Így hát Mészáros Lőrinc rátalált a saját szerepére a konyhában.
Az ország legvagyonosabb polgára nem avatkozik a banki ügyekbe, de felesége karácsony első napján már beengedi a konyhába, sőt, magángéppel Londonba is repülhetnek. Az országgyűlés zöld utat adott a 2025-ös költségvetésnek, és megszavazta a Pénzügyminisztérium felszámolását. Varga Mihály, búcsúzóul, még egy utolsó trükköt bevetett az államadósság csökkentésére. Ez a HVG heti gazdasági összegzése.
Az MBH Bank elnök-vezérigazgatója, Barna Zsolt, nem éppen a boldogság netovábbján van, hiszen több százmilliárd forintnyi adóbefizetés vár rájuk. Ennek ellenére a gazdasági érdekek prioritást élveznek, és a tulajdonosok türelme is figyelemre méltó. Barna Zsolt elismerte, hogy ha nem vonnának el ilyen jelentős forrásokat, akkor akvizíciós és egyéb terveik sokkal sikeresebbek lennének. Azt is megosztotta, hogy Mészáros Lőrinccel rendszeresen találkozik, és a tulajdonos részéről nem tapasztal közvetlen beavatkozást a bank ügyeibe.
Az MBH főtulajdonosáról Várkonyi Andrea is elárult néhány kulisszatitkot. "Megtalálta ebben a dologban a helyét, inkább így fogalmaznék. Itthon továbbra sem engedem, nem bírom, ha a konyhában más sertepertél. Egyébként tud főzni, jó a tipikus férfi kajákban, mikor bográcsozás, kerti sütögetés van terítéken. És jó húslevest is főz, remek libát süt! Idén kitalálta, hogy ezeket megvalósítja majd huszonötödikén.
Most boldog, hogy lett szerepe
- mesélte a feleség, aki a hagyományos, de sokszor sztereotípiákkal terhelt karácsonyi szokásaikról beszélt.
Az ország leggazdagabb embere se a saját bankjában, se a saját konyhájában nem csap az asztalra, de ha kell, kimondja az igent.
Pont akkor tartózkodott Londonban a Mészáros Lőrinchez kapcsolódó magánrepülőgép, amikor Várkonyi Andrea megosztotta a közösségi médiában, hogy mennyire gyönyörű az ünnepi hangulat a városban.
A HVG december elején számolt be arról, hogy az Átlátszó érdeklődött a Mészáros Csoport sajtóosztályánál Mészáros Lőrinc brit fővárosbeli tartózkodásával kapcsolatban, konkrétan a november 28. és december 1. közötti időszakra vonatkozóan. A kérdések között szerepelt, hogy valóban ezzel a repülőgéppel utazott-e, illetve van-e bármilyen kapcsolata a repülővel az ő érdekeltségébe tartozó cégeknek. Mészáros válasza meglehetősen tömör volt: mindhárom kérdésre csak annyit írt, hogy "Igen."
Az idei karácsony igazi gasztronómiai slágere nem a Mészáros Lőrinc által mesterien elkészített liba, hanem a dubaji csokoládé. Ez a trendi édesség különlegessége a pisztáciakrém, amelynek népszerűsége a TikTok világában robbant be. A mánia következtében a pisztácia iránti kereslet az egekbe szökött, ami a már amúgy is csökkenő termelés mellett drasztikus áremelkedéshez vezetett. Ennek hátterében a török piacon megjelenő spekulánsok állnak, akik tovább fokozzák a feszültséget. A pisztáciafarmerek örömüket lelik a fellendülésben, míg a török fogyasztók kénytelenek szembenézni az újabb élelmiszer-inflációval, amely már nemcsak a pénztárcájukat, hanem az idegeiket is megviseli.
Fedezzük fel a különlegességet: Magyarország első lárvafarmja, amely euró tízmilliókból épült, a légylárvák milliárdjaival segít prémium minőségű fehérje előállításában szerves melléktermékek felhasználásával.
Azok számára, akik még az utolsó pillanatokban keresnek csokoládét vagy libát karácsony előtt, ez a cikk remek támpontot nyújt. Itt összegyűjtöttük, hogy az egyes boltok miként alakítják nyitva tartásukat az ünnepek alatt, hogy mindenki megtalálhassa a kívánt finomságokat.
Bár az MBH-t a kormányzati elvonások jelentősen korlátozzák a növekedési lehetőségeiben, más szereplők sikeresen lépnek előre az akvizíciók terén. Az MVM Csoport bejelentette, hogy többségi tulajdonrészt szerez a román energiaszolgáltató, az E.ON Energie Románia 68 százalékának megvásárlásával, mely mintegy 3,4 millió ügyfél kiszolgálásáért felelős. Ezen kívül az E.ON Asist Complet regionális szolgáltatóban is 98 százalékos részesedést szerez. A tranzakció véglegesítése a szükséges hatósági jóváhagyások után várhatóan 2025 első felében történik, de az ügylet pénzügyi részleteit egyelőre nem ismertették.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) pedig 75 százalékos tulajdonrészt szerzett az Inforádióban. A közlemény szerint a fennmaradó 25 százalékos rész Módos Mártonnál, az Inforádió alapítójánál és vezetőjénél marad, aki továbbra is betölti a főszerkesztői és ügyvezetői szerepet.
