Senki sem foglalkozik ezekkel a vámokkal, pedig a következményeik igazán fájóak lesznek.
Donald Trump tavaszi vámrendelkezéseinek egyik keveset említett, mégis lakossági szempontból nagyon fontos eleme volt a kis értékű termékek vámmentességét biztosító de minimis szabály megszüntetése. A Bloomberg elemzéséből kiderül, hogy a kis értékű termékek vámkötelessé tétele komoly változást hozhat a kiskereskedelemben, melyet a fogyasztók mellett legjobban a kínai tömegexportáló vállalatok szenvednek meg.
Donald Trump amerikai elnök tavaszi vámrendeletei és az azokat követő kereskedelmi feszültségek jelentős átrendeződéseket idéztek elő a globális gazdasági kapcsolatokban. A rendeletek középpontjában főként a nagy volumenű és értékű iparágak álltak, azonban Trump nem hagyta figyelmen kívül a kis értékű szállítmányokat sem, és bezárta egy közel 100 éve létező kiskaput. A szakmai körökben de minimis kivételként ismert szabály eltörlése mérföldkőnek számít a kis értékű árucikkek kereskedelmében, amely különösen kedvezőtlenül érinti az olyan kínai exportáló vállalatokat, mint a Shein, a Temu és az AliExpress.
A de minimis kivétel azt jelenti, hogy a termékek olyan alacsony értékűek, hogy vámkivetésük nem indokolt. Az Egyesült Államok Kongresszusa 1938-ban vezette be a kis értékű termékek vámmentességét, arra hivatkozva, hogy az adminisztratív költségek gyakran meghaladják a kivetett vámok mértékét, így a kormány számára is gazdaságtalan lenne a vámok beszedése. Az értékhatár kezdetben 1 dollár volt, majd fokozatosan emelkedett 5, 200, végül Barack Obama második elnöksége alatt 800 dollárra. Ez az utolsó értékhatár globálisan is kiemelkedőnek számít, hiszen míg az Európai Unióban a limit csupán 150 dollár, Kanadában 40 dollár, Kínában pedig mindössze 7 dollár. Ez a szabályozás sok termék vámmentességét teszi lehetővé, ami jelentős előnyöket nyújt a vásárlók számára.
A 800 dolláros értékhatár jó feltételeket biztosított a kereskedőknek, akik ráadásul árazásukkal is igyekeztek kihasználni az állam által biztosított jogi kiskaput. A jóval 800 dollár alatti értéket képviselő ruházati és elektronikai cikkek mellett számos nagyobb termék kereskedője is úgy állapította meg árait, hogy az éppen a de minimis határ alatt maradjon. Nem volt véletlen például, hogy az elektromos kerékpárok ára éppen 799 dollár volt.
A de minimis értékhatár fokozatos emelése jelentős ösztönző erővel bírt az Egyesült Államokba exportáló vállalkozások számára, ami a kereskedelmi volumen és az összérték növekedésében egyaránt tükröződött.
A Fehér Ház tavalyi statisztikái szerint az utóbbi egy évtizedben a vámmentes küldemények száma 140 millióról egészen 1 milliárdra emelkedett. Ezeknek a csomagoknak a jelentős hányada Kínából érkezett, és a becslések szerint a forgalmuk 23, illetve egyes források alapján akár 46 millió dollárra is rúghatott. Mindazonáltal ez a szám alig számít a teljes amerikai import 5 300 milliárd dolláros volumenéhez képest, ami arra utal, hogy a vámmentesség eltörlésének hatása valószínűleg korlátozott lesz.
A de minimis kivétel révén az amerikai lakosság az utóbbi években kedvező áron férhetett hozzá külföldi, főként kínai termékekhez. Azonban a csomagok jelentős része gyakorlatilag mindenféle ellenőrzés nélkül érkezett el a gyártóktól a vásárlók ajtajáig, ami lehetőséget adott a drogkereskedelemre. Ezen okok, valamint a termékek előállítási körülményei miatt, amelyek gyakran sértik az emberi jogokat, a Biden-adminisztráció már megkezdte a de minimis kivétel eltörlését, amely végül Donald Trump második elnöki ciklusa alatt valósult meg.
Az elnök hivatalba lépése után szinte azonnal eltörölte a Kínával és Hongkonggal kapcsolatos de minimis kivételt. Azonban a megvalósítási kihívások miatt ezt a döntést ideiglenesen felfüggesztette. Május 2-án az amerikai kormányzat új megoldással rukkolt elő, amely minden kis értékű csomag importálóját arra kötelezte, hogy a 120%-os vagy a 100 dolláros vámteher közül a magasabb összeget válassza. A kínai-amerikai megállapodás keretében Trump végül részleges engedményt tett, és a 120%-os vámtételt 54%-ra mérsékelte.
Az elnök július 30-án tett bejelentése alapján a de minimis kivétel minden országra vonatkozóan megszűnik. Ennek értelmében augusztus 29-től kezdődően a kis értékű termékek esetében is a mindenkori reciprokvámoknak megfelelő díjat kell megfizetni.
Az újonnan bevezetett szabályozások jelentős áremelkedést idéznek elő az Egyesült Államokba irányuló kis értékű termékek exportjában. A többletköltségeket az eladóknak vagy a vevőknek kell viselniük, ami az előbbiek esetében alacsonyabb profitot, míg az utóbbiaknál magasabb fogyasztói árakat eredményezhet, ezzel pedig felgyorsíthatja az inflációt is. Ugyanakkor a szakértők hangsúlyozzák, hogy a vámok gazdasági hatásai valószínűleg nem lesznek drámai, mivel az alacsony értékű termékek csupán a kereskedelmi forgalom egy elenyésző részét képezik. Az új feltételek azonban a szállítmányok sebességére is kihatással lehetnek; a légi szállítás magas költségei, ha összekapcsolódnak a vámokkal, sok esetben veszteségessé tehetik az export jelentős részét, ami a vállalatok számára alternatív szállítási módszerek keresésére ösztönözheti őket.
Az új vámok legérzékenyebben az óriási mennyiségben, de rendkívül alacsony profitrátával értékesítő kínai kereskedőcégeket érinthetik,
amelyek üzleti modellje komoly kihívással néz jelenleg szembe. Az elmúlt években nagy terjeszkedést végrehajtó Temu, Shein és AliExpress kénytelen lesz újragondolni üzleti stratégiáját, hiszen az USA mellett Kanada és az Európai Unió is tett már lépéseket a de minimis kivétel szűkítésére vagy eltörlésére.
