Orbán Viktor vétóját már az EU-csúcs megkezdése előtt elkerülhetik.
Leginkább világpolitikai események vannak az Európai Tanács júniusi ülésének napirendjén, miután az ukrajnai háború mellett a Közel-Keleten is eszkalálódtak az események. Előbbivel kapcsolatban várhatóan Orbán Viktor magyar miniszterelnök megint nem támogatja a közös szöveget, így már a csúcs előtt arra számítanak a vezetők, hogy azt ismét a többi 26 tagállam külön közli. A csúcson emellett éles vita várható az orosz fosszilis energiahordozók betiltásáról, az EU és Izrael közötti társulási megállapodás felülvizsgálatáról, valamint az EU gazdasági versenyképességéről.
Június 26-án, csütörtökön veszi kezdetét az idei második hivatalos EU-csúcs, amelynek középpontjában a globális események állnak. A már négy éve tartó ukrajnai konfliktus mellett a közel-keleti helyzet is feszültséget gerjeszt, különösen a Hamász terrorszervezet és Izrael közötti tűzszünet megszűnése óta. Az elmúlt időszakban Izrael és Irán kölcsönösen támadták egymást, amihez az Egyesült Államok is közvetlenül hozzájárult, így a helyzet tovább fokozódik.
Az uniós tagállamok állam- és kormányfői közvetlenül Hágából érkeznek a belga fővárosba, ahol a kétnapos NATO-csúcs záróakkordjaként a katonai szövetség tagjai egy jelentős döntést hoztak: a védelmi kiadások drámai növelését. Az EU-csúcson az uniós vezetők nemcsak a háborúk által támasztott kihívásokat fogják megvitatni, hanem a közös európai versenyképesség erősítésére is fókuszálnak.
A legutóbbi, március 20-i csúcs óta az ukrajnai konfliktusban számos lényeges változás történt: az ukrán erők sikeres offenzívát indítottak Oroszország területén, távol a határtól, több száz kilométeres távolságban elérve fontos célpontokat. Ezzel párhuzamosan Vlagyimir Putyin orosz elnök felerősítette a támadásokat Ukrajna ellen, különösen drónokkal és rakétákkal, amelyek jelentős része az energetikai infrastruktúrákat, valamint civil célpontokat vette célba.
Ezúttal az EU vezetői virtuális formában találkoznak, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tájékoztatja őket a háború aktuális helyzetéről. Ezt követően, Zelenszkij nélkül, megvitatják Kijev további katonai és pénzügyi támogatásának lehetőségeit, valamint az uniós csatlakozás folyamatát.
A korábbi csúcsokhoz hasonlóan valószínű, hogy ezúttal is nem a 27 tagállam vezetőinek konszenzusa fogja meghatározni a döntéseket, hanem csupán 26 főé, mivel Orbán Viktor magyar miniszterelnök a múltban már többször is kifejezte eltérő véleményét az Ukrajnát érintő közös állásfoglalásokkal kapcsolatban. Ennek következtében a többi 26 tagállam külön dokumentumot írt alá, amely a közös megállapodás helyett egy alternatív irányvonalat képvisel.
Azt, hogy Orbán vélhetően ezúttal is ellenzi az Ukrajnáról szóló közös nyilatkozatot, nem csak a miniszterelnök és a kormány ukrán csatlakozásról szóló kommunikációja vetíti előre:
Ha a tagállamok vezetői részletesebb záródokumentumra vágynak, akkor ebben az esetben is, a korábbi hagyományoknak megfelelően, egy külön nyilatkozat formájában nyújthatják be kérésüket.
Az Index által megszerzett legutolsó, június 23-i konklúziótervezet szerint egyébként hangsúlyozzák, hogy egy hosszú, tartós, Ukrajna érdekeit figyelembe vevő békét szeretnének, miközben üdvözlik az Egyesült Államok békekezdeményezéseit.
Emellett továbbra is elítélik Oroszország agresszióját, kiemelik, hogy a háború óta hozott szankciókkal próbálják csökkenteni Oroszország harci képességeit - eddig 17 szankciós csomagot fogadtak el, a 18-at Magyarország mellett Szlovákia épp a hét elején vétózta meg a Külügyi Tanácsban.
A legfrissebb konklúziótervezetben ezenkívül kiemelik, hogy folytatják Kijev támogatását - csak idén 30,6 milliárd euró értékben, aminek kicsivel több, mint a harmadát, 10,5 milliárdot meg is kapott Kijev -, valamint az Európai Unió továbbra is elkötelezett Ukrajna EU-csatlakozásában.
A szövegben kiemelik, hogy a csatlakozás érdemalapon történhet meg, a tárgyalás klasztereket csak akkor nyitják meg, amikor azokhoz a feltételek teljesülnek - Zelenszkij és az ukránok eközben azt szeretnék, hogy még idén nyissanak meg minden klasztert, hogy minél gyorsabban felvehessék tagjai közé.
