Lengyelország mélyén, egy varázslatos erdő rejtekében, számos évszázados magyar kincsre bukkantak, amelyek rég elfeledett történeteket mesélnek el.

Egy különleges régészeti felfedezésre bukkantak Dél-Lengyelországban: Bochnia közelében egy 15. századi cserépedény rejtette el a múlt titkait, hiszen számos középkori érme került elő belőle. A kincs között ezüst dénárok és arany dukátok találhatóak, amelyek a Jagelló-kor és Luxemburgi Zsigmond uralkodásának korát idézik meg – számolt be a Heritage Daily.

A Rába folyó partján fekvő kisváros környékén izgalmas felfedezésekre bukkannak a fémdetektoros kutatók. Egy különleges középkori kincs kerül napvilágra, amely egy földbe rejtett kerámiakorsóban pihent évtizedek óta. A korsóban nemesfémből készült érmék találhatók, melyek a 15. század gazdag múltját idézik fel, és újabb titkokat rejtenek a régió történetéből.

Ennek nyomán az Index azt írja, a felfedezést azonnal jelentették a tarnówi örökségvédelmi hivatalnak, az pedig a bochniai Fischer Múzeum régészeit küldte a helyszínre. A kincs feltárását ellenőrzött körülmények között, a krakkói AGH Egyetem szakemberei végezték el, hogy a kerámiaedény és tartalma sértetlenül megmaradjon.

A mikroásatás végén a régészek 592 ezüst Jagelló-dénárt, 26 különböző méretű félgarast, valamint négy arany dukátot fedeztek fel, melyek Luxemburgi Zsigmond király uralkodása alatt készültek, 1387 és 1437 között.

Szakértők véleménye szerint a felfedezett lelet megerősíti Bochnia középkori kereskedelmi központként betöltött jelentőségét. A kincs valószínűleg egy dúsgazdag kereskedő megtakarításait tükrözi, vagy éppen egy politikai zűrzavar idején elrejtett vésztartalék lehetett.

A cserépedényt az érmékkel egyetemben jelenleg a bochniai Stanisław Fischer Múzeumban konzerválják. A munkálatok befejezése után a nagyközönség számára is állandó kiállítás keretében lesznek látható a leletegyüttes.