Sok vagy kevés? - Fény derült a német munkavállalók jövedelmi helyzetére
A legfrissebb hivatalos kormányzati statisztikák alapján Németországban a teljes munkaidős dolgozók körében minden ötödik személy havi bruttó jövedelme 2750 euró alatt marad.
Németországban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében a legfrissebb adatok szerint minden ötödik munkavállaló havi bruttó jövedelme 2750 euró (kb. 1,1 millió forint) alatt marad. 2023-ban ez a szám körülbelül 4,6 millió embert érintett. Ezen felül a munkavállalók 40 százaléka, ami 9,2 millió főt jelent, havi 3500 eurónál (kb. 1,4 millió forint) kevesebbet keresett. Ezt az információt Dietmar Bartsch keletnémet képviselő kérdésére válaszolva közölte az illetékes kormányzati hivatal.
A baloldali politikus úgy fogalmazott, Németország nem magas bérekkel, hanem hanem milliókat sújtó bérproblémával rendelkezik, mert szerinte a magas lakásbérleti díjak és az emelkedő élelmiszer- és energiaköltségek emberek milliói számára jelentenek napi szintű kihívást.
A számok azért érdekesek, mert ipari szempontból Németország magas bérű ország, ahonnan éppen a magas bérterhek miatt sok vállalat szervezte ki a termelését olcsóbb környezetbe. Tavaly az átlagos bruttó órabér a német cégeknél 43,4 euró (17 ezer forint) volt.
Bartsch véleménye szerint a jövőben az alacsonyabb jövedelműek a szegénység által érintett nyugdíjasok sorába fognak tartozni. Kalkulációi alapján ahhoz, hogy valaki elérje a szegénységi küszöb feletti nyugdíjat, havi bruttó 3300 euró körüli jövedelemre van szükség. Fontos megjegyezni, hogy az öregségi ellátás egyéb formái ebben az összefüggésben nincsenek figyelembe véve.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai alapján Németországban szegénység által veszélyeztetettnek tekintik azokat, akik havi nettó jövedelme nem éri el a 1378 eurót (körülbelül 550 ezer forintot). Jelenleg a német lakosság 15,5 százaléka, ami körülbelül 13,1 millió embert jelent, szembesül a szegénység kockázatával.
A Paritätischer Gesamtverband által közzétett szegénységi jelentés rámutat arra, hogy a nyugdíjasok különösen súlyosan érintettek a társadalmi jövedelmi egyenlőtlenségek tekintetében. A jelentés alapján a nyugdíjasok 19%-a olyan alacsony ellátásban részesül, amely a létminimum alatt helyezkedik el. Ugyanakkor egy másik forrásból származó adatok azt sugallják, hogy…
Az állami alapnyugdíj Németországban csupán a jogosultak jövedelmének 53%-át fedezi.
A területi különbségek kiemelkedőek, hiszen a keletnémet tartományokban a főállású munkavállalók hatvan százaléka kevesebb mint 35 eurót keres óránként, míg Baden-Württembergben ez az arány csupán 33,6 százalék. A keleti régióban minden harmadik dolgozó jövedelme nem éri el a 2750 eurót (körülbelül 1,1 millió forint), míg Hamburgban a helyzet kedvezőbb, itt mindössze 15 százalékra tehető az alacsonyabb keresetűek aránya.
Éves viszonylatban a munkavállalók egy kis része, mindössze egy százalék, keres többet, mint 213 286 euró (ami körülbelül 85 millió forintnak felel meg). Ezzel szemben húsz százalékuk jövedelme meghaladja a 77 ezer eurót (30,7 millió forint), míg a munkavállalók tíz százaléka ennél kevesebb, 32 500 eurónál (13 millió forint) is alacsonyabb összeghez jut.
