A testünkben több mint 2 kilogramm anyag található, amelyek hatással lehetnek a rákos megbetegedések kifejlődésére is.

Hihetetlen történet, hogy valaki 10 év börtönt kapott csupán a kémiaórán tanult periódusos rendszer miatt! Az elképzelés, amit tervezett, valóban meglepő: úgy tűnik, hogy a tudományos tudás nem mindig hoz magával pozitív következményeket. Ki gondolta volna, hogy a kémia ennyire komoly következményekkel járhat?

A kutatások egyre inkább rámutatnak arra, hogy a daganatos megbetegedések hátterében a mikrobiom, különösen a bélflóra állapota, fontos szerepet játszhat. Ez a kapcsolat nemcsak a betegségek megjelenésének valószínűségét befolyásolja, hanem a különböző onkológiai kezelések hatékonyságát is, ami végső soron a betegek életkilátásait is meghatározza.

Dr. Kiss Richárd, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetének vezető kutatója úgy véli, hogy a jelenlegi mikrobiom-vizsgálatok alapján még nem lehet olyan lényeges következtetéseket levonni, amelyek a daganatos betegek kezelését érdemben befolyásolnák.

Összességében a következőket ajánlja: érdemes figyelembe venni azokat az életmódbeli és táplálkozási ajánlásokat, amelyeket a józan ész is alátámaszt, és amelyekhez nem szükséges mikrobiom-vizsgálat. Ezeket a javaslatokat részletesebben is kifejtjük cikkünkben. Továbbá, fontos, hogy az egyéni élethelyzethez, betegségekhez és kezelésekhez igazodó étrend kialakításához dietetikussal való konzultáció ajánlott.

- Mindannyian körülbelül 2 kilogrammnyi baktériumot cipelünk magunkkal, és a bennünket alkotó baktériumsejtek száma meghaladja a saját sejtjeinkét. Az emberi mikrobiom összetettsége lenyűgöző: eddig mintegy 4 ezer különböző baktériumfajt fedeztek fel, ám ez a sokaság minden egyes ember esetében 500-1000 fajra korlátozódik - kezdi Kiss Richárd, néhány valóban megdöbbentő statisztikával.

Mielőtt továbblépnénk, néhány alapinformáció. A mikrobiom a velünk együtt élő baktériumok, gombák, vírusok és más "élőlények" összessége. Csak a bőrünkön többszázféle különböző mikroorganizmust azonosítottak. Az ajkaktól a végbél záróizmáig az emésztőrendszerünk is hemzseg a baktériumoktól, ezek legnagyobb része a vastagbélben található. Jelen cikkünkben a mikrobiom alatt a bélflórát, tehát a bélrendszerben élő mikroorganizmusok - főként baktériumok - összességét értjük.

A mikrobiom olyan mikroszkópikus élőlények, például baktériumok, vírusok és gombák összessége, amelyek a testünk különböző területein, főként a bélrendszerben találhatók. Ezek az apró organizmusok rendkívül fontos szerepet játszanak az egészségünk szempontjából, hiszen befolyásolják az emésztést, az immunrendszer működését, sőt, még a hangulatunkat és a mentális egészségünket is. A mikrobiom állapota hozzájárulhat a tápanyagok felszívódásához, segít a gyulladások csökkentésében, és megvéd a kórokozók ellen. Emellett a bélflóra összetétele szoros összefüggésben állhat a súlyszabályozással és a különböző betegségek, például a cukorbetegség, az allergiák és a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának kockázatával is. A mikrobiom változása a táplálkozás, a stressz, a környezeti tényezők és az antibiotikumok használata révén történhet. Ezért fontos, hogy tudatosan odafigyeljünk étrendünkre és életmódunkra, hiszen a mikrobiomunk egészsége közvetlen hatással van a közérzetünkre és általános egészségünkre.

Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a mikrobiom állapota egyetlen szóval összefoglalható: mindent befolyásol. Hatással van az emésztésre, a hormonális egyensúlyra, a szív- és érrendszer működésére, valamint az agy és az idegrendszer aktivitására. Azonban a pontos mechanizmusokat még nem sikerült teljesen feltárni. Az biztos, hogy a különböző rendszerek összefonódnak, kölcsönhatásban állnak egymással, és minden tényező hatással van a másikra.

Bizonyos mikroorganizmusok szerepe a betegségek kockázatának módosításában igen sokrétű. Míg egyes baktériumok gyulladásokat okozhatnak, és ezzel hozzájárulhatnak bélgyulladások vagy különféle autoimmun betegségek kialakulásához, mások éppen ellenkező hatást fejtenek ki. A gyulladást csökkentő baktériumok túlzott szaporodása viszont problémákat okozhat, mivel az immunrendszer "letompulása" révén a szervezet gyengébben védekezik a potenciális fenyegetésekkel szemben. Ez a daganatokkal szembeni védekezést is gyengítheti, ami aggasztó következményekkel járhat – hívja fel a figyelmet a kutató.

Az egyensúly elérése érdekében fontos törekedni a mikrobiom egészséges állapotára, ám sajnos nincsen egyértelmű definíciója annak, hogy mi is tekinthető a tökéletes összetételnek. Ez nem hasonlítható egy vérvételi lelethez, ahol pontos határértékek alapján könnyen megállapítható, hogy valakinek megfelelőek-e a máj- vagy vesefunkciói, illetve szenved-e vérszegénységtől. A mikrobiomot számos tényező befolyásolja, beleértve a genetikai örökséget, az étrendet, az életmódot, a gyógyszerhasználatot, a környezeti hatásokat és az alvás minőségét is. Elképzelhető, hogy a bélrendszeremben élő ezerféle baktérium közül háromszáz olyan fajta található, ami a szomszédom bélflórájában nem fordul elő, mégis mindketten lehetünk teljesen egészségesek a saját mikrobiomunkkal. Ezért nem célszerű önálló következtetéseket levonni abból, amikor egy mikrobiom-vizsgálat során csak a baktériumok különböző típusait és azok arányait számlálják. Például a daganatterápiák szempontjából ezek az adatok jelenleg nem befolyásolják az orvosi döntéseket. Ugyanakkor ha a jövőbeli kutatások ígéretes eredményekkel szolgálnak, talán a közeljövőben ez megváltozik – hangsúlyozza Kiss Richárd.

A mikrobiom, azaz a testünkben élő mikroszkopikus organizmusok összessége, jelentős hatással van egészségünkre és betegségmegelőzésünkre. Az utóbbi évek kutatásai rámutattak, hogy a mikrobiom összetétele és egyensúlya szoros kapcsolatban állhat különböző daganattípusokkal. A bélflóra, például, befolyásolja az immunválaszt, a gyulladásos folyamatokat és a sejtek anyagcseréjét, amelyek mind fontos szerepet játszanak a daganatos megbetegedések kialakulásában. Egyes baktériumtörzsek, mint például a Fusobacterium nucleatum, összefüggésbe hozhatók a vastagbélrák kockázatának növekedésével, míg mások védőhatással bírhatnak. Ezen kívül a mikrobiom változásai a daganatterápia hatékonyságát is befolyásolhatják. A kutatók folyamatosan dolgoznak azon, hogy jobban megértsék, hogyan lehet a mikrobiomot a daganatos megbetegedések kezelésére és megelőzésére felhasználni. Az egyéni mikrobiom profilok figyelembevételével személyre szabott terápiák kialakítása ígéretes jövőt kínál a daganatos megbetegedések elleni küzdelemben. Összességében a mikrobiom és a daganattípusok közötti kapcsolat felfedezése új irányokat nyithat a rákmegelőzés és a kezelés területén, hangsúlyozva az egészséges bélflóra fenntartásának fontosságát.

