Szabálytalan módon építesz kerítést? Ez problémát okozhat: a szomszéd akár el is bontathatja azt!

Egy kerítés építése gyakran nemcsak fizikai, hanem jogi határvonalat is jelent - különösen, ha az a szomszéd telkével közös oldalon húzódik. Ilyenkor nem elég az anyagbeszerzés és egy jó szakember: tisztázni kell a tulajdonjogokat, a költségviselést és a pontos elhelyezést is. Dr. Harsányi Orsolya ügyvéd szerint a legnagyobb viták elkerülhetők, ha időben egyeztetünk - nemcsak a kivitelezővel, hanem a szomszéddal is.

Egy új kerítés építése vagy egy régi lecserélése nem tűnik bonyolult dolognak. Csak meg kell hozzá rendelni az anyagot, hívni egy kőművest, és egy-két hét múlva már áll is az új válaszfal. De mi van akkor, ha a kerítés a szomszédos telek határán húzódik? Vagy ha a másik félnek egész más elképzelése van a magasságról, az anyagról vagy épp az építmény színéről? És ki dönti el, hogy kinek kell fizetnie a munkát, vagy hogy pontosan hová kerülhet az új építmény? Az ilyen kérdések nemcsak viták, hanem komoly jogi problémák forrásai is lehetnek. Dr. Harsányi Orsolya ügyvéd szerint

A legtöbb félreértés forrása gyakran az a hiedelem, hogy a kerítés kizárólag annak a tulajdonában áll, aki azt felépítette. Azonban a magyar jogrend értelmében a telekhatáron álló kerítés közös tulajdonúnak számít, legalábbis abból a nézőpontból, hogy a szomszéd is igénybe veheti, és bizonyos helyzetekben még véleményezési joggal is bírhat annak karbantartásával vagy módosításával kapcsolatban.

"Ha nincs olyan szabály, amely egyértelműen meghatározza, hogy a két szomszéd közül kinek a dolga az adott oldal kerítését megépíteni, akkor a költségeket arányosan kell viselniük: az fizet többet, akinek hosszabb szakaszon határos a földje a kérdéses kerítésszakasszal. Ha viszont van jogszabályi előírás - például önkormányzati rendelet vagy építési hatósági kötelezés -, akkor a költségviselést is az határozza meg" - magyarázza dr. Harsányi Orsolya, hozzátéve:

Egy egyedi megfogalmazás érdekében így írhatnánk át a szöveget: Ilyen helyzet állhat elő, amikor valakit arra köteleznek, hogy a telek homlokvonalán, a jobb oldali határvonalon vagy a hátsó telekhatáron kerítést építsen. Ez a kötelezettség bizonyos körülmények között, például új építkezések során vagy szabálytalanul elhelyezett telekhatárok esetén, elkerülhetetlen lehet.

Fontos tudni azt is, hogy a kerítést - eltérő megállapodás vagy hatósági előírás hiányában - kizárólag a saját telken lehet felállítani. Ez nemcsak a látványos falakra, hanem a betonalapra is igaz: még az sem lóghat át a szomszéd földjére.

Ez akkor is így van, ha az építtető jóhiszemű volt, és például hibás térkép vagy mérések alapján dolgozott. A jog nem ismeri el kifogásként azt, hogy "nem tudtam, hol a határ".

A kerítések építésére vonatkozó szabályokat nem csupán a Polgári Törvénykönyv, hanem különböző építésügyi előírások is szabályozzák. Az országos településrendezési normák értelmében például egy telekhatáron elhelyezkedő kerítésnek meg kell felelnie bizonyos előírásoknak, és nem építhető meg akárhogyan:

nem nyílhat kifelé a kapu, nem lóghat ki a közterületre, és szögesdrótot vagy más veszélyes elemet csak a belső oldalra, a gyalogos szint felett legalább két méter magasan szabad elhelyezni.

A legtöbb helyen külön helyi építési szabályzat mondja ki azt is, hogy milyen anyagból és mekkora magasságig lehet kerítést építeni.

Az ügyvéd arra is felhívja a figyelmet, hogy a masszív, szilárd alapra épített kerítések - különösen, ha azok tégla- vagy betonszerkezetűek - már építménynek minősülhetnek. Ebben az esetben a jog a kerítést nem egyszerű kerítési elemként, hanem épületként kezeli. Ilyenkor még szigorúbban kell figyelni arra, hogy az építés ne zavarja a szomszédos telek rendeltetésszerű használatát. Egy ilyen kerítés például nem vethet jelentős árnyékot a másik udvarra, nem gátolhatja a kilátást vagy a megközelítést, és nem okozhat kellemetlenséget az ott élők számára. Ha a szomszéd úgy érzi, hogy a kerítés sérti az ő birtoklását vagy használati jogait, bírósághoz fordulhat - akár azért, hogy leállítsák az építést, akár azért, hogy elrendeljék a kerítés lebontását.

Amikor vita merül fel a kerítés építésének feltételeiről – legyen szó akár a magasságról, az anyagról vagy a kerítés létjogosultságáról –, a jogi keretek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a bíróság közbeavatkozzon. A bírósági döntés során figyelembe veszi a helyi adottságokat, a vonatkozó jogszabályokat, valamint a felek érdekeit is. Amennyiben a határozat értelmében bármelyik vagy mindkét szomszéd köteles kerítést építeni, úgy a fenntartási költségek elosztása is hasonlóan történik, mint ahogyan azt a felek egy esetleges önkéntes megállapodás keretében tennék.

"A legfontosabb tanács talán mégis az, hogy kerítésépítés előtt ne csak a betonalapot készítsük elő, hanem a szándékunkat is osszuk meg a szomszéddal. Egy jó szándékú beszélgetés, majd egy egyszerű írásos megállapodás sok későbbi vitát megelőzhet. Ez nemcsak arról szól, hogy ki mennyit fizet, hanem arról is, hogy milyen elvárásaik vannak, mikor kezdődik a munka, és mit szeretnének elkerülni. Mert a kerítés lehet válaszfal - de lehet összekötő kapocs is, ha időben, tisztán és jogszerűen állítják fel" - teszi hozzá az ügyvéd.