**Szelídgesztenye a Kertben: Tippek a Bőséges Termés Eléréséhez** A szelídgesztenye fák nem csupán gyönyörű zöldellő díszei kertünknek, hanem ízletes termésükkel is gazdagítják azt. Ha szeretnénk a lehető legtöbbet kihozni a gesztenyefáinkból, érdemes né
Láng Attila, a hazai szelídgesztenye szakértője, megosztja velünk értékes tanácsait a sikeres ültetés és gondozás érdekében. Ha szeretnéd, hogy a gesztenyefáid egészségesek és bőséges termést hozzanak, érdemes figyelembe venni az alábbi tippeket. Az ültetési hely kiválasztása, a megfelelő talajelőkészítés és a rendszeres gondozás mind kulcsfontosságú tényezők a szelídgesztenye optimális fejlődéséhez. Láng Attila tapasztalatai segíthetnek abban, hogy a gesztenyefáid ne csak szépek, de termőképesek is legyenek.
A szelídgesztenyefa, a magyar táj és gasztronómia egyik különleges szereplője, titkokat rejt magában, melyeket csak egy hozzáértő kertész tárhat elénk. Legújabb interjúnkban egy olyan szakemberrel beszélgetünk, aki mindennapjait a szelídgesztenyefák nevelésének és szaporításának szenteli. Láng Attila, az érsekvadkerti szelídgesztenye-faiskola tulajdonosa megosztotta velünk, hogyan kezdődött a gesztenyével való kapcsolata, melyek a legfontosabb lépések a gesztenyefák gondozásában, milyen kihívásokat rejt magában e különleges növény termesztése, illetve, hogy szelídgesztenyéből és annak fájából milyen további értékes termékeket készíteni.
Miért döntött a szelídgesztenye mellett? Azért, mert ez a különleges gyümölcs nemcsak a természet csodáit tükrözi, hanem a hagyományok és ízek gazdag világába is elkalauzol. A szelídgesztenye íze évtizedek óta elbűvöli az embereket, ráadásul tápláló és sokoldalú, így sokféle étel alapjául szolgálhat. Emellett a szelídgesztenye fák szimbolikus jelentőséggel bírnak: a kitartás és a megújulás jelképei, amelyek összekötnek minket a természettel és az évszakok körforgásával. Ezért választottam a szelídgesztenyét – mert mindezek az értékek és ízek egyedülálló élménnyé varázsolják a fogyasztását.
1996 óta elkötelezetten foglalkozom a gesztenyével, és azóta már hivatalos gyümölcsfaiskolám is működik. Az utunk kezdete meglehetősen szokatlanra sikeredett. 1993-ban, néhány barátommal együtt, 4 hektáron diófát ültettünk. Amikor azonban a kutatóintézet munkatársai megérkeztek, hogy a gyümölcskataszterbe bejegyezzék a területet, a domb alján található másfél holdas részt kihagyták, mivel az fagyzugosnak minősült. Ekkor kezdtem el gondolkodni, mi legyen ezzel a területtel. Aztán eszembe jutott, hogy a szelídgesztenye 1-2 héttel a dió után fakad, így sokkal ellenállóbb a késő tavaszi fagyokkal szemben. Ezt meg is osztottam Lantos Andris barátommal, aki akkoriban az Érdi Kutatónál dolgozott. Kértem, hogy a 400 diócsemete mellé hozzon még 160 gesztenyét is. Ő azonban közölte, hogy nincs. Ekkor felvetettem, hogy ez nem lehet igaz, hiszen a kutatóintézet a fajtafenntartó, de Andris csak annyit mondott: „Értsem meg, hogy senki sem szaporít, csináljam meg magamnak a csemetéket!” Ráadásul felajánlotta, hogy segít az értékesítésben, és biztosított róla, hogy megéri a fáradságot. Kissé vonakodva, de végül vettem egy mázsa magot a szomszéd erdészettől, és elvetettem. Két év alatt a növények elérték az oltható méretet. Ezután rendeltem oltóvesszőt a kutatóból, és nekiláttam a munkának. Alig oltottam be a negyedét, amikor csöngött a telefonom: érdeklődtek, van-e eladó szelídgesztenye oltványom. Mondtam, hogy őszre várható, de nem tudom pontosan mennyit, hiszen ez volt az első alkalom, hogy gesztenyét oltok, de körülbelül 7-800 darabot remélek. A vonal másik végén hallatszott, hogy mindet megvásárolná. Itt kezdődött minden!