A jelenlegi tudományos ismeretek jelentős része olyan kutatásokból ered, amelyek során daganatos betegséggel küzdő páciensek székletét és mikrobiomját elemezték. A cél az volt, hogy feltárják, léteznek-e közös mintázatok az azonos betegségben szenvedők között. Különösen figyelemre méltó, ha egy adott baktériumtörzs folyamatosan túlsúlyban van, vagy éppen ellenkezőleg, alacsonyabb arányban fordul elő bizonyos betegségek esetén. Ez arra utalhat, hogy a bélflóra egyes összetevői kapcsolatban állhatnak a daganatos megbetegedések kialakulásával vagy lefolyásával.

Vannak baktériumok, amelyekről már bizonyították, hogy daganatkeltő hatásúak. Ilyen a Helicobacter pylori, amely a gyomorrák és egy gyomorban kialakuló limfóma kockázatát növeli, illetve a Salmonella typhi, ami az epeúti rák rizikóját emeli (ez nem azonos a "klasszikus ételmérgezésekben" szerepet játszó, hasmenést, hányást okozó szalmonellával)

Vastagbélrákban is találtak már kapcsolatot egyes baktériumtörzsek elszaporodása és a daganatos sejtek elpusztításában fontos szerepet játszó T-sejtek gátlása között. A betegek szempontjából nem is a konkrét baktériumok neve a lényeges, hanem az, hogy a vastagbélrák kockázatát növelő baktériumok elszaporodása összefüggésben áll a túl sok vörös hússal és a kevés zöldség- és gyümölcsfogyasztással.

A gyomor és a belek régiójából származó vér közvetlenül a májba áramlik egy vénán keresztül, ami lehetőséget ad arra, hogy a káros baktériumok hatással legyenek a májra, akár májkárosodást, akár májrákot okozva. Egy egészséges szervezetben a bélfal hatékonyan blokkolja a gyulladást előidéző részecskék bejutását a vérkeringésbe. Azonban ha - például alkoholfogyasztás következtében - a bélfal permeabilitása megnő, a káros anyagok szintje is emelkedik a vérben, és ezek a méreganyagok a szervezet minden szegletébe eljuthatnak.

A tüdőrákkal diagnosztizált páciensek esetében felfedeztek olyan baktériumfajtákat, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy bizonyos szöveti határok átjárhatóbbá váljanak. Ez a jelenség fokozhatja a tüdőrákos sejtek áttétképző képességét. Hasonló megfigyeléseket tettek hasnyálmirigyrákkal küzdő betegeknél is, ahol bizonyos baktériumtörzsek nagyobb arányban fordultak elő. A bélflórában keletkező és felszabaduló anyagok hatással vannak a hormonháztartásra is, ami miatt feltételezések merültek fel a hormonérzékeny emlőrák és prosztatarák közötti lehetséges összefüggésekről.

A rákellenes kezelések hatásossága egy rendkívül összetett téma, amely számos tényezőtől függ. Az orvostudomány folyamatos fejlődése új lehetőségeket kínál a rákos megbetegedések kezelésében, a kemoterápiától a célzott terápiákig és immunterápiákig. A kezelések hatékonysága nagymértékben változhat a daganat típusától, a betegség stádiumától, valamint a beteg egyéni jellemzőitől, például életkorától és általános egészségi állapotától függően. Az orvosok gyakran multidiszciplináris megközelítést alkalmaznak, amelyben különböző kezelési formákat kombinálnak a legjobb eredmények elérése érdekében. Fontos megjegyezni, hogy a rákellenes kezelések nem csupán a daganatok méretének csökkentésére irányulnak, hanem a betegek életminőségének javítására is. A folyamatos kutatás és klinikai vizsgálatok révén új módszerek és gyógyszerek kerülnek bevezetésre, amelyek még kedvezőbb prognózist kínálhatnak a jövőben. A rák elleni harc egyéni és közösségi szinten is folytatódik, hiszen a prevenció, a korai diagnózis és a támogatás kulcsszerepet játszanak a kezelés sikerességében.

