Őry Barnabás arra hívja fel a figyelmet, hogy bizonyos növényfajok termesztése egyre nehezebbé válhat, sőt, az aszály következtében akár teljesen eltűnhetnek is. Az éghajlatváltozás hatásai miatt a mezőgazdaság előtt álló kihívások tovább fokozódhatnak, a

Őry Barnabás Magyarország egyik legismertebb biokertésze, aki sokak számára ismerős név lehet, különösen A 3 órás kert című könyvének köszönhetően. Ha valaki valaha is érdeklődött az otthoni zöldségtermesztés iránt, valószínűleg már találkozott a munkásságával. Nyolc évnyi biogazdálkodói tapasztalatot követően Barnabás egy praktikus útmutatót írt a kezdők számára, amely bemutatja, hogyan varázsolhatnak saját zöldségeket a kertjükbe mindössze heti három óra ráfordítással.

Barnabás élete nem mindig a kertészkedésről szólt. Budapest panelrengetegében nőtt fel, ahol a természet közelsége csak álom volt. Azonban egy külföldi kaland során felfedezte, hogy más életformát szeretne magának. Miután hazatért, úgy döntött, hogy új irányt vesz: beiratkozott az agráregyetemre, diplomát szerzett, és a családi ház udvarán megálmodta saját kiskertjét. Közben különböző biogazdaságokban gyűjtött tapasztalatokat és tudást. Ma már a gazdálkodás a megélhetése, és elmondta nekünk, hogyan vághat neki egy átlagember a saját zöld oázisának. Beszélgettünk arról is, hogy a klímaváltozás milyen hatással van a kertészkedésre, és a mostani aszály súlyos következményeiről, amely talán még a tavalyi rekordévet is túlszárnyalja.

Korábban nem éltél egy tipikus vidéki életet; sőt, hosszú ideig Budapest szívében, egy panelházban töltötted a mindennapjaidat. Mi inspirált arra, hogy a zöldség- és gyümölcstermesztés felé fordulj?

- Budapesti gyerek vagyok, nagyrészt a fővárosban és az agglomerációban nőttem fel, tehát inkább városias környezetben. Nem sok közöm volt semmiféle kerthez, meg gazdálkodáshoz. Egészen huszonéves korom elejéig. Akkor kimentem Londonba egy évre egy kicsit világot látni, és kitalálni, hogy mit kezdjek magammal. És akkor ott éreztem azt, hogy valami más jellegű munkát szeretnék, vagy valami más életmódot. Valami olyat szerettem volna, ami kicsit kiszakít a városból, de nem volt semmi konkrét elképzelésem. Aztán hazajöttem, és beiratkoztam a gödöllői egyetemre, ami akkor még Szent István Egyetem volt, most pedig már Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. Tulajdonképpen így indultam el ezen az úton, és ebből lett az, hogy végül is kikötöttem a zöldségtermesztésnél meg kertészkedésnél.

A saját kertem kiépítése egy álommal kezdődött, amely már régóta dédelgetett bennem. Egy napsütéses tavaszi reggelen döntöttem el, hogy végre valóra váltom ezt az elképzelést. Először is, leültem, és papírt ragadtam, hogy megtervezzem, mit is szeretnék látni a kertemben. Felmértem a rendelkezésre álló területet, és elkezdtem gondolkodni a növényekről, amelyek a legjobban illenének a környezethez. Különböző stílusú kertek inspiráltak, a virágos kertektől kezdve a zöldséges ágyásokig. Készítettem egy listát a kedvenc növényeimről, majd az időjárási viszonyokat és a talaj típusát is figyelembe vettem. Az első lépés a terület megtisztítása volt: eltávolítottam a gyomokat és a régi, elhanyagolt növényeket. Ezután megkezdtem a föld előkészítését, amit a legjobban élveztem: a talaj fellazítása és a komposzt hozzáadása, hogy a jövőbeni növényeknek tápláló környezetet biztosítsak. Ahogy haladtam előre, egyre inkább felfedeztem, hogy a kertépítés nem csupán munka, hanem egyfajta terápia is. Minden egyes új növény elültetésekor egyre inkább éreztem, hogy a kertem szívvel-lélekkel épül. A folyamat során rengeteget tanultam a növényekről, a természet ritmusáról és arról, hogy mennyire fontos a türelem és az odafigyelés. Most, amikor ránézek a kertemre, nemcsak a színek és illatok kavalkádját látom, hanem azokat a pillanatokat is, amikor a fáradságos munka kifizetődött. Az út, amit bejártam, sokkal gazdagabbá tette az életemet, mint azt valaha is gondoltam volna.

- Számomra az volt a legkézenfekvőbb, hogy nem a sajátommal kezdem, hanem elmegyek tanulni. Az egyetem után elmentem egy kisebb biogazdaságba Domonyvölgybe gyakornoknak. Teljesen laikusként álltam neki, de ott sok tudást magamba szívtam, onnan pedig elmentem egy másik gazdaságba. Ott is dolgoztam kvázi alkalmazottként, de ott már végül két év után kertvezető lettem. Tehát három évet más gazdaságokban tanultam, mielőtt belevágtam a sajátomba.