Azóta többféle szaporítási, nevelési módszert kipróbáltam, és a kezdeti 20%-os kihozatalt 80-90%-ra sikerült feltornáznom. Tehát 100 beoltott növényből az elején 20, mostanában 80-90 darabot lehet eladni.
Bár én választottam a gesztenyét, visszatekintve inkább azt mondanám, hogy valójában egymásra találtunk. Azóta ez a csodás növény nem csupán szenvedélyemmé vált, hanem küldetéssé is, hogy felfedezzem és másokkal is megosszam ennek a régóta tisztelt, ám hazánkban mégis méltatlanul elfeledett növénynek a titkait.
A boltok polcain igazi gesztenye-kavalkád vár ránk, hiszen számos méretben és formában találkozhatunk e különleges gyümölccsel. Ezek a gesztenyék különböző fajták képviselői, mindegyik saját egyedi ízével és jellegével. Ön szerint melyik gesztenyefajta rejti a legfinomabb ízeket? Emellett, ha valaki kiskertjében szeretne gesztenyefát nevelni, melyik fajta az, amely a legkönnyebben megteremthető, és melyik igényel a legkevesebb gondoskodást?
Jelenlegi helyzet szerint a magyar gesztenyék 80-90%-a öreg magonc fákról származik, ami a termések sokszínűségét eredményezi. Ezek a gesztenyék jelentős eltéréseket mutatnak méret, érési idő, íz, tisztíthatóság, valamint főzési és sütési idő tekintetében. A magyar gesztenye azonban ritkán található meg a nagyobb kereskedelmi láncok polcain; inkább a helyi piacokra és feldolgozókhoz jut el. Sajnos a teljes termés nem is képes kielégíteni a belföldi kereslet 20%-át sem. A friss gesztenyét a kereskedők döntő többsége Olaszországból, Spanyolországból és Kínából importálja. Az importált gesztenye feldolgozásra is túlnyomórészt ezekből az országokból érkezik, Albániával kiegészítve. Az ilyen országokban termesztett sokféleség miatt a kínálat rendkívül változatos. Az utóbbi években a hibridek aránya folyamatosan nő, ami a kínálat kiegyenlítettebbé válását eredményezi. Vannak vélemények, amelyek szerint a hazai fajták íze felülmúlja a külföldiekét, de ez nem teljesen megalapozott. A hibridek között is találhatók ízletes változatok, és a betegségellenállóságuk miatt a jövőbeni ültetvények kialakításakor is érdemes őket előnyben részesíteni.
Házikertbe lehet ültetni magyar fajtákat és hibrideket is. Bár a magyar fajták (Európai gesztenye, Castanea sativa) érzékenyek a kéregrákra, olyan helyre, ahol a közelben nincsenek gesztenyék, nyugodtan ültethetők, mert nincsen, ami átviszi a betegséget. De olyan hagyományosan gesztenye termőtájra, ahol sok gesztenye van, inkább hibrideket ajánlok, amelyek védettek a betegség ellen.
És ezzel el is értünk a betegségekhez, kártevőkhöz. A legfontosabb betegség Európában és Amerikában a Cryphonectria parasitica, vagyis az ágrák. Sajnos mind az európai, mind az amerikai gesztenye érzékeny rá. A francia INRA kutatóintézet keresztezéses és véletlen hibridekből szelektált egy fajtasort, ami ellenáll az ágráknak és a tintabetegségnek is. Ezért olyan helyre, ahol sok öreg gesztenyefa van, inkább ezeket érdemes ültetni. Az tintabetegség, amit az előbb említettem, nálunk nem jellemző, mert száraz a klímánk hozzá, de nyugaton nagy probléma. És ha öntözött ültetvényben gondolkodik valaki, akkor itt is okozhat gondokat. A többi betegség nem okoz nálunk akkora problémát, hogy foglalkozzunk vele. A kártevők között pár éve mumus volt a gubacsdarázs, ami durván megtámadta a fák levelét akár 60-80%-os levélfelület-veszteséget is okozva. Ezt a NÉBIH-hel közösen behozott természetes ellensége, egy fémfürkész darázs sikeresen leküzdötte. A tölgymakkmoly és a gesztenyeormányos okozhatja a gesztenye "kukacosodását". Ellene a legkönnyebben úgy védekezhetünk, hogy azonnal felszedjük a termést, így nem lesz ideje kirágni magát, befúrni a földbe, áttelelni, majd átalakulás után következő évben fertőzni. Viszont az idei évben jelentkezett nálunk egy új károsító, az Amerikából jött tölgy csipkéspoloska. Ez már egyre jobban gyengíti le a szivogatásaival a tölgyerdőinket, és sajnos átment a nagy melegben a gesztenyére is. Reménykedünk benne, ha átlagos időjárás van, akkor nem tud elterjedni olyan mértékben, hogy beavatkozásra késztessen minket. Házikertben egy-két permetezéssel lehet ellene védekezni.