A fideszes elitképző alapítvány azzal magyarázta a tulajdonszerzést, hogy úgy fejezetet nyitnak a médiapiacon.
Az állam fontos lépést tesz a vállalati szektorban, hiszen legújabb határozata értelmében az Igazságügyi Minisztérium alá vonja a Magyar Céginformáció Fejlesztő Kft.-t. Ez a vállalat mindössze egy hónapja jött létre a Microsec Zrt. által, amely az utóbbi években kulcsszerepet játszott az állami cégnyilvántartó szoftverek fejlesztésében. Jelenleg a cégnyilvántartás még csupán a tranzakció előkészítő iratait tartalmazza, azonban az állam már biztosra veszi a tulajdonszerzést. Az előkészületek alapján úgy tűnik, hogy a Microsec a szoftverei forráskódját, vagyis értékének jelentős részét egy önálló cégbe, a Magyar Céginformáció Fejlesztő Kft.-be apportálta.
Kilóg a hazai autógyárak sorából a Mercedes-Benz kecskeméti üzeme a múlt héten bejelentett egy hónapos leállással. A másik három nagy magyarországi gyár - az esztergomi Suzuki, a győri Audi és a szentgotthárdi Opel - nem tart a megszokottnál hosszabb téli szünetet, a termelés mindhárom cég esetében mintegy két hétre áll le az ünnepek alatt - tudta meg a HVG.
Mindez nem jelenti, hogy a vállalkozások általában véve optimisták lennének, 18 hónapos mélypontjára süllyedt a GKI összesített konjunktúraindexének értéke decemberben. A vállalkozások várakozásait mutató alindexek érdemben romlottak. A lakosság valamivel optimistább, mint novemberben volt, de magasabb inflációt vár.
Nem csupán a lakosság, hanem a jegybank is.
A kormány bejelentette, hogy inflációhoz igazodó adóemeléseket fog végrehajtani, amivel jelentősen megemeli az árakat. Ráadásul a gyenge forint is tovább nehezíti a helyzetet.
- mutatta be a Magyar Nemzeti Bank friss Inflációs jelentése. A gazdaság sem biztos, hogy nagyon pörögni fog 2025-ben, még úgy sem, hogy három óriásberuházás is most fog elindulni. A legfontosabb számok a 2025-ről szóló prognózisban a következők:
A gazdasági fejlődést tekintve a jegybank pozitív jövőképpel rendelkezik. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. legújabb előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2024-ben 0,7%-os, 2025-ben 2,6%-os, míg 2026-ban már 3,1%-os növekedésre számíthat.
Az inflációs mutatót mozgatják a lakossági energiaárak is, amelyek ugyan hatóságilag rögzítettek, a KSH azonban figyelembe veszi, mikor mennyi fogyasztás esik az alsó és a felső díjsávba, így a statisztikai hivatal által kihozott átlagos ár hónapról hónapra változik. A KSH most azt közölte: az Eurostat ajánlását figyelembe véve 2025 januárjától megváltozik a módszertan, nem fogják a fogyasztásnak megfelelően súlyozottan számolni az átlagárat. Legalábbis az Eurostat felé nem, a hazai mutatónál folytatják az eddigi gyakorlatot.
Inflációs kockázat a forint árfolyama, gyengülése drágítja az importot, ami beépül a fogyasztói árakba. A forintnak pocsék hete volt ismét, a dollárral szemben is áttörte a 400-as szintet.
A forint értéke csökkent, mégpedig annak ellenére, hogy a jegybank Monetáris Tanácsa a december 17-ei ülésén nem módosította az alapkamatot. Így az irányadó kamatláb továbbra is 6,5 százalékon maradt, ahogyan azt a piaci várakozások is előrejeleztek.
Orbán Viktor miniszterelnök véleménye szerint a forint gyengülésének hátterében nem csupán a befektetők kockázatosnak ítélt megítélése áll. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a forint értéke nem tükrözi a magyar gazdaság fundamentumainak stabilitását; szerinte a gazdaság teljesítménye nem változik, csupán a forint körüli spekulációs lehetőségek mennyisége befolyásolja az árfolyamot.
Azért rángatják a forintot mert a forint értékének mozgatásával pénzt lehet keresni
- fogalmazott a Mandinernek adott interjúban. Hasonlóan, mint Soros György esetében, olyan opportunisták profitálnak belőle, akik a helyzet kihasználására törnek.
