Sötét előrejelzések borítják be a magyar gazdaság jövőjét, és úgy tűnik, hogy az év végi fellendülésre sem lehet számítani.
A második negyedéves növekedési adatok jelentősen elmaradnak az Orbán-kormány év elején megfogalmazott várakozásaitól. A magyar gazdaság jelenleg instabil alapokra épül, és év végére sem várható a régóta áhított fellendülés. Az NGM pedig annyira nem próbálta kozmetikázni a helyzetet, hogy nyíltan vállalja a valóságot a számok tükrében.
Bár a szakértők folyamatosan rámutatnak arra, hogy a második negyedéves GDP adatokban akadnak váratlan pozitív fordulatok, ez mégsem indokolja az örömöt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025 második negyedévében a nyers adatok alapján 0,1, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított mutatók szerint 0,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának eredményeit. Az előző negyedévhez viszonyítva - a szezonálisan és naptárhatással kiigazított mutatók alapján - a gazdaság 0,4 százalékos növekedést mutatott. Ez összességében eléggé visszafogott teljesítménynek számít. Legalább annyit elmondhatunk, hogy Magyarország elkerülte a technikai recessziót, miután az első negyedévben visszaesést könyvelhetett el. Ha viszont az első félévet nézzük, a nyers adatok alapján a gazdaság stagnált, míg a kiigazított mutatók alapján 0,1 százalékkal elmaradt az előző év hasonló időszakának mutatójától. Az idei első félév teljesítménye tehát gyakorlatilag nulla.
A gazdasági fellendülés nyomai egyelőre teljesen eltűntek, holott az Orbán-kormány még az előző év végén és az idei év elején is optimista előrejelzésekkel állt elő. Mostanra azonban a helyzet odáig fajult, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden, immár másodszor, csökkentette a 2025-ös növekedési várakozásait. Emlékezzünk vissza, hogy az idei költségvetés kezdetben még 3,4%-os bővülést irányzott elő, ám az Orbán Viktor által ígért gazdasági fellendülés elmaradt, így az előrejelzést 2,5%-ra módosították. Most pedig a gazdasági tárca kénytelen volt elismerni, hogy az idei év nem a fellendülésről szól, és újabb csökkentést eszközöltek, így már csak 1%-os GDP növekedéssel számolnak. Fontos megemlíteni, hogy a jelenlegi előrejelzés is inkább a kincstári optimizmus jele, hiszen számos jelentős elemző úgy véli, hogy a gazdaság növekedése 2025-ben valójában 1% alatt alakulhat.
Az MNB is pesszimista hangulatot tükröz, hiszen 2025-re vonatkozó GDP-előrejelzését 0,8 százalékra csökkentette.
Pontosan ez utóbbi közzététel és a Magyar Nemzeti Bank inkább helyben járást felvázoló előrejelzése alapján nem mondható meglepetésnek a KSH jelentése, hogy a nyers adatok alapján a GDP csak minimálisan, 0,1 százalékkal bővült - jelezte elemzésében az ING Bank. Azt a hitelintézet szakemberei is hozzátették, hogy a negyedéves bázisú adat inkább nevezhető némi pozitív meglepetésnek a maga 0,4 százalékos növekedésével. Nyeste Orsolya, a Erste Bank vezető elemzője is hangsúlyozta, hogy a GDP-adat érdemben meghaladja az általuk vártat, hiszen ebben az összevetésben a pénzintézetnél csak 0,1 százalékos bővüléssel kalkuláltak. Ez utóbbi pedig valóban azt jelenti, hogy legalább sikerült elkerülni az újabb technikai recessziót, bár az ING Bank részéről siettek hozzátenni, hogy ez sovány vigasz a gazdasági idei eddigi összteljesítményét nézve. A tavaly év végén felvázolt várakozásokhoz képest ugyanis meglehetősen kiábrándító teljesítményeket lehet látni 2025-ben, hiszen a szezonálisan kiigazított éves bázisú adatok alapján enyhe visszaesés alakult ki az első hat hónapban.
Felcsillant a reménysugár a magyar gazdaság jövője előtt, de sajnos a németek és az EU döntésein múlik a sorsa.
Bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nem bocsátott ki túl sok részletet, a tájékoztatóból kiderül, hogy a mezőgazdaság és az ipar teljesítménye éves szinten csökkent, ami jelentősen mérsékelte a gazdaság általános teljesítményét. Az agrárium számára kedvezőtlenül alakult az időjárás ebben az évben, hiszen a késői fagyok és az aszály komoly gondokat okoztak. Ennek következtében nemcsak a növénytermesztés, hanem az állattenyésztés is gyenge első félévet zárt, mivel az állatállományt sújtó madárinfluenza és ragadós száj- és körömfájás járványok tovább rontották a helyzetet. Az ipari szektor pedig a külső kereslet csökkenésével és a várt készletezési ciklus felfutásának elmaradásával küzd, ahogyan azt az ING Bank is megjegyzi.
Az Erste Bank legfrissebb elemzése a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett adatokra hívta fel a figyelmet, mely szerint a bruttó hazai termék (GDP) növekedésében a szolgáltatások, különösképpen az információs és kommunikációs szektor játssza a legdominánsabb szerepet. A gazdaság teljesítményét viszont az ipari és mezőgazdasági szegmensek gyengélkedése fékezi. A bank megjegyzései alapján az előző negyedévekben megfigyelt trendek továbbra is érvényesek: a termelési ágazatok visszahúzzák a teljesítményt, ám ezt a szolgáltatások részben kompenzálják. Az ING szakértői úgy vélik, hogy a fogyasztás továbbra is a gazdasági növekedés motorja, azonban a beruházások és az export gyengélkedése végül stagnálás közeli helyzetet idézett elő.
Repülőrajt helyett inkább csak földbe áll a magyar gazdaság, idén már az egyszázalékos GDP-növekedés elérése is kihívás lesz
Bár a soron következő kedvező részmutató figyelemre méltó, az elemzők véleménye szerint ez nem hoz drámai változást, amely lehetővé tenné, hogy az egész évre vonatkozóan reálisnak tekintsük az 1 százalék feletti gazdasági növekedést. Valószínűsíthetően a magyar gazdaság 2025-ben 0,5-1,0 százalék között teljesít majd. Az ING előrejelzése szerint 0,7 százalékos növekedés várható, ami jelentősen elmarad a NGM frissített előrejelzésétől. Az Erste elemzői sem számítanak élénkebb fejlődésre. Úgy vélik, hogy a második félévben mindenképpen javulásra lenne szükség ahhoz, hogy elérjék az általuk várt 0,8 százalékos éves GDP növekedést. Ugyanakkor a kockázatok – mint a vámháború következményei és a lazuló munkaerőpiac – továbbra is inkább lefelé mutatnak. A következő hónapok kulcsfontosságú kérdése, hogy a kormányzat által már bevezetett és várhatóan érkező célzott intézkedések mennyire képesek ellensúlyozni ezeket a negatív hatásokat – tették hozzá a szakértők. Emellett fontos kérdés, hogy miként alakulnak a beruházások, és vajon elértük-e a második negyedévben a mélypontot. Az óvatosság továbbra is indokolt, hiszen az üzleti szektor visszafogott bizalmi indexei nem utalnak gyors javulásra ezen a téren. Összességében talán túljutott a nehezén a hazai gazdaság – emelte ki Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója –, de a sokat emlegetett „repülőrajtra” még a jelenlegi hazai és nemzetközi folyamatok fényében sem számíthatunk.
Az NGM a külföldi fejleményeket okolja
Az NGM nem próbálta meg szépíteni a számokat, azonban a magyarázatokat és a kiváltó okokat nem saját forrásaik között keresték közleményükben. Nyilvánvaló, hogy a kormánytól el akarják tolni a felelősséget, hiszen azt sugallják, hogy a háború folytatódása mellett a jelenlegi növekedési ütem reálisnak tekinthető. A béke megérkezésével viszont várhatóan gyorsulni fog a gazdasági növekedés – állítják. Az Eurostat által közzétett uniós statisztikák szerint, a várakozásoktól elmaradó teljesítmény ellenére, a hazai negyedéves növekedési mutató még mindig elfogadható eredményként könyvelhető el. A 0,4%-os fejlődés ugyanis meghaladja az uniós átlagot, amely csupán 0,2%-ot mutatott a legutóbbi jelentések alapján, és az eurózóna szerény 0,1%-os bővülését is túlszárnyalja. Érdemes megemlíteni, hogy a második negyedévben Spanyolország tudta a legnagyobb előrelépést elérni, 0,7%-os növekedésével.