A gesztenye betakarítása egy izgalmas és gondos folyamat, amely szorosan összefonódik a természet ritmusával. Az őszi hónapokban, amikor a fák gyümölcsöket érlelnek, a gazdák és gyűjtők előkészülnek a gesztenye szüretelésére. Először is, a megfelelő időpont kiválasztása kulcsfontosságú: a gesztenyék akkor a legideálisabbak, amikor a héjuk már repedezik, és a földre hullás előtt állnak. A betakarításhoz szükséges eszközöket, mint például kosarakat és kesztyűt, alaposan előkészítik, hiszen a gesztenyék gyűjtése némi ügyességet és kitartást igényel. A fák alatt, ahol a gesztenyék lehullanak, érdemes egy takaróanyagot is leteríteni, hogy megkönnyítsük a gyümölcsök összegyűjtését. Miután a gesztenyéket begyűjtötték, a következő lépés a tisztítás és válogatás. Ekkor a sérült vagy felesleges darabokat eltávolítják, és a tökéletes, egészséges gyümölcsöket elkülönítik. A gesztenyék tárolása is fontos szempont: hűvös és száraz helyen célszerű elhelyezni őket, hogy megőrizzék frissességüket. A betakarítás után a gesztenyék sokféle felhasználási lehetőséget kínálnak. Készíthetünk belőlük ízletes süteményeket, krémeket, vagy akár pörkölve is fogyaszthatjuk őket. Emellett a gesztenye értékes tápanyagforrás, így a táplálkozásunk színesítésére is alkalmas. Az őszi gesztenyefesztiválok során a helyi közösségek gyakran megünneplik a betakarítási időszakot, élvezve a gesztenye ízletes ételeit és a baráti összejöveteleket. Összességében a gesztenye betakarítása nem csupán egy mezőgazdasági tevékenység, hanem egy olyan hagyomány, amely összeköti az embereket a természettel, és lehetőséget ad az együttlétre és az ünneplésre.
A gesztenye betakarítása előtt előkészítjük a terepet. Ha füves a terület, akkor rövidre vágjuk, és összehúzzuk, hogy minél könnyebben összeszedhessük a termést. Művelt terület esetén rotálással, fogasolással sima terepet készítünk. Betakarítás után a gesztenyét hűvös, árnyékos helyre tesszük. Erre azért van szükség, mert ha a víztartalmának a 20%-át elveszti, akkor könnyen bepenészedhet. Ezért még hűvös, árnyékos helyen sem tárolható sokáig. Hűtőben, 2-5 fokon, nylonzacskóban karácsonyig tárolhatjuk a gesztenyét. Nagyobb mennyiséget érdemes minél előbb feldolgozni. Vízben fermentálva, hűtőben tavaszig is tárolható, de utána már csak főzni lehet, sütni nem.
Mi a legfontosabb tanácsa azoknak, akik otthon szeretnének szelídgesztenyefát nevelni?
Ha otthon szeretnénk sikeresen gesztenyét termelni, érdemes néhány fontos dolgot figyelembe venni. A gesztenye egy káliumigényes növény, ezért az ültetőgödörbe mindenképpen juttassunk el legalább három marék káliumszulfátot. Ezen kívül a gesztenye szoros kapcsolatban áll a mikorrhiza gombákkal, amelyek segítik a víz és tápanyagok felvételét, míg cserébe cukrot és aminosavakat kapnak a fától. Ezért nagyon hasznos a talajtakarás: bármilyen szerves anyag, legyen az levágott fű, szalma, széna, gyaluforgács, komposzt vagy érett trágya, 8-10 centiméter vastagságban takarja a fák alatti területet. Ez a réteg védi a gyökereket és a gombákat a nap erős melegétől és a szél szárító hatásától is. Ezen kívül, tavasszal, a rügyfakadás idején, érdemes pár marék kristálycukrot szórni a fák alá, majd azt beöntözni. Ez segít a gombák korai megerősödésében, ami később jótékony hatással lesz a gesztenyénk fejlődésére. A gesztenyefákat egyéb gyümölcsfákhoz hasonlóan lehet gondozni, azonban figyelembe kell venni, hogy a magyar fajták idővel nagy fákká nőnek, így diófa méretű helyet igényelnek. A hibrid fajták 4-6 méterre ültethetők, így könnyebben beilleszthetők a meglévő gyümölcsfás ültetvények közé. Fontos megemlíteni, hogy a hibridek, mivel jelentősen több termést hoznak, hajlamosak legyengülni a túlzott gyümölcshozam miatt. Ezért ajánlott az első elágazásokat 180-200 centiméteres magasságban hagyni, és ha az éves hajtásnövekedés 30 centiméter alá csökken az 5-6. évben, érdemes nitrogén műtrágyát kijuttatni vagy ritkító metszést végezni a növény erősebb növekedése érdekében.
