"Papa, itt van az új számom!" – mi vagyunk a legnagyobb célpont a kibercsalók számára.

A technológiai fejlődés szédítő ütemben zajlik, ám a csalók taktikái meglepően állandónak bizonyulnak: alapvetően mindig az áldozat bizalmának kiaknázására törekednek. A rendőrség egy háttérbeszélgetés keretein belül osztotta meg velünk a legfrissebb információkat a magyarországi helyzetről. Kérdés, hogy van-e már egy dedikált csalásbejelentő forró drót, ahol az emberek segítséget kérhetnek? Ezen kívül, ki áll rendelkezésre a romantikus csalók által megkárosítottak támogatására? És mi a helyzet az unokázós csalásokkal – még mindig divatosak vagy már elavultak? Fontos, hogy mindenki tisztában legyen a legújabb csalási módszerekkel, hogy elkerülhesse a megtévesztést. Milyen figyelmeztető jelekre kell figyelniük azoknak, akik szeretnék megóvni magukat a csalók manipulációjától? Az információ és a tudatosság kulcsszerepet játszik a védelemben.

A digitális környezetben az emberi tényező képezi az egyik legfőbb biztonsági veszélyforrást. Erről a kérdésről is szó esett az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) által szervezett, a kiberbűnözésről tartott háttérbeszélgetés keretében.

Az évtized végére a kiberbűnözés által okozott pénzügyi veszteségek akár a 15 ezer milliárd dollárt is elérhetik – ez körülbelül 6 billiárd forintnak felel meg, azaz milliószor milliárd. Ezt Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese mondta, aki a KiberPajzs együttműködés társprojektgazdája is. A kiberfenyegetettség minden generációt érint, de az idősebb emberek átlagosan nagyobb összegeket szenvednek el a csalások következtében. Ennek részben az az oka, hogy jellemzően több megtakarítással rendelkeznek.

Sonjic László, az OTP Bank Biztonsági Igazgatóságának vezető tanácsadója, hasonló tapasztalatokról számolt be, kiemelve, hogy a csalások kárértéke és az incidensek száma egyaránt emelkedő tendenciát mutat. Ugyanakkor...

az esetek többségében nem a rendszereket törik fel, hanem maguk az emberek jelentik a legnagyobb kockázatot, amikor óvatlanul megosztják érzékeny adataikat a csalókkal.

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) által fenntartott 17 Áldozatsegítő Központban havonta átlagosan 120-160 ember keres fel segítséget, mivel kibercsalások áldozataivá váltak – tájékoztatta a nyilvánosságot Diamantopoulosné Kenyeres Gabriella, az IM Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztályának vezetője. A legtöbb esetben az elkövetők hamis banki telefonhívásokkal, nem létező online áruházakkal, csomagküldős átverésekkel és csaló befektetési ajánlatokkal igyekeznek manipulálni az embereket. Az Áldozatsegítő Központ széleskörű támogatást kínál a panasztevőknek, beleértve az érdekérvényesítést, az áldozati státusz igazolását, valamint szükség esetén azonnali pénzügyi segélyt is nyújtanak. Emellett az érzelmi támogatás is kiemelt szerepet kap, hiszen a csalások áldozatainak gyakran pszichológiai segítségre van szükségük a trauma feldolgozásához, amit a központ szakemberei szívesen biztosítanak számukra.

Bíróné Szunai Orsolya, a Budapesti Áldozatsegítő Központ koordinátora, különféle konkrét eseteket osztott meg a háttérbeszélgetés résztvevőivel. A központ munkája során többek között egy romantikus csalás áldozatának is nyújtottak támogatást, amely jól tükrözi az intézmény elkötelezettségét a rászorulók segítése iránt.

Egy fiatal nő, aki a szerelem és a biztonság illúziójának bűvöletében élt, egy magát nyugdíj előtt álló katona képében megjelenő csaló hálójába került. Az illető Aleppóban szolgálta hazáját, és a távoli fronton állomásozó férfi képe vonzó, titokzatos világot ígért a nő számára. Különböző trükkökkel és érzelmi manipulációval sikerült rávennie, hogy pénzügyi támogatásban részesítse őt, milliós tételeket utalva el, miközben az álom és a valóság határvonalán egyensúlyozott. A nő szívét és pénztárcáját is megnyitotta, nem is sejtve, hogy egy ügyes csaló áldozata lett.

Több olyan eset is volt, amikor az áldozatok azt állították, hogy semmilyen adatot nem adtak meg a csalóknak - ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy tagadták, hogy hibáztak volna, lehet, hogy észre sem vették, amikor csalóval osztották meg a számlájukhoz hozzáférést biztosító információkat. Szunai azt is elárulta, hogy az áldozatsegítő központ javaslatára a kormányhivatalok által kiutalt azonnali pénzügyi segély jelenleg legfeljebb 210 ezer forint lehet, és csak hat meghatározott módon lehet felhasználni: élelmezés, lakhatás, utazás, gyógyszervásárlás, ruházkodás, valamint temetkezés céljából.

Bár az elmúlt 1-2 évben megszaporodtak a mesterséges intelligenciát (MI) alkalmazó visszaélések, a módszerek magja továbbra is ugyanaz, mint korábban: a csalók megpróbálnak az áldozat bizalmába férkőzni

- fogalmazott Halász Viktor rendőrszázados, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szakértője. Véleménye szerint ha felhasználóként odafigyelünk, hogy ne adjunk meg érzékeny adatokat nem megbízható személyeknek és kétes hivatkozásokon keresztül, akkor szinte 100 százalékban védve vagyunk. Igaz, a bűnözők szervezettsége nőtt az elmúlt években, amivel hatékonyabbá is váltak a csalók, de erre a nyomozók is reagáltak hazai és nemzetközi együttműködésekkel olyan területeken, mint az MI vagy a kriptovaluták.

