Orbán Viktor Tusnádfürdőn: A világháború kockázata egyre inkább fokozódik.

Orbán Viktor miniszterelnök az erdélyi Tusnádfürdőn, a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretein belül jelentette be a Digitális Polgári Körök új formájának megalakulását. Szombati előadásában a kormányfő öt főbb pontban foglalta össze a jövőbeli terveit és elképzeléseit, amelyek célja a közösségi részvétel és a digitális tér kihasználása.

Orbán Viktor miniszterelnök a Tusványos néven ismert erdélyi közéleti fórumon tartott előadásában öt lényeges közéleti kérdést érintett. A kormányfő egy új kezdeményezést is bejelentett: a Digitális Polgári Körök megalakulását. Ismertetése alapján ezt a lépést azért indítják, mert...

Orbán Viktor azt mondta: aki ma az online térben is vállalja a nem liberális meggyőződését, azt megtámadják, ezért a modern kornak megfelelő formában kell valamit tenni. Az építés, országépítés kultúráját a digitális térben is meg kell teremteni és kell egy hely azoknak, akik a direkt politikai csatákban nem feltétlenül akarnak részt venni, de az ország építésében igen - vázolta.

A 2026-os országgyűlési választások kapcsán a miniszterelnök kiemelte a voksolás demokratikus aspektusait, hangsúlyozva, hogy ez a folyamat a demokrácia megtestesülése. Kiemelte, hogy a választás mindig átlátható és nyílt, és az eredmények a választók döntései alapján fognak formálódni.

A külhoni magyarság számára az ellenzék politizálását kockázatnak nevezte és azt mondta: a Brüsszelből irányított ellenzék krédója az, hogy Nagyvárad román föld. A nemzeti kormányra lehet számítani és a határon túliaktól azt kérte, hogy ők is álljanak ki magukért - tette hozzá a kormányfő.

Orbán Viktor e témában egy érdekes közvélemény-kutatásra is felhívta a figyelmet, amely rávilágít arra, hogy a nyugati országok lakosságának jelentős része úgy véli, hogy 5-10 éven belül várhatóan konfliktus robbanhat ki.

- mondta ezután Orbán Viktor.

A kormányfő ezután részletesen kifejtette, hogy az I. és II. világháború előtt milyen figyelmeztető jelek mutatkoztak a globális konfliktusok kirobbanására. Kiemelte, hogy a nagyhatalmak közötti rivalizálás felerősödése kulcsfontosságú tényező volt, amely a jelenlegi helyzetben is megfigyelhető az Egyesült Államok, Kína és Oroszország viszonylatában. Emellett hangsúlyozta, hogy a kisebb fegyveres összecsapások számának növekedése, a fegyverkezési verseny fokozódása, a világ gazdasági blokkokra való szakadozása és a migrációs hullámok erősödése mind olyan figyelmeztető jelek, amelyek napjainkban is tetten érhetők. E tényezők összessége aggasztó párhuzamokat mutat a történelem korábbi, tragikus eseményeivel.

A kormányfő levonta a maga következtetését, majd így folytatta: a magyarok számára ebből az derül ki, hogy Ukrajnát még akkor sem lenne szabad az Unió tagjai közé fogadni, ha Brüsszel "teljesen felfordul".

Majd felidézte, hogy egy évvel ezelőtt Kijevben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott tárgyalása során nem sikerült meggyőznie az államfőt arról, hogy az idő nem az ő javukra dolgozik, és ezért sürgősen béketárgyalásokba kellene kezdeniük. Ez rávilágít arra, hogy egy-egy ország önállóan keveset tud tenni a béke érdekében, de ha együttműködnek és szövetségre lépnek a megbékélés érdekében, akkor van reményük a helyzet javítására - részletezte véleményét.

Mindeközben Magyarországnak is fel kell készülnie arra a lehetőségre, hogy a háború hatásai elérhetik az országot. "Föl kell készülnünk a kimaradásra" - hangsúlyozta Orbán Viktor. A miniszterelnök véleménye szerint a világ hat jelentős hatalmi központjából, mint például az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, India, a türk államok és Brüsszel, öt országgal jó kapcsolatokat ápolunk, ami hozzájárulhat a helyzet kezeléséhez.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a hadiipar, az energiaipar, az élelmiszeripar és a digitális készségek területén a munkát nemzeti keretek között kell végezni, mivel szerinte az Európai Unió ebben a kérdésben "nem nyújt érdemi támogatást." A miniszterelnök kiemelte, hogy Magyarországnak regionális szereplővé kell válnia, és szoros együttműködésre van szükség a szomszédos országokkal, hogy elkerülje a háborúk következményeit. Emellett beszélt arról is, hogy a humán erőforrások és az oktatás fejlesztése elengedhetetlen. Fontosnak tartja, hogy Magyarország nyitott maradjon, és ne zárkózzon be egyetlen politikai blokkba sem, hiszen a nyugati és keleti országokkal egyaránt fontosak a gazdasági kapcsolatok.

Orbán Viktor szerint "európai háború nem lesz, hanem van", hiszen az orosz-ukrán háború egy ilyen konfliktus. A kormányfő szerint Európa "2014 óta játszik a tűzzel, vagy mondhatnám a pokollal".

A miniszterelnök ezt követően kifejezte kritikáját azokkal szemben, akik Oroszország és Ukrajna konfliktusát pusztán egy autoriter és egy demokratikus rendszer összecsapásaként értelmezik. Rámutatott, hogy a Nyugat nem ismeri fel, milyen egzisztenciális válságot jelenthet Oroszország számára Ukrajna közeledése. „Minden ilyen lépés megbontja az erőegyensúlyt, és az érintett fél azonnali reakcióját váltja ki” – hangsúlyozta. Azt is hozzátette, hogy a háború nemcsak a rossz szándék, hanem a helytelen időzítés és a nem megfelelő megközelítés következménye is lehet. Szavai szerint Ukrajna nyugati integrációja – a német újraegyesítéssel ellentétben, ahol ideális feltételek uralkodtak – „rosszkor, rossz helyen és rossz módszerekkel” történt, ami végül a háborúhoz vezetett.