állítanunk" - nyilatkozta a miniszterelnök. Hozzátette, hogy mivel egyhangú döntés szükséges a kérdés elbírálásához, elengedhetetlen, hogy mihamarabb kifejezzük Magyarország álláspontját. Továbbá, időt kell nyernünk, bár az okát nem részletezte.

Ukrajna még nem lett tagja az Európai Uniónak, de a kereskedelmi kapcsolatok már megnyíltak. Orbán Viktor rámutatott, hogy ebben a helyzetben a gazdák szinte azonnal súlyosan megsínylik a helyzetet. Szerinte az agrárium a legelső veszélyeztetett terület, mivel Ukrajnában jelentős mennyiségű génmódosított termék készül. "Ha ezeket a termékeket ránk zúdítják, az komoly kockázatot jelent számunkra" – figyelmeztetett a miniszterelnök.

Egy további tényező, hogy Magyarországon körülbelül 800 ezer ember rendelkezik fegyverrel, és Ukrajna eddig sem volt éppen a közbiztonság mintaképe. Ezért az uniós tagságból eredő szabad mozgás lehetősége felelőtlenségnek tűnik, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a munkaerőpiacunk is megszenvedné, ha túl sok vendégmunkás érkezne az országból.

„De erre való a szavazás!” – igyekezett megnyugtatni a hallgatóságot a miniszterelnök. Kifejtette, hogy ezt a folyamatot a nemzeti konzultációk mintájára tervezi megvalósítani. De vajon mikorra is számíthatunk erre?

"Én nem gatyáznék, igyekszem amilyen gyorsan csak lehet, elintézni" - tudatta a miniszterelnök, aki szerint Brüsszel épp számolgat, és a végén úgyis ara jutnak majd, amit ő már most mond, hogy túl sokba kerülne Ukrajna finanszírozása, ezért a magyar hang épp jókor érkezik meg a vitába.

„De vajon mekkora a valószínűsége annak, hogy Brüsszel figyelembe veszi a magyar emberek véleményét?” – tette fel a kérdést a riporter, miközben emlékeztetett a rendkívül népszerű rezsikonzultációra, amelyet „a választók szinte 99 százaléka” támogatott. Ennek ellenére az Európai Bizottság továbbra is a rezsicsökkentés eltörlését szorgalmazza.

Na, igen. Ez Orbán Viktornak is fájó pont, aki előbb még felidézte a migrációs konzultációt.

Mi megvédtük a határainkat, de ezt az Unió mindig is kifogásolta" - szomorkodott a miniszterelnök, aki felidézte, hogy minket is megpróbáltak rávenni arra, hogy a német mintára inkább legyünk befogadók, de a magyar kormány ennek ellenállt, mire az Unió perelt, a bíróság elítélt, és a mai napig büntetést kell fizetnünk.,

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar kormány képtelen lenne a bíróság előtt vagy más fórumokon érvényesíteni saját álláspontját, mivel az országos közvélemény egységesen támogatja az általuk képviselt nézeteket.

Ezen a fontos ponton szeretném felidézni, hogy a "bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációs kérdőív" 2015-ben körülbelül 8 millió választópolgárhoz jutott el, ám csupán körülbelül 1 millióan válaszoltak és küldték vissza. Az eredmények, amelyek a magyar miniszterelnök szerint a teljes magyar közvéleményt tükrözik, itt böngészhetők, lehetőséget adva arra, hogy megértsük, milyen vélemények és álláspontok fogalmazódtak meg az országban.

Brüsszel hasonlóképpen bírálja a rezsitámogatást is, de Orbán optimista, hiszen véleménye szerint "Magyarország ebben is egységes, a kormány mögött egyértelmű többség áll."

A miniszterelnök bizonyos aggodalmakkal élt azzal kapcsolatban, hogy Brüsszel esetleg eltöröltetheti a rezsicsökkentést, ami azt jelentené, hogy a magyar családoknak évi 250 ezer forint helyett akár félmillióval többet kellene költeniük a gázszámlákra. Ezt a helyzetet úgy fogalmazta meg, hogy "a magyar családok nem bírnák el viselni".

Itt át is fordultunk gyorsan a magyar családokat támogató kormányzati intézkedésekre. Az árréscsökkentési egyeztetések haladnak, bár nem elég gyorsan, legalábbis Orbán véleménye szerint, aki viszont szeretné elkerülni a hatósági eszközök bevetését,

Az USAID-forrásokkal kapcsolatos botránnyal összefüggésben a miniszterelnök szavai egyre inkább ismétlődtek: a rossz dollárokról beszélt, amelyek a befolyásszerzés érdekében érkeztek az országba. Kiemelte, hogy nemcsak az USA-ból, hanem Brüsszelből és a Soros-hálózat révén is hasonló célokkal érkező pénzek érkeztek, amelyeket alaposan fel fognak tárni. Emellett ígérte, hogy megteremtik azokat a jogszabályi kereteket, amelyek megakadályozzák, hogy hasonló esetek a jövőben előfordulhassanak – így ismételte meg gondolatait a miniszterelnök.

"Milyen hatással lehet a belpolitikára mindez?" - kérdezte a riporter kíváncsian.

A magyar nyilvánosság jelentős részének átalakulása az utóbbi években figyelemre méltó jelenség. A kormányzati eszközök alkalmazásával egy olyan médiavilág jött létre, ahol a megyei újságoktól kezdve a bulvárhírekig és a közszolgálati televízió esti műsoraiig mindenütt fellelhető a propaganda hatása. Ez a jelenség nem csupán a tájékoztatást befolyásolja, hanem a társadalom egészének gondolkodásmódjára is kihat. Érdemes alaposan megvizsgálni, hogyan formálja ez a médiatáj a közvéleményt, és milyen következményekkel jár a demokratikus diskurzus szempontjából.