A magyar vállalkozói kedv sajnos nem éri el a kívánt szintet, de van egy ambiciózus tervünk: arra törekszünk, hogy hazánk az innovatív technológiai cégek otthonává váljon.

A magyar kreativitás és a Nobel-díjak számának büszke emlegetése mellett érdemes alaposabban megvizsgálni a nemzetközi innovációs rangsorokat is. A Global Innovation Index-en hazánk a 36. helyen áll, míg az Európai Innovációs Jelentésben, noha az elmúlt évek során némi előrelépést mutatunk, még mindig az átlagos teljesítmény alatt helyezkedünk el. Bódis László, az innovációért felelős helyettes államtitkár és a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója hangsúlyozza, hogy a megoldások keresését a középiskolákban kell elkezdeni. Fontos, hogy olyan kutató-fejlesztő karrierutakat mutassunk be, amelyek alternatívát kínálnak a multinacionális cégek által nyújtott lehetőségekkel szemben. Az ügynökség emellett számos programot indított, amelyek célja az innovatív startupok és a már működő vállalkozások támogatása, valamint a nagyvállalatok kutatás-fejlesztési központjaiban dolgozó szakemberek vállalkozói szellemének ösztönzése is.

A magyar innovációs potenciál alapját képezi a vállalkozói szellem és a hozzáállás, amelynek alakítása nem könnyű feladat, különösen rövid időtávon. Az ilyen attitűdök formálásának lehetőségei sokrétűek, és a Nemzeti Innovációs Ügynökségnek is lehetnek erre vonatkozó stratégiái. Milyen eszközökkel élhetünk a vállalkozói kedv ösztönzése érdekében? Milyen programok vagy kezdeményezések segíthetik a kreativitás és az innováció terjedését a hazai piacon?

A Global Entrepreneurship Monitor által végzett, 46 országot érintő nemzetközi kutatás alapján Magyarországon a vállalkozási kedv meglehetősen alacsony szinten áll.

A 11 emberből csupán egy mer gondolkodni a vállalkozásindítás lehetőségén, ami azt jelenti, hogy a negyvenedik helyen állunk a rangsorban. Ez világosan mutatja, hogy még rengeteg lehetőség vár ránk ezen a téren, és érdemes lenne jobban kihasználni a potenciálunkat!

Kiemelt célunk, hogy izgalmas és inspiráló innovációs karrierutakat mutassunk be a fiatalok számára, legyenek azok egyetemisták vagy akár középiskolások. A hagyományos pálya, amely a diploma megszerzését követően egy multinacionális cégnél vagy kkv-nál való elhelyezkedést jelenti, már nem az egyetlen lehetőség. Ügynökségünk két alternatív irányvonalat dolgoz ki: az egyik a kutatás-fejlesztés izgalmas világába vezet, míg a másik az innovatív vállalkozói szellem kibontakoztatását célozza meg. Célunk, hogy amikor a fiatalok a jövőjükről álmodoznak, ezek a lehetőségek is eszükbe jussanak, mint választható irányok a karrierjük során.

A Hungarian Startup University Program (HSUP) célja, hogy inspirálja és felkészítse az egyetemistákat a vállalkozói világra. A program első félévében résztvevők egy angol nyelvű online tananyagon keresztül mélyülnek el a startupok világában. A második félév során a hallgatók csapatokba szerveződnek, hogy valós projekteket valósítsanak meg, miközben havi 50 ezer forint ösztöndíjjal támogatjuk őket. A program csúcspontja egy izgalmas demo day, ahol a legígéretesebb 15-20 csapat bemutatja ötletét a befektetők előtt. Ez a lehetőség nemcsak a projektjük népszerűsítésére, hanem a kapcsolatépítésre is kiváló alkalmat teremt, hiszen a résztvevők üzleti angyalokkal és kockázati tőkésekkel is találkozhatnak. Az elmúlt öt évben évente körülbelül négyezer hallgató csatlakozott a kurzushoz, és a jövő évben tervezzük, hogy a programot a középiskolákra is kiterjesztjük, így még szélesebb körben népszerűsíthetjük a vállalkozói szellemet.