A daganatellenes terápiák során alkalmazott erős gyógyszerek természeténél fogva hatással vannak a bélflóra összetételére. Érdekes módon azonban a kapcsolat kölcsönös: a mikrobiom állapota is befolyásolhatja a mellékhatások intenzitását és a kezelés hatékonyságát. Ezt a jelenséget különösen az immunterápiák esetében figyelték meg. Számos kutatás során megállapították, hogy a betegség kimenetele kedvezőtlenebb volt azoknál a pácienseknél, akik valamilyen okból antibiotikumot szedtek korábban. Az antibiotikumok nem csupán a kórokozó baktériumokat pusztítják el, hanem a bélflóra hasznos mikrobáit is, ami negatívan befolyásolja a mikrobiom egészségét. Ezt a jelenséget megfigyelték melanomás, veserákos és tüdőrákos betegeknél is, alátámasztva a mikrobiom szerepét a daganatos kezelések során.

Klinikai kutatások során már kísérleteztek a széklet-transzplantációval is. Ekkor olyan betegektől gyűjtöttek székletmintákat, akiknél az immunterápia sikeresen működött, majd ezeket átültették azokba a páciensekbe, akiknél a terápia eredményei kevésbé voltak kedvezőek. A beavatkozás célja az volt, hogy a bélflóra módosításával javítsák a kezelés hatékonyságát a nehezebb helyzetben lévő betegek esetében. Az eljárás nem bizonyult haszontalannak: amerikai, európai és izraeli kutatók is beszámoltak pozitív tapasztalatokról. Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy ez a módszer jelenleg még kísérleti stádiumban van.

Mit tehetünk a mikrobiomért?

Kiss Richárd kiemeli, hogy a mikrobiom egészségének és egyensúlyának egyik leglényegesebb mutatója a fajok sokfélesége. A biológiai sokféleség hozzájárul a bélflóra optimális működéséhez. Különösen ártalmas a bélflóra számára a dohányzás és az alkoholfogyasztás, valamint a feldolgozott élelmiszerek, a gyorséttermek ételei, továbbá a magas cukor-, zsír- és mesterséges adalékanyag-tartalmú diéta. Ezek a tényezők elősegítik a káros baktériumok elszaporodását, miközben csökkentik a bélflóra változatosságát. Az antibiotikumok használata is veszélyeket rejthet, ezért nagyon fontos, hogy csak indokolt esetben alkalmazzuk őket, figyelembe véve a kívánt előnyöket és a lehetséges mellékhatásokat. Emellett olyan nehezen észlelhető tényezők is káros hatással lehetnek, mint a krónikus stressz, a nem megfelelő minőségű és mennyiségű alvás, illetve a mozgásszegény életmód.

A bélflóra egészségének megőrzéséhez változatos és tápanyagokban gazdag táplálkozás szükséges. Érdemes minél többféle színű és fajtájú zöldséget, gyümölcsöt beiktatni az étrendünkbe, miközben a fehér húsok, például csirke- vagy pulykahús, fogyasztását is előnyben kell részesíteni. Az olívaolaj használata szintén ajánlott, hiszen egészséges zsírokat biztosít. Érdemes elkerülni a füstölt, feldolgozott és tartósított élelmiszereket, valamint a mesterséges adalékanyagokat, színezékeket és édesítőszereket, mivel ezek nem járulnak hozzá a bélflóra egészségéhez. Kiss Richárd megjegyzése szerint a probiotikumok hatása korlátozott, és csak átmeneti eredményeket hozhatnak. A bélflóra összetételét nem képesek tartósan megváltoztatni, és nem feltétlenül segítik elő az egyensúly helyreállítását. Ezzel szemben a prebiotikumok, amelyek a bélbaktériumok táplálékául szolgálnak, sokkal hasznosabbak lehetnek. A szakértők javaslata alapján a drága mikrobiom-vizsgálatok helyett érdemes dietetikussal konzultálni, hogy az adott egészségi állapot és élethelyzet figyelembevételével személyre szabott étrendet alakíthassunk ki.