Tolna ékszerdoboza, egy alig 40 lakosú település | Színes vidéki élet
A történelem viharai kegyetlenül megviselték az egykoron pezsgő életet élő falut, melynek lakói az idők során drámai módon megfogyatkoztak. Ma már a vármegye legkisebb lélekszámú településeként őrzik emléküket, a csend és az elhagyatottság árnyékában.
A természeti szépségekben gazdag, a Dunántúli-dombság részét képező Tolnai-hegyhát lágy völgyeiben megbújó Murga Tolna vármegye egyik gyöngyszeme. Az alig 40 fős lélekszámú picinyke - a vármegyeszékhelytől, Szekszárdtól jó 20 kilométerre fekvő - falu csendben éli mindennapjait, arrafelé vonat nem, csak autóbusz jár.
A történelem eseményei megtizedelték az egykor népes község lakóit, ma a vármegye legkisebb lélekszámú települése az övék.
Murga első írásos nyoma 1446-ból származik, amikor még Morga néven ismerték, és a Morgai család birtokában állt. A település a középkor során a török hódítás következtében elpusztult, lakói elhagyták, és hosszú időre elnéptelenedett. A 18. században azonban újra benépesült: először rácok érkeztek, majd a Kalaznó környékéről származó hesseni eredetű evangélikus német telepesek választották otthonukká ezt a falut.
A falucska igazi gyöngyszem, ahol a felújított lakóházak eredeti szépsége és a gondosan karbantartott, zöldellő udvarok varázslatos atmoszférát teremtenek. Történelmi örökségeként a látogatók felfedezhetik az 1795-ben épült evangélikus templomot, a 1941-ben felhúzott római katolikus templomot, valamint a 1993-ban emelt I.-II. világháborús emlékművet, amelyek mindegyike a falu gazdag múltját idézi fel.
Gömbös Gyula, Magyarország egykori miniszterelnöke, 1886. december 26-án látta meg a napvilágot Murgán.
Bár a tömeges turizmus nem jellemző a településre, ám aki mégis ellátogat Murgára, annak emlékezetes élményt ígér a rendezett település látványa.
Járóki Áron, a természetfotózás szenvedélyes mestere, nemrégiben ellátogatott a falunkba, ahol lenyűgöző pillanatokat örökített meg. A képgalériánkban megtekinthető felvételek tökéletesen visszatükrözik a település különleges atmoszféráját. A fiatal fotós nem indított hosszú eszmefuttatást; közösségi oldalán csupán ennyit fűzött a képekhez:
Kétségkívül érdemes felfedezni a falut; a séták során számos rejtett kincset és bámulatos részletet fedezhetünk fel, ami igazán felejthetetlen élménnyé varázsolja az utazást.
Korábban már számos varázslatos települést felfedtünk olvasóink előtt. Josef Jordan Salföldet, a Káli-medence rejtett gyöngyszemét örökítette meg lenyűgöző fényképein. Györkő Zsombor a Villányi borvidék ékszerdobozát, Villánykövesdet mutatta be, szemet gyönyörködtető képek kíséretében. Pozsik Gábor pedig a Mátra éjjeli varázslatát tárta elénk, elbűvölő felvételei révén.