Fontos megjegyezni, hogy a globális adatok tükrében a legsikeresebb startup alapítók jellemzően a 35-45 éves korosztályból származnak. Ez a generáció már évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezik, így jól ismerik az iparágukban zajló trendeket és változásokat. Magyarországon egyre több nemzetközi tanácsadó cég működik, és az utóbbi 10-15 évben számos kutatás-fejlesztési központ is létrejött, elsősorban multinacionális vállalatok, mint a Bosch vagy a Thyssenkrupp égisze alatt. Az itt dolgozó szakemberek közül már most is sokan vágtak bele sikeres startupok alapításába, és várakozásaink szerint, ha megfelelő ösztönzők is rendelkezésre állnak, ez a tendencia a jövőben még inkább felerősödhet.

Hogyan lehet az egyetemen megszerzett tudást hatékonyan összekapcsolni a piaci realitásokkal, és milyen szerepet játszanak ebben a technológiai transzfer vállalatok (TTC)? Az egyetemeken felhalmozódó tudás és innovációk gyakran nem találják meg a megfelelő utat a piacon való hasznosuláshoz. A technológiai transzfer vállalatok kulcsszereplők ebben a folyamatban, hiszen ők híd szerepet töltenek be az akadémiai világ és az ipar között. Feladatuk, hogy elősegítsék a kutatási eredmények piaci alkalmazását, támogassák a startupok és a spin-offok létrejöttét, valamint biztosítsák, hogy a fejlesztések a valós igényekre reagáljanak. Ezen keresztül nemcsak az egyetemek tudásának értékesítése válik lehetővé, hanem a gazdasági növekedés és az innováció ösztönzése is.

Az innovációs technológiai vállalkozások, más néven deep tech cégek, világszerte, például Észtországban, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Kínában, egyre inkább kulcsszereplőkké válnak a gazdasági fejlődés terén. Ezzel szemben Magyarországon még csak az első lépéseket tették meg ezen a téren. Mindazonáltal óriási lehetőségeket rejt magában ez a szektor, és ahhoz, hogy a technológiai iparunk megerősödjön, elengedhetetlen, hogy támogassuk az egyetemi és kutatóintézeti kutatások piaci alkalmazását.

Az egyik legmeghatározóbb lépésünk ebben a szektorban a már említett TTC-k létrehozása. Ezek az egyetemek által üzemeltetett cégek kulcsszerepet játszanak a kutatási tevékenységek figyelemmel kísérésében, a potenciális piaci lehetőségek azonosításában, a szellemi tulajdon védelmének biztosításában, valamint a hasznosítási folyamatok támogatásában, legyen szó akár spin-off vállalkozások alapításáról, akár licencek értékesítéséről.

A közelmúltban elindítottuk a Proof of Concept (PoC) pályázatunkat, amely 3 milliárd forintos keretösszeggel rendelkezik. E pályázat célja, hogy pénzügyi támogatást nyújtson a nyertes TTC-knek a kiválasztott kutatási projektek gyors technológiai és piaci validálásához. Jövőre elindítjuk a Pathway to Business programot is, amely 20-25 PhD hallgatónak vagy posztdoktornak biztosít egyéves támogatást, lehetővé téve számukra, hogy az innovatív kutatási eredményeik piaci hasznosításán dolgozzanak. Ezen kívül, a Gyorsítósáv program keretében 100-300 millió forint összegű, vissza nem térítendő támogatást kínálunk egyetemi és kutatóintézeti spin-off vállalkozások számára. Jövőre új pályázati lehetőségeket indítunk a gyógyszeripar, biotechnológia és orvostechnika területén történő innovációk támogatására. Továbbá a startupok számára is kínálunk lehetőségeket, amelyeket tudás- és tőkealapú technológiai inkubátorok által segítünk, elvárva, hogy legalább 2-3 egyetem együttműködésével valósuljanak meg.

A felsorolt programok azt hiszem jól érzékeltetik, hogy kiemelt hangsúlyt helyezünk a kutatási eredmények piacravitelén alapuló mélytechnológiai vállalati szektor felépítésére.

