A lakosság táncra perdíti a kiberbűnözőket!
A magyar felhasználók egyre inkább a cápa szájába sietnek, mivel egy friss felmérés alapján a pénzügyi tájékozottságuk meglehetősen gyenge. A kiberbűnözéssel kapcsolatosan a hazai társadalmat egy hamis biztonságérzet jellemzi. Míg az áldozatok száma évente már tízezres nagyságrendre rúg, a kiberbűnözés által okozott károk immár tízmilliárdos nagyságrendűek.
A Mastercard kutatása alapján a globális kiberbűnözés következményeként 2024 végére a kártérítések összértéke meghaladhatja a 9500 milliárd dollárt. Ez a szám figyelemreméltó, és jól tükrözi a digitális világ folyamatosan növekvő fenyegetéseit.
Magyarországon 13 ezer áldozat, 30 milliárd forintnyi kár a tavalyi mérleg. Különösen kitettnek számít az online kereskedelem: az online piacterek felhasználóinak 43 százaléka tapasztalt már valamilyen csalási kísérletet, 20 százalék pedig pénzt vagy adatot is veszített. Összességében a magyar lakosság csaknem fele volt már személyesen vagy a környezetén keresztül érintett kiberbiztonsági csalásban, azonban csupán körülbelül ötödük tartja magát felkészültnek a visszaélések kivédésére - áll a felmérésben.
A bűnözők figyelme manapság elsősorban a közszférára irányul, amely a legnagyobb fenyegetettséggel néz szembe. Ezzel szemben az egészségügyi szektor sebezhetősége csökkent az utóbbi időszakban, míg a technológiai ipar kockázatai megugrottak a világjárvány következtében.
A KiberPajzs Program keretében számos fontos intézmény és szervezet működik együtt, hogy fokozza a kibervédelmet. A rendőrség, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, az Igazságügyi Minisztérium, a Pénzügyi Békéltető Testület, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Államkincstár, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint a Szerencsejáték Zrt., továbbá a VISA és a Mastercard mind azon dolgoznak, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtsanak a résztvevőknek és az érintetteknek a kibertér biztonságának növelése érdekében.
A Mastercard legutóbbi kutatása alapján a magyar felnőttek körében végzett felmérés eredményei rávilágítanak, hogy a résztvevők 70%-a tisztában van azzal, hogy a bankok soha nem kérnek kártyaadatokat vagy belépési jelszót telefonon vagy e-mailben. Ennek ellenére tavaly számos olyan bűncselekmény történt, amelyek során a csalók több mint 10 millió forintot csaltak ki a gyanútlan áldozatoktól. A legnagyobb gyengepont mindig azok a felhasználók, akik nyomás alatt állnak, vagy nincsenek felkészülve a hasonló helyzetekre.
A kutatások eredményei azt mutatják, hogy az elméleti kiberbiztonsági tudás és a valós digitális viselkedés között jelentős ellentmondás áll fenn. Egy figyelemre méltó példa erre, hogy a felhasználói kutatás során a résztvevők 46%-a nem tudta megállapítani, hogy az általuk kapott üzenetek hitelesek-e, vagy esetleg csalárd szándékkal készültek.
A fiatalok digitális jártasságuk révén gyakran túlértékelik a biztonsággal kapcsolatos ismereteiket. A 18-29 éves korosztály 90,5%-a úgy véli, hogy nehezen megvezethető, azonban egy 10 kérdésből álló teszt során a digitális biztonsági tudásukat mérve mindössze 1,5 pontot értek el a lehetséges 4-ből.
Gyorsan fejlődő "iparágról" van szó, ahol kritikus jelentőségű az információhoz jutás sebessége. A hatékony védekezéshez egyrészt készségszintre kell fejleszteni a biztonságos jó gyakorlatokat, másrészt pedig lehetővé kell tenni, hogy a naprakész információ egyszerűen és gyorsan eljusson a lakossági felhasználókhoz és az üzleti szereplőkhöz, lehetőleg organikusan, a saját közösségi csatornáikon keresztül - áll a cég közlésében.