A gesztenye és a gesztenyefa sokféle kreatív és hasznos célra felhasználható, túl azon, hogy étkezési célokra alkalmaznánk. Íme néhány érdekesség: 1. **Kézműves termékek**: A gesztenye héja és a termések remek alapanyagot jelentenek kreatív barkácsolásokhoz. Gyerekeknek szóló művészeti projektekhez, díszek készítéséhez vagy akár természetes játékok létrehozásához is felhasználhatók. 2. **Gyógyászat**: A gesztenyefának gyógyító tulajdonságai is ismertek. A gesztenye kivonatot például a vérkeringés javítására használják, és a népi gyógyászatban is szerepet játszik. 3. **Árnyékolás és díszítés**: A gesztenyefák gyönyörű, terebélyes koronájuk révén kiváló árnyékot biztosítanak, így ideálisak parkokban és kertekben. Emellett a tavaszi virágzásuk és őszi lombszínük miatt esztétikai értéket is képviselnek. 4. **Fakészítmények**: A gesztenyefa kemény és tartós fája bútorok, padok, valamint egyéb faipari termékek készítésére alkalmas. Az értékes faanyag miatt népszerű a bútoriparban. 5. **Élőhely a vadon élő állatoknak**: A gesztenyefák kiváló élőhelyet biztosítanak különböző állatfajoknak, például madaraknak és rovaroknak. A gesztenyebarna termések táplálékot nyújtanak számukra. 6. **Biológiai sokféleség**: A gesztenyefák hozzájárulnak az ökoszisztéma egészségéhez, hiszen leveleik és gyümölcseik tápanyagokat biztosítanak a talaj számára, és segítik a biodiverzitás fenntartását. Ezek a lehetőségek jól mutatják, hogy a gesztenye és a gesztenyefa sokoldalú és értékes része környezetünknek, nem csupán étkezési szempontból.
A gesztenye itthon leginkább a sült gesztenyével és a gesztenyepürével kapcsolódik össze, de a világ más részein sokkal szélesebb spektrumot kínál. Külföldön a gesztenyeliszt igazi különlegességnek számít, mivel gluténmentes és gazdag tápanyagokban. Ebből készítenek különféle tésztákat, kenyereket, péksüteményeket, krémeket, pesztókat, lekvárokat, kásákat, sőt, még fagylaltokat és italokat is. A gesztenye nem csupán a táplálkozásban játszik fontos szerepet: a leveleiből és a termés héjából gyógyteát készítenek, míg a fája értékes ipari alapanyagként szolgál. Olaszországban különösen népszerű, hiszen kiválóan sarjad, így nagy mennyiségben állítanak elő belőle karókat. A gesztenye méze pedig nemcsak az árkategóriájáról híres, hanem különleges ízvilágáról és roboráló hatásáról is, ami szintén hozzájárul a gesztenye sokoldalúságához és népszerűségéhez.
A gesztenyét érintő legutóbbi országos publikáció 1976-ból származik, és sajnos az abban foglalt információk jelentős része már nem állja meg a helyét a legújabb kutatási eredmények és tapasztalatok tükrében. Éppen ezért nagy szükség lenne egy korszerűbb kiadványra. Elhatároztam, hogy az évtizedek során felhalmozott tudásomat és tapasztalataimat összegyűjtve megírom ezt a könyvet. Bízom benne, hogy az idén sikerül véglegesen befejeznem, és ha találok egy megfelelő kiadót, tavasszal már nyomdába is kerülhet a Gesztenyéskönyv.