A célkitűzésünk az, hogy az egyetemek és kutatóintézetek éves szinten elköltött 200-250 milliárd forintnyi állami kutatás-fejlesztési forrásából a lehető legtöbb innovatív termék, technológia vagy szolgáltatás kerüljön a piacra.

A sikeres technológiai cégek felépítésével ugyanis mindenki nyer: a kutató mint cégalapító, az egyetem, aki a szellemi tulajdon hozamából részesedik és természetesen a nemzetgazdaság is.

Sok kezdő vállalkozás azért nem éri el a kitűzött céljait, mert bár az ötlet és a megvalósítás jól működik, a piacon nincs rá kereslet. Az egyetemi környezetben született ötletek néha nem találkoznak a valóságos igényekkel, ezáltal életképtelenné válnak. Milyen módon segíthet a Proof of Concept pályázat abban, hogy ezt a buktatót elkerüljük?

A gyakorlat lényege, hogy azok a technológiai transzfer központok (TTC-k), amelyek sikeresen pályáznak, egy 300 millió forintos pénzügyi kerettel gazdálkodhatnak. A Proof of Concept (PoC) befektetések jellemzően 5-15 millió forint közötti összegben valósulnak meg, ami azt jelenti, hogy egy TTC a következő másfél-két év során 20-40 ilyen típusú beruházást tud végrehajtani. Fontos megjegyezni, hogy a projekteket nem egyetemi professzorok választják ki, hanem a TTC-knek olyan döntéshozó testületeket kell kialakítaniuk, amelyekben ipari és befektetési tapasztalattal rendelkező szakemberek foglalnak helyet.

Az állam és a startup ökoszisztéma szereplői közötti egyeztetések során fontos szempontok kerülnek előtérbe. A startupok részéről felmerült igények között szerepel a pénzügyi támogatás, amely lehetőséget adna innovatív ötleteik megvalósítására. Emellett várják az adminisztratív terhek csökkentését, hogy gördülékenyebben tudjanak működni. A mentorálás és a szakmai tanácsadás iránti igény is hangsúlyos, hiszen a tapasztaltabb szakemberek iránymutatása segíthet a fejlődésükben. A vállalkozások számára fontos, hogy az állam támogassa a kutatás-fejlesztést, valamint hozzájáruljon a nemzetközi piacra lépéshez szükséges infrastruktúra kialakításához. A startupok tehát egy komplex, sokrétű támogatásra számítanak, amely nemcsak pénzügyi, hanem szakmai és stratégiai segítséget is magában foglal.

Az év kezdetén elindítottuk a Startup Kerekasztalt, ahol az ökoszisztéma meghatározó véleményformálóit és kulcsszereplőit hívtuk meg, hogy megosszák velünk gondolataikat arról, miként tudná az állam leghatékonyabban támogatni a startupok és a kockázati tőke ökoszisztéma fejlődését. Az eszmecserék során három fő területet azonosítottunk, amelyek kiemelt figyelmet érdemelnek. Az első a fiatal vállalkozók utánpótlása és az oktatás, amelynek célja, hogy minél több tehetséges fiatalban ébresszük fel a vállalkozói szellemet, valamint ösztönözzük őket arra, hogy a vállalkozói pályát válasszák. E témáról már korábban is beszélgettünk.

A szabályozás és a finanszírozás kérdései kiemelt jelentőséggel bírnak, és az elmúlt másfél évben több fontos eredményt értünk el e területen. Az egyik legfontosabb mérföldkő a konvertálható kölcsön, vagyis a Convertible Note bevezetése volt. Ez a finanszírozási forma lehetővé teszi számomra, mint befektető számára, hogy egy startup vállalkozásba, még a kezdeti fázisban, egy előre meghatározott összeget fektessünk be anélkül, hogy azonnal értékelnénk a cég piaci helyzetét. Az átváltásra a következő finanszírozási kör során kerül sor, amikor a kölcsönöm tőkévé alakul. Korábban e tevékenység hitelezésnek számított, ami egy jogi akadályt jelentett, de a mi kezdeményezésünkre végrehajtott jogszabályváltoztatás megszüntette ezt a problémát, így mostanra már több mint egymillió eurónyi támogatást kaptak startupok ezen a módon.