A befektetői bizalom fontosságát a miniszterelnöknél jobban értékeli a Pénzügyminisztérium. Az ÁKK a kincstári számla terhére államadósságot vásárolt vissza a jegybanktól. Ez voltaképpen nem több könyvelési trükknél, de ahogy arra a Pénzügyminisztérium is utal, fontos, hogy az év utolsó napjára sikerüljön csökkenő államadósság-mutatót összehozni.
Az infláció és a gazdasági növekedés alakulása kulcsfontosságú tényező lesz a 2025-ös költségvetés megvalósíthatósága szempontjából. Az Országgyűlés kormánypárti többsége már jóváhagyta a Magyarország 2025-ös költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Varga Mihály pénzügyminiszter a költségvetés részleteiről csak röviden ejtett szót, búcsúzva az Országgyűléstől a korábbi pénzügyminiszter, Lónyay Menyhért szavaival. Varga tavasztól átveszi a jegybank elnöki posztját Matolcsy Györgytől, és ezáltal minisztériuma beolvad a Nagy Márton vezette nemzetgazdasági tárcába. Emellett országgyűlési mandátumát is kénytelen lesz visszaadni, amelyet a rendszerváltás óta szinte folyamatosan birtokolt, csupán egy rövid megszakítással.
Az Országgyűlés megszavazta a PM beolvasztásáról szóló törvénymódosítást, ami lényegében azt jelenti, hogy...
Az elfogadott költségvetési törvény azonnali felülvizsgálatra szorul.
Valószínűleg egy veszélyhelyzeti kormányrendelet révén - a költségvetési tervezetben még mindig megtalálható a megszűnő Pénzügyminisztérium, így a tárca pénzügyi kereteit át kell helyezni az NGM fennhatósága alá.
A pénzügyminiszter átállása a monetáris világba felveti annak lehetőségét, hogy Magyarországon is az euró legyen a fizetőeszköz. Sok politikai és gazdasági szereplő támogatja ezt, előreszaladni azonban nem érdemes: a leendő jegybankelnök nem kötelezte el magát egyértelműen, és a múltból kiindulva az se garantálható, hogy adott lenne a kormányzati szándék. Varga átigazolása után egyszemélyes gazdasági centrumot vezényel jövőre Nagy Márton, aki eddig többnyire Matolcsy György receptkönyvéből főzött, és ez Orbán Viktor ízlésének is tökéletesen megfelel.
A valóság sajnos nem éppen fényes. A háztartások fogyasztási adatai alapján Magyarország és Bulgária áll a legrosszabb helyzetben az Európai Unióban, csupán az uniós átlag 70%-án. 2010-ben még nem voltunk az utolsó helyen, de azóta alig történt előrelépés az uniós átlag elérése felé, míg más országokban jelentős javulás figyelhető meg.
Tavalyhoz képest a helyzet már kedvezőbbnek tűnik, köszönhetően a keresetek növekedésének. 2024 októberében a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 637 200 forintra rúgott, míg a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 438 900 forintot tett ki. Ha a kedvezményeket nem számítjuk bele, akkor a nettó átlagkereset 423 800 forintra jön ki – derül ki a KSH jelentéséből. A bruttó keresetek mediánértéke 529 000 forint, míg a nettó médiánérték, a kedvezményeket figyelembe véve, 366 000 forint volt. Az előző évhez képest a bruttó átlagkereset 12,9%-kal, a nettó átlagkereset 12,7%-kal, míg a kedvezmények nélkül számolt nettó kereset 12,9%-kal nőtt. A reálkeresetek éves szinten pedig 9,4%-os emelkedést mutattak.
A következő évben a keresetek növekedésének üteme várhatóan mérséklődni fog, miközben számos területen sürgős bérfejlesztés válik szükségessé. A Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SZMME), az ágazat érdekvédelmi szervezete, összefogásra szólította fel a szociális szektorban dolgozókat, és akciók szervezését tervezi. A szakszervezet ezen a héten az ágazati érdekegyeztető fórum ülésén a bérek leszakadásának problémájára és a munkaerőhiány kezelésére sürgetett gyors intézkedéseket, miközben a kormány nem mutat hajlandóságot bérrendezésre. Jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékével csupán átlagosan 6 százalékkal nőnek az ágazat dolgozóinak jövedelmei.
A kormány január 1-jétől szinte teljesen betiltaná a nem uniós tagállamokból érkező vendégmunkások magyarországi foglalkoztatását. Valószínűleg nem azért, mert a munkájukra nincs szükség, cégvezetők szerint a kormány ki akarja kényszeríteni a távol-keleti országokkal a visszatoloncolási egyezmények aláírását. Ha sikerül kikényszeríteni az egyezmények aláírását, akkor, ha az állam valamilyen okból úgy dönt, hogy hiába van egy magáncégnek kétéves szerződése malájokkal, kirgizekkel vagy kazahokkal, legyen módja a tömeges hazaküldésükre.