Az utóbbi hetekben a világ figyelme elsősorban a Közel-Kelet felé fordult, ahol a legfrissebb EU-csúcs után a szankciók jelentős részét felfüggesztették Szíriával szemben. Eközben a térségben tapasztalható konfliktusok fokozódtak: a Gázai övezetben az Izraeli Védelmi Erők (IDF) ismét hadműveleteket indítottak, míg Izrael és Irán között két héten át tartó rakétacsapások zajlottak.
Abban vélhetően túl sok vita nem lesz a tagállamok vezetői között, hogy felszólítsák a feleket az azonnali tűzszünetre, hogy a Hamász feltétel nélkül azonnal engedje szabadon a foglyokat, valamint, hogy Izrael Gázai övezettel szembeni blokádját szüntesse be.
Az EU külügyi és biztonságpolitikai képviselője, Kaja Kallas tájékoztatja a tagállamok vezetőit a helyzetről, abban viszont a tagállamok között nincs egyetértés, hogy felfüggesszék-e az Izrael és EU közötti politikai párbeszédet és gazdasági együttműködést segítő megállapodást.
A megállapodás felfüggesztését legfőképpen Spanyolország szorgalmazza, amelyhez Írország is csatlakozott. Ugyanakkor több más ország, például Németország és Hollandia, ellenezi ezt a lépést. A hét elején tartott tagállami külügyminiszteri találkozón Antonio Tajani, az olasz külügyminiszter, arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi körülmények között nem lenne bölcs dolog megszakítani a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel.
Az Index értesülései szerint Magyarország álláspontja szerint nem lenne kedvező üzenetet hordozó lépés Izrael irányába, ha a jelenlegi feszültségek közepette negatív kritikákat fogalmaznának meg az országgal szemben. Például, ha az EU-csúcson elítélnék az illegális izraeli települések létrehozását Kelet-Jeruzsálemben és Ciszjordániában.
Az Európai Tanács ülésén a tagállamok vezetői nem csupán külpolitikai kérdésekről folytatnak eszmecserét. A bővítési kérdések mellett, amelyekben Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán országainak csatlakozási folyamatai is terítéken szerepelnek, a résztvevők az európai versenyképesség növeléséről és a védelmi költségvetések témájáról is tárgyalnak.
A lengyel soros elnökség alatt nemrégiben sikerült megszületnie a tagállamok közös álláspontjának az Európai Védelmi Ipari Program (EDIP) ügyében. Ez az előrelépés lehetővé teszi, hogy a közeljövőben elinduljanak a trilógus egyeztetések a három kulcsfontosságú uniós intézmény – az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság és az Európai Parlament – között. Ezen a fórumon nemcsak a védelmi ipari kapacitások bővítése kerül terítékre, hanem a 150 milliárd eurós haderőfejlesztési hitelkeretet biztosító SAFE eszköz (Security Action For Europe, európai biztonsági cselekvési eszköz) kérdése is.
A jelenlegi csúcstalálkozón a tagállamok vezetői Kallasszal folytatnak megbeszéléseket, ahol több fontos kérdésről is tárgyalnak. Ugyanakkor a legfrissebb konklúziótervezet alapján úgy tűnik, hogy új pénzügyi eszközök bevezetéséről nem hoznak döntést.
Az Európai Bizottság korábban bemutatta a REPower EU néven ismert javaslatát, amelynek fő célja, hogy a tagállamok véglegesen megszüntessék az orosz fosszilis energiahordozóktól való függőséget. Ezzel szemben azonban a két érintett ország eltérő véleményen van; például Orbán Viktor határozottan azt kívánja, hogy a Bizottság teljes mértékben vonja vissza ezt a javaslatot.
Mivel a REPower EU-ról nem egyhangú, hanem minősített többséggel szavaznak a tagállamok szakminiszterei a Tanácsban - lévén, hogy az nem szankció -, ezért várható, hogy ezt a javaslatot Orbán Viktor és szlovák kollégája, Robert Fico egy másik üggyel kapcsolja össze politikailag, hogy számukra kedvező eredményt tudjanak kiharcolni.
A konklúziótervezet nem hivatkozik kifejezetten a Bizottság javaslatára, amit Ursula von der Leyen vezetésével a tagállamok a 2022. márciusi versailles-i informális csúcson szorgalmaztak. Mindazonáltal a dokumentum kifejezi támogatását az energiafüggőség csökkentésének, és arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy foglalkozzanak a tagállamok által megfogalmazott aggályokkal – Szlovákiát pedig külön is említi a tervezet.
A csúcstalálkozón külön figyelmet szentelnek a migráció kérdésének, valamint a nyugat-balkáni helyzet alakulására is rávilágítanak a résztvevő vezetők.
Minden bizonnyal a számos téma és a tagállamok közötti feszültségek következtében lehetséges, hogy pénteken újra összeülnek az Európai Tanács épületében a tagállamok vezetői. Jelenleg a Tanács munkatársai számára péntekre is előkészítették a munkabeosztást.