Mostanra már egy jelentős gazdaságot irányítasz, és emellett egy 100 négyzetméteres tanuló-kerttel is büszkélkedhetsz. Mekkora területen indultál el?

A családi házunk hátsó kertjében kezdtem el a felfedezésemet, ahol mindössze 100 négyzetméternyi területen próbálkoztam. A zöldségek ültetése, a magok vetése és a palánták nevelése szinte egyfajta kísérlet volt számomra, miközben más gazdaságokban dolgoztam. Aztán elérkezett a pillanat, amikor Veresegyházon kibéreltem egy 1000-1500 négyzetméteres földterületet az önkormányzattól, amelyet már tényleg a megélhetésem érdekében használtam. Két év intenzív gazdálkodás után pedig végre megvásároltuk az első saját földünket Nógrád megyében. Így, mire elindult a 3 órás kert projektem, már 8 év tapasztalat állt mögöttem a mezőgazdaság világában.

- A neved összeforrt a 3 órás kert projekttel, a legtöbben, akik kertészkedni kezdenek otthon, a te könyvedből indulnak ki. Mesélj erről a projektről, mi volt a cél?

2021-ben írtam meg a könyvemet, amelynek középpontjában az állt, hogy egy rendkívül praktikus útmutatót nyújtsak az otthoni kis kertek világához. Az írásomban részletesen ismertetem, miként lehet 100 négyzetméteren biztosítani egy család számára a folyamatos zöldségellátást, így tavasztól őszig mindig friss, egészséges ételek kerülhetnek az asztalra. Célom az volt, hogy inspirációt és hasznos tippeket adjak mindazoknak, akik szeretnék saját kezűleg megteremteni a friss zöldségeiket.

- Az utóbbi időben egyre többen vágnak bele abba, hogy saját kis kertet hoznak létre. Mit ajánlanál egy átlagembernek, hogyan induljon ez az, aki szeretne egy kis területen elkezdeni zöldséget termeszteni?

A saját kertünk létrehozása valójában nem igényel hatalmas területet; már egy aprócska sarokban is nekivághatunk a növénytermesztés izgalmas kalandjának. Nem szükséges 100 négyzetméteres földterület ahhoz, hogy felfedezzük a kertészkedés örömeit. Ami a zöldségeket illeti:

Ha összeállítunk egy listát ezekből a növényekből, akkor további kategóriákra is bonthatjuk, például aszerint, hogy melyek a könnyen nevelhető fajták, melyek a költségesebbek, vagy éppen melyek nehezen hozzáférhetők.

A szükséges növények beszerzése nem lehetetlen feladat, azonban a boltban való vásárlás során gyakran szembesülünk a magas árakkal, különösen, ha a bio termékekre esik a választásunk. Az említett növények termesztése viszonylag egyszerű, hiszen a magok elvetését követően mindössze 30-40 nap szükséges ahhoz, hogy elérjék a szüretelésre alkalmas méretet. Különösen gyorsan fejlődnek a hónapos retek, a cékla és a sárgarépa. Ne feledkezzünk meg a népszerű választásokról sem, mint a paradicsom és paprika, amelyek termesztése már egy fokkal bonyolultabb. Ezek esetében a kacsolás, metszegetés és karózás is elengedhetetlen, ami bizonyos szintű tapasztalatot igényel. Összességében jó ötlet többféle növényt is termeszteni, hiszen így több sikerélményben lehet részünk. Fontos azonban megjegyezni, hogy a termés mennyisége nem csupán a mi igyekezetünkön múlik: a növények érzései az adott talajban, valamint a kártevők jelenléte is befolyásolhatja a szüret eredményét.

Valóban, a kártevők mellett a nyári hőség és az aszály is komoly kihívásokat jelent számunkra. A nyár közepén, amikor a hőmérséklet a tetőfokára hág, ezek a tényezők még inkább felerősödnek. Az utóbbi évek során egyre inkább észlelhetjük, hogy a klímaváltozás hatásai egyre drasztikusabb formában mutatkoznak meg, és a helyzet valóban romlik. Személyes tapasztalataim szerint a növények védelme és a talaj vízháztartásának megőrzése kulcsfontosságú, de egyre nehezebb feladatot jelent. Te milyen megoldásokat találtál, hogy megbirkózz a változó környezettel?

Ha csupán egy kisebb területen gazdálkodunk, akkor egyszerűbb fenntartani a növényeinket, ám napjainkra a klímaváltozás olyan mértékben hatott ránk, hogy elengedhetetlen a tudatos és alapos tervezés a siker érdekében.

Ez súlyos pénzügyi veszteségeket idézhet elő, amelyek nem csupán a gazdálkodók számára jelentenek problémát, hanem az egész ország számára is komoly kihívásokat okozhatnak.