Ha csalás áldozatává váltunk, az első lépés, amit meg kell tennünk, hogy felvesszük a kapcsolatot a bank hivatalos központi telefonszámával. Nincs pontos időkeret, amely garantálná a pénzünk visszaszerzését, de általánosan elmondható, hogy minél gyorsabban értesítjük a pénzintézetet, annál nagyobb eséllyel lehet sikerünk.

Hasonló módon érdemes minél előbb megtennünk a bűnügyi feljelentést is, amíg még pontosan emlékszünk a részletekre. A rendőrségnek fontos az elkövetők beazonosítása is, de az áldozatnak általában az a prioritás, hogy minél előbb visszakapja a pénzét. Ráadásul a csalók az interneten könnyedén elfedhetik valós személyazonosságukat, az átverések jelentős részét pedig külföldről, akár távoli országokból hajtják végre, így a rendőrségnek korlátozottak a lehetőségei. Az Interpol és a Europol által koordinált együttműködések révén viszont akár a nemzetközi hálózatokkal szemben is hatékonyan tudnak fellépni a nemzeti hatóságok.

A közösségi oldalak, e-kereskedelmi platformok tisztában vannak vele, hogy a felületeiket csalásra is használják, és próbálnak is tenni ellene. A Facebook például nem tartozik a magyar rendőrség joghatósága alá, így nem lenne köteles válaszolni a megkereséseikre (bár a nemzetközi együttműködéseknek köszönhetően a társhatóságok ilyenkor kisegítenék magyar kollégáikat szükség esetén, de ez jelentős időveszteséggel járna), mégis jellemzően önként is együttműködnek a magyar hatóságokkal a kiberbűnözők felderítésében.

A csalók különféle trükkökkel próbálják meg kijátszani az embereket, és az egyik leggyakoribb módszerük a függönyoldalak használata. Ezek során a csomagküldő szolgáltatók vagy bankok weboldalait szinte hibátlanul másolják le, így megtévesztve a felhasználókat. Emiatt fontos, hogy a bankunk hivatalos oldalát mindig a könyvjelzőinkből, vagy az előzmények között elmentett linkeken keresztül nyissuk meg. Ezzel elkerülhetjük a csalásokból adódó kellemetlenségeket.

Amikor a bankfiók ajtaján szeretnénk belépni, mindig a főbejáraton keresztül tesszük meg ezt a lépést.

Sütő Ágnes párhuzama az online világ és a fizikai tér között rávilágít a digitális identitásunk védelmének fontosságára. A bankok általában csak a legszükségesebb személyes adatainkat kérik, hogy azonosíthassanak minket. Ha azonban egy olyan személy, aki magát banki ügyintézőnek adja ki, a bankszámlaszámunkat kéri, érdemes óvatosnak lennünk, mivel a bankoknak már eleve rendelkezniük kell ezzel az információval. Fontos megjegyezni, hogy a számlaszám önmagában nem elegendő ahhoz, hogy valaki csalással kárt okozzon nekünk; ha ez így lenne, az komolyan veszélyeztetné az online kereskedelem biztonságát.

A csalások bejelentésével kapcsolatban Sütő kifejtette, hogy jelenleg egy forródrót létrehozása van folyamatban, de ennek jogszabályi kereteit még tisztázni kell. Halász Viktor ehhez hozzátette, hogy az állampolgárok bármely rendőrségi egységnél bejelenthetik a gyanús eseteket.

A hívószám-hamisítással kapcsolatos csalások napjainkban egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek Magyarországon. Halász ezzel összefüggésben kifejtette, hogy a telekommunikációs rendszer sajátos jellemzői miatt nehezen tudjuk megakadályozni, hogy a csalók a mi számunkat is felhasználják. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ilyenkor a megjelenő számnak nincs valós jelentősége, és nem kell aggódnunk a milliós telefonszámlák miatt. A közelmúltban sokak által átéltek, kínai nyelvű hívások szintén felerősítették a figyelmet, mivel ezek a csalások elsősorban a kínai közösséget célozzák meg.

A hagyományos unokázós csalások mára háttérbe szorultak, mivel a csalók újabb, jövedelmezőbb és könnyebben lebonyolítható átverésekre váltottak.

Kenyeres Gabriella a HVG kérdésére kifejtette, hogy a helyzet aggasztóan hasonlít a korábbi unokázós csalásokra. Sonjic László ehhez hozzátette, hogy azok a csoportok, akik korábban az ilyen típusú átverésekre specializálódtak, most már az online világban tevékenykednek, és ugyanazokat a manipulációs technikákat alkalmazzák, hogy üzenetküldő alkalmazásokon keresztül csapjanak be naiv felhasználókat és csaljanak ki tőlük pénzt.

Egy tipikus példa a csalásra, amikor az áldozat WhatsAppon vagy más üzenetküldő platformon kap egy üzenetet, amelyben az szerepel: "Szia, Papa! Ez az új telefonszámom." Ha valaki, akár véletlenül, elmenti ezt a számot, nem sokkal később egy újabb üzenet érkezik, amelyben a csalók pénzt kérnek tőle. "Minden bűnözői módszernek létezik digitális megfelelője" - mondta Sonjic, aki példaként említette a klasszikus nigériai csalásokat, amelyek régebben levelezés útján terjedtek, ma viszont már e-mailekben és közösségi média platformokon keresztül keresik áldozataikat.