A probiotikumok új dimenziókat nyithatnak meg a mentális egészség kezelésében. Ezen élő mikroorganizmusok jótékony hatásai nem csupán a fizikai jólétünkre, hanem a lelki egyensúlyunkra is kiterjedhetnek. Az elmúlt évek kutatásai arra utalnak, hogy a bélfl
Egy friss kutatás felfedte, hogy a probiotikumok nem csupán az emésztési folyamatokban játszanak szerepet, hanem a negatív érzelmek csökkentésében is segíthetnek, ami fontos előrelépést jelent a mentális egészség terén. Katerina Johnson és Laura Steenbergen, a tanulmány szerzői, a Mental Health Research című szaklapban publikálták megállapításaikat, amelyek azt sugallják, hogy a boltok polcain megtalálható "jótékony" baktériumok nemcsak a bélflóra egyensúlyát támogathatják, hanem a hangulatunkra is kedvező hatással lehetnek.
A probiotikumok olyan "hasznos" baktériumok, amelyek italok vagy tabletták formájában kaphatók a szupermarketekben, illetve természetes módon előfordulnak olyan élelmiszerekben, mint a joghurt, a fermentált sajt és a savanyú káposzta.
A kutatás részeként fiatal, egészséges felnőttek egy hónapon keresztül szedtek Lactobacillus és Bifidobacterium baktériumokat tartalmazó probiotikumot. A szakemberek többféle módszerrel, köztük napi hangulati jelentésekkel, pszichológiai kérdőívekkel és számítógépes feladatokkal mérték a hatásokat.
A Medical Xpress beszámolója szerint ez az első olyan tanulmány, amely napi hangulati jelentéseket használt a probiotikumok hatásainak értékelésére, és egyértelműen kimutatta, hogy azok csökkentik a szorongást, stresszt, fáradtságot és depresszióra való hajlamot.
Johnson úgy fogalmaz, hogy "a bél és az agy közötti interakció számos különféle csatornát teremt, amelyeken keresztül a bélflóra mikroorganizmusai hatással lehetnek érzelmi állapotunkra és viselkedésünkre. Ez magában foglalja a bolygóideget, az immunválaszokat, valamint a hormonális egyensúlyt is."
A kutatók észrevették, hogy a probiotikumok hatása körülbelül két hét elteltével kezdett érezhetővé válni a negatív érzelmek csökkentésében. Ez a folyamat hasonlít az antidepresszánsok kezdeti hatásához, ám van egy lényeges eltérés: a probiotikumok természetes úton, a bélflóra egyensúlyának helyreállításával fejtik ki hatásukat, míg az antidepresszánsok kémiai úton befolyásolják az agy neurotranszmittereit.
A kutatás rávilágított arra, hogy bizonyos személyiségjegyek jelentős hatással lehetnek arra, hogy ki milyen mértékben képes kihasználni a probiotikumok előnyeit. "Megfigyeltük, hogy a különféle jellemvonások, különösen a kockázatkerülésre való hajlam, összefüggésbe hozhatók a probiotikumok kedvezőbb hangulati hatásaival" - emelte ki Johnson. Továbbá, a probiotikumokat alkalmazó résztvevők pontosabban azonosították az arckifejezéseket, ami arra utal, hogy ezek a szerek hozzájárulhatnak az érzelmi jelek feldolgozásának javulásához.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy bár az eredmények ígéretesek, a probiotikumokat nem szabad az antidepresszánsok helyettesítőjének tekinteni. Steenbergen szerint "talán a jövőben a probiotikumokat célzottan lehetne használni korai beavatkozásként, hogy csökkentsük annak esélyét, hogy a negatív érzések mentális egészségügyi állapotokká, például depresszióvá fejlődjenek, bár ennek megerősítéséhez több kutatásra lenne szükség".
A tanulmány végén kiemelik, hogy számos kérdés még mindig megválaszolatlan a probiotikumok működésének részleteivel és hosszú távú hatásaival kapcsolatban. A kutatók arra bíztatják a mentális egészséggel foglalkozó szakembereket, hogy integráljanak egyszerű napi hangulati méréseket a kutatásaikba, hiszen "sokszor a legegyszerűbb kérdések hozzák felszínre a legértékesebb válaszokat."