A második lépés a munkavállalói részvényprogram megvalósítása volt, amely során egy adózási kihívást kellett megoldanunk. Ennek lényege, hogy a munkavállalók ne akkor legyenek kénytelenek megfizetni az adót a részvények vagy üzletrészek megszerzésekor, hanem csak amikor ezeket ténylegesen eladják. A harmadik szempont a spin-off és technológiai vállalkozásokra vonatkozik: ha egy magánszemély vagy kutató rendelkezik egy szellemi tulajdonnal, például egy szabadalommal, és ezt beviszi egy cégbe, cserébe üzletrészt vagy részvényt kap, akkor itt is fontos, hogy az adózás ne az apportáláskor történjen, hanem csupán a részvények értékesítésekor.

Ezek a kérdések gyakran rejtve maradnak a minisztériumi szintű döntéshozatal során, mivel a való élet kihívásai a mindennapokban mutatkoznak meg. Éppen ezért volt elengedhetetlen, hogy szakmai kerekasztalt szervezzünk, ahol lehetőség nyílt ezeknek a problémáknak a feltárására és közös megoldások kidolgozására.

A finanszírozás terén arra a megállapításra jutottunk, hogy létezik egy specifikus tartomány, amely 100 ezer eurótól 1 millió euróig terjed – ez körülbelül 40 millió forinttól 400 millió forintig terjed. Ebben a sávban találkozhatunk leggyakrabban az üzleti angyalokkal. Bár Magyarországon egyre inkább elterjedt ez a közösségi forma, a számuk és a rendelkezésre álló tőke szempontjából még mindig jelentős hiányosságokkal küzdünk. Éppen ezért...

Jövőre elindítunk egy különleges társbefektetési alapot, amely az állami innovációs alap forrásaiból valósul meg. Ez az alap a piaci befektetések mellé lép be, és a piaci befektetőkkel azonos feltételek mellett kínál támogatást. Célunk, hogy erősítsük az innovációt és a vállalkozások fejlődését együttes erővel.

A harmadik téma pedig a nemzetközi láthatóság volt.

Ezen a területen milyen nehézségekkel küzdenek a vállalkozások, a finanszírozás mellett milyen szakmai segítséget tudnak nekik nyújtani?

Az Innovációs Ügynökség ebben az évben számos izgalmas új szolgáltatást indított el, amelyek közül különösen figyelemre méltó az Xpand és az Impulse programok. Az Xpand program célja, hogy támogassa a startupokat és a kreatív vállalkozásokat a nemzetközi piacra való belépésben, valamint az innovatív termékeik értékesítésében külföldön. A program három lépésből áll: az első szakaszban workshopok keretében alapvető ismereteket nyújtunk a külpiacra lépés és az export folyamatairól. A második lépésben a résztvevők alaposan megismerik a választott célpiac üzleti környezetét és szabályozási kereteit, hiszen például Kínában, az Egyesült Államokban vagy Németországban teljesen eltérő kihívásokkal kell szembenézniük. A harmadik lépés során pedig lehetőséget biztosítunk számukra, hogy részt vegyenek egy releváns technológiai vagy innovációs vásáron a célpiacon, ahol közvetlenül találkozhatnak befektetőkkel és potenciális vevőkkel, így elősegítve a sikeres üzleti kapcsolatok kialakulását.

Az idei év során több mint 50 vállalkozás kapcsolódott be az Xpand programba, amely öt különböző célországban zajlott: az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Szingapúrban és Kínában.

Az Impulse programunk célja, hogy a vállalkozások számára egyedülálló támogatást nyújtson a fejlődés korai szakaszában. Az innovatív ötletek megvalósítása érdekében nem csupán anyagi forrásokra van szükség, hanem elsősorban a megfelelő ismeretek és szakértelem megszerzésére. Segítünk eligibilis tőke bevonásában, megmutatjuk, hol lehet állami támogatásokra pályázni, és útmutatást adunk arról, hogyan lehet a vállalatok jelenlegi érettségi szintjéről eljutni a piaci bevezetésig. A program három hónap alatt valósul meg, és körülbelül 30 vállalkozás számára biztosít lehetőséget. Jelenleg már 20 cég aktívan részt vesz a programban, és a következő fél-egy év során további 10 vállalkozás csatlakozására számítunk. Az Impulse nem csupán egy egyszeri esemény: jövőre újabb vállalati kohortot indítunk, hogy továbbra is támogathassuk az innovációt és a növekedést a hazai piacon.