Több izgalmas lehetőség áll előttünk, és ha ezek közül akár csak egyet is bevezetünk, már jelentős előnyökhöz juthatunk. Különösen szeretném hangsúlyozni a talajjavítás fontosságát, valamint a talajtakarás és mulcsozás szerepét. Ehhez számos különféle anyagot használhatunk. Az általam alkalmazott biointenzív rendszerben a talajt nem forgatjuk, nem bolygatjuk, helyette komposzttal mulcsozunk. Ennek köszönhetően egy szerves anyagban gazdag közeg jön létre, amely kiváló vízmegtartó képességgel rendelkezik. Azonban fontos megjegyezni, hogy ez a lépés önállóan nem elegendő a fenntartható fejlődéshez.

Ez azért is jó, mert nekünk is kényelmes lesz kertészként, hogy nem kell ott állnunk minden nap a kis kannánkkal és sétálgatunk körbe, másrészt pedig ez a leginkább víztakarékos megoldás. A következő fontos pont az árnyékolás, merthogy nemcsak meleg van, de az UV sugárzás is extrém erős. Ezt pedig sok növény nem tolerálja jól, és meg tudnak égni. Ha pedig valaki már nagyon lelkes kertész és több időt is, meg akár egy kis pénzt is rászánna erre a projektre, akkor sokat segíthetünk például egy fóliasátorral vagy üvegházzal is. Ezekben sokkal könnyebb kialakítani a növények számára kedvezőbb körülményeket.

- Az öntözéssel kapcsolatban még nagyobb probléma, hogy nincs elég eső, hiszen azzal a legegyszerűbb öntözni, de ugye eső csak nagyon kevés van, néhol fúrt kút sincs, így maradt a kerti locsoló.

- A csöpögtető rendszereknél, mivel élelmiszert termelünk, rendben van, de például a gyep öntözésénél felmerül a kérdés: mennyire etikus vízhiány közben az ivóvízzel öntözni? Ráadásul a víz nemcsak a növényeknek fontos egyébként a kertben, hanem az életteret is javítja.

A víz segítségével számos állatot csábíthatunk a kertünkbe, amelyek rendkívül hasznos szerepet töltenek be az ökoszisztémában. A fák kiválasztásánál is érdemes körültekintőnek lenni, és olyan fajokat preferálni, amelyek jobban alkalmazkodnak a klímaváltozás kihívásaihoz. Például a nyírfa egy igazán lenyűgöző növény, de sajnos évről évre azt tapasztalom, hogy nem tud megbirkózni a szélsőséges szárazsággal.

Hosszú távon a klímaváltozás számos komoly hatást gyakorolhat a zöldségtermesztésre. Az egyik legszembetűnőbb következmény a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása lehet, mint például aszályok, árvizek vagy hirtelen hőmérséklet-ingadozások. Ezek a tényezők jelentősen megnehezíthetik a kis kertek fenntartható művelését, hiszen a növények igényei és a változó környezeti feltételek közötti összhang könnyen felborulhat. Előfordulhat, hogy bizonyos zöldségek, amelyek eddig jól alkalmazkodtak a helyi klímához, már nem tudják megállni a helyüket. Például a hűvösebb éghajlatot kedvelő zöldségek, mint a spenót vagy a saláta, esetleg eltűnhetnek, míg más, a melegebb körülményekhez jobban alkalmazkodó fajták terjedhetnek el. Ezen kívül a kártevők és betegségek is új területekre léphetnek, ami tovább rontja a helyzetet. A klímaváltozás tehát nemcsak a zöldségek termesztésének módját alakíthatja át, hanem a választékot is drasztikusan csökkentheti. Az alkalmazkodás érdekében meg kell fontolnunk új, ellenállóbb fajták bevezetését, valamint a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatokat. Az előttünk álló kihívásokra válaszként innovatív megoldásokra van szükség, hogy a zöldségtermesztés jövője biztosítva legyen.

Persze, szívesen!

Tehát létezik egyfajta természetes evolúció ezekben a folyamatokban. Érdekes módon még a sivatag közepén is folyik termelés, de egy másik kérdés, hogy ez mennyire lesz hosszú távon fenntartható. Szerintem a megfelelő stratégiák alkalmazásával, különösen a kiskertek esetében, sikeresen alkalmazkodhatunk. Azonban a nagyméretű mezőgazdaság sokkal komolyabb kihívásokkal néz szembe.

Az utóbbi hetekben egy hosszabb esős időszakot éltünk meg, amelynek következtében felmerülhet a kérdés: vajon ez segíthet-e enyhíteni az aszályt?

Ez a kicsiny esőcske csupán rövid időre hozott megkönnyebbülést az aszály sújtotta tájnak; a természet körülbelül egy hétig fellélegezhetett, de sajnos a nehéz aszály továbbra is tart.