Sajnos, van egy aggasztó hírünk: a kormány visszamenőleges adókönnyítése nem mindenkinek hoz jót, és vannak, akik ennek következtében hátrányos helyzetbe kerülnek.

A kormány január végén vezette be január elejétől, hogy 12 millió forintról 18 millió forintra emelkedik az alanyi áfamentesség értékhatára.

"Dilettáns pénzügyi kormányzásra tettünk figyelmes megállapítást élő közvetítés során" - kommentálta Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) képviselője az alanyi áfamentesség értékhatárának emelését az mfor.hu-nak. A szakértő "adópolitikai mélypontnak" titulálta a bejelentett jogszabályt, hiszen - mint hangsúlyozta - már tavaly novemberben, vagy akár 2024 tavaszán is lehetőség lett volna ennek a szabályozásnak a kidolgozására.

A kormány január 26-án kihirdetett rendelete alapján a magasabb értékhatár 12 millió forintról 18 millió forintra emelkedett, ráadásul ezt a módosítást január 1-jétől visszamenőlegesen léptették életbe.

Alapvetően a visszamenőleges adóztatást tiltják a törvények, az adót csökkentő, adómentességet bővítő és más kedvezményeket adó rendelkezésre viszont ez a szabály nem vonatkozik,

Az adók visszamenőleges eltörlése lehetőséget nyújt arra, hogy bizonyos esetekben a már megfizetett adókat vissza lehessen vonni.

Mivel az alanyi áfamentesség értékhatárának emelése egyértelműen kedvező intézkedés, ezért nincs sem elméleti, sem gyakorlati akadálya annak, hogy ezt visszamenőlegesen vezessük be.

A visszamenőleges szabálymódosításnak mégis akadnak vesztesei - hívta fel a figyelmet Ruszin Zsolt. Példaként egy olyan ügyletet hozott fel, ahol az adózó értékesített egy terméket 1 millió forint plusz 27 százalék, azaz 270 ezer forint áfa értékben (összesen 1 millió 270 ezer forintért), a beszerzési ár pedig 800 ezer forint plusz 27 százalék, azaz 216 ezer forint áfa, összesen 1 millió 16 ezer forint volt. Majd a vevő közli az alanyi adómentessé vált adózóval, hogy a 270 ezer forint áfát "felejtse el", csak az 1 milliót számlázza ki, a 270 ezret pedig térítse vissza, hiszen az eladó alanyi adómentes. Csakhogy az adózó a rendelkezés meghozatala előtt úgy számolt, áfásként levonásba helyezheti a 216 ezer forint beszerzési áfát, adómentesként azonban már nem. Így az adózónak kára keletkezett, és ezért tilos visszamenőlegesen jogot alkotni - hangsúlyozta Ruszin Zsolt.

Az MKOE alelnöke azt ajánlja, hogy a kárt szenvedett vállalkozók forduljanak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarahoz, valamint annak területi szerveihez, hogy kártérítést kérjenek. A szakértő megjegyzi, hogy sem a kár mértéke, sem pedig a károsultak száma nem számottevő.