Az Impulse keretében bevezettünk egy nemzetközi módszertant is, amit Innovation Readiness Levelnek (Innovációs Felkészültségi Szint) nevezünk. Ez hat faktoron keresztül méri fel, hogy egy innovatív projekt vagy termék hol tart a piacra vitel folyamatában. Ez segít minket és az érintett vállalkozást is abban, hogy adjunk egy releváns és precíz diagnózist, hogy mely területeken szükséges fejlődnie a sikeres piacralépés érdekében.

Ha a fejlettségi szintet figyelembe véve a kkv szektorra fókuszálunk, akkor világosan látható, hogy a termék- és üzleti innováció terén komoly hátrányban vannak a versenytársaikkal szemben. Milyen stratégiák segíthetnének a fejlődésben? Mennyire nyitottak a cégek a pályázati lehetőségek kiaknázására, és mennyire tudják ezeket hatékonyan alkalmazni a fejlődésük érdekében?

Ha alaposan megvizsgáljuk a magyar vállalkozások innovációs tevékenységeit, különösen a KSH és az Eurostat által gyűjtött adatokat, arra a megállapításra juthatunk, hogy a 10 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek esetében csupán 24% alkalmaz üzleti folyamat innovációt. Ezzel szemben az Európai Unióban ez az arány 44%, ami 20 százalékpontos eltérést jelent. Érdemes megfontolni, hogy a mikro- és kisvállalkozások számára az innováció nem csupán a termékfejlesztésben rejlik. Sokkal inkább hasznos lehet, ha első lépésként folyamatinnovációs projekteket indítanak, amelyekkel hatékonyabbá tehetik működésüket.

A GINOP Plusz pályázati keretein belül az idei évben három izgalmas programot indítottunk, és egy újabb kezdeményezést is be fogunk jelenteni a következő hetekben. A 181 milliárd forint összegű keretből kettő a vállalkozások számára készült: az egyik, 75 milliárd forintos pályázat a mikro- és kisvállalkozások innovációs folyamatait támogatja, ahol a résztvevők 20-tól 50 millió forintig terjedő vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek. A másik program, amely 106 milliárd forintos keretet ölel fel, a termékfejlesztésre összpontosít. E pályázat keretében legalább 12 fős vállalkozások jelentkezhetnek, akiknek minimum 300 millió forintos árbevételük van, és 300-tól 800 millió forintig terjedő támogatáshoz juthatnak, 50-70 százalékos támogatási intenzitással. A cél itt az új termékek kifejlesztése, amelyek védelmét szabadalommal biztosítják, és a projekt lezárulta után 2-3 éven belül árbevételt generálnak.

Egy újabb lépésként két izgalmas programot indítunk a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal (NKFIH) való együttműködés keretében. Ezek a programok különféle, nem pénzügyi jellegű tudásalapú szolgáltatásokat fognak kínálni. Emellett elindítunk egy jelentős, 26 milliárd forintos kutatási infrastruktúra fejlesztési kezdeményezést is. Ennek keretében a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) olyan kutatási infrastruktúrákat fog létrehozni, amelyek a vállalati szektor számára is hasznos és releváns szolgáltatásokat nyújtanak. Az EU-s forrásaink szerkezete így alakul, és a jövő évben is folytatjuk ezt a fontos munkát.

Kiemelkedő év vár ránk 2025-ben, hiszen a kis- és középvállalkozások számára óriási lehetőségek nyílnak meg. A kormány az új gazdasági akció keretében, a Demján Sándor program révén, 1400 milliárd forintot kíván biztosítani számukra. Ez a támogatás jelentős lökést adhat a vállalkozások fejlődésének, innovációjának és versenyképességének.