A porcelánboltban, ahol a legfinomabb edények és törékeny szépségek sorakoznak, egy különös figura lépett be: Trump. A színes személyiség, akinek minden mozdulata a figyelem középpontjába került, most egy egészen más világban találta magát. Az óvatosan el

Egy jó hír. Melyik Amerika? Interjú az Akadémia vagyonáról. Írások az Élet és Irodalom legújabb számából.

Miniszterelnök úr évértékelő beszédében egy rendkívül biztató hírt osztott meg, különösen a nyugdíjasok számára, akiknek ez talán igazi örömhírré vált. Bejelentette, hogy egy új kártyát kapnak, amelynek felmutatásával különféle alapvető élelmiszerek, mint zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek vásárlásakor havi keretösszegig áfa-visszatérítést vehetnek igénybe. Ez a kezdeményezés nemcsak a megélhetésükön könnyíthet, hanem hozzájárulhat egészségük megőrzéséhez is, hiszen a friss élelmiszerek előttük állnak, támogatva ezzel aktív és egészséges életmódjukat.

Sajnos úgy tűnik, hogy miniszterelnök urunk ismételten téves információkat osztott meg, mint ahogyan azt már sokszor tapasztalhattuk. Ezt nem csupán mi állítjuk, hanem a KSH volt elnöke is megerősítette a Népszavának adott interjújában. Véleménye szerint az említett összeg valóban helytálló, de csupán éves időtávon, nem pedig havi bontásban értendő.

Más kérdés, hogy azok, akiknek a nyugdíja nem éri el a havi kétszázezer forintot, körülbelül hatszáz forintnyi visszatérítésre számíthatnak. Ez azért nem elhanyagolható összeg, hiszen ennyiből például két üveg sört lehet vásárolni a boltban. A kisnyugdíjas, miután megkapja ezt az összeget, boldogan kortyolhat bele a sörbe, és hirtelen derűsebb színben tűnhet fel számára a világ. Különösen, ha arra gondol, hogy a következő évben újabb két üveg sörhöz juthat. Vajon volt ilyen lehetőség Gyurcsány idején?

Ne is beszéljünk arról, hogy kormányzatunk a nemzet megmentésére irányuló fáradozása során sokkal tágabb, sőt, szinte spirituális perspektívákban is gondolkodik. A lényeg, hogy Mária országa hétfőn, az Európai Unióval való kapcsolatát eddigi legélesebb formában megkérdőjelezve, határozottan elutasította a tervezett új, több milliárd dolláros katonai segélycsomagot Ukrajna részére. Ezzel párhuzamosan pedig támogatta egy amerikai békehatározat-tervezetet. Érdekes, hogy éppen ezen a ponton, hiszen ennél tét nélküli és potenciálisan károsabb javaslat nem volt a napirenden - végül is, a szegény ember a legnagyobb szükségben is próbál valahogy boldogulni, még ha az ártalmas is.

James Monroe, az Egyesült Államok akkori elnöke 1823 decemberében elhangzott kongresszusi üzenetében sürgette az európai hatalmakat, hogy tartsák távol magukat az amerikai kontinens politikai ügyeitől. Ekkorra a dél- és közép-amerikai országok – beleértve Mexikót is – sikeresen kiszabadultak a spanyol gyarmati uralom alól, és új nemzetek formálódtak, bár a határok még folyamatosan változtak. A dél-amerikai földrészen azonban hamarosan megjelentek a XIX. század gyarmatosító nagyhatalmai, mint az angolok és franciák, akik saját területeik bővítésére törekedtek a gazdag erőforrásokkal rendelkező régióban. Monroe üzenete világosan ellenállt e törekvéseknek, hangsúlyozva, hogy Amerika kizárólag az amerikai államok birtokában van.

Monroe még tudta, hogy a kontinens minden lakosa amerikai, beszédét azonban a XIX. század végére átértelmezték, és úgy vált ismertté, hogy Monroe azt mondta: "Amerika az amerikaiaké", vagyis az egész kontinens ura az Amerikai Egyesült Államok. És a modern USA már így is viselkedett.

Kormányokat alakított és döntött le, egységes mezőgazdasági rendszereket honosított meg, földrajzi területeket szerzett meg és adott vissza, valamint 1898-ban véglegesen kiszorította a spanyolokat a kontinens határain belül.

Kuba ekkor lett független, csakúgy, mint Puerto Rico, amely az USA megszállása alá került. Kuba nem lett a birodalom része, viszont gazdaságilag teljesen függővé vált, és nem mellesleg a 1920-as évektől a gazdag amerikaiak (ezen itt az USA értendő) ezen a "játszótéren" élték világukat. A dél- és közép-amerikai országok pedig az USA alárendeltjei lettek, mely ország elnöke, ha elégedetlen volt egy déli szomszéd cselekedeteivel, akkor csinált egy durva puccsot, és már más vezette az országot.

Az USA-val való viszonyt jól fejezi ki a mexikói diktátornak, Porfirio Díaznak tulajdonított mondás is:

Szegény Mexikó: távoli Isten, de egy lépésnyire az Egyesült Államoktól.

Vörös Imrével, Radnóti Sándorral és Bán-Forgács Nórával, az Akadémiai Dolgozók Fóruma elnökével Váradi Júlia beszélgetett.

2024. december 11-én a Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűlésén a résztvevők 53%-a megszavazta, hogy az MTA jelentős ingatlanvagyonának egy részét 80 milliárd forintért átadják a magyar államnak. Ezen kívül döntöttek arról is, hogy az ingó vagyont ingyenesen elajándékozzák. A közgyűlés határozatát Radnóti Sándor filozófus és Vörös Imre jogtudós akadémikusok, az Akadémiai Dolgozók Fóruma támogatásával, jogszabálysértésre hivatkozva bírósági úton megtámadták.

Oscar à la Cannes - nevezhettük volna így is az idei amerikai díjkiosztót, hiszen a francia filmfesztiválon már kitüntetett művészfilmek (Anora, Emilia Pérez, A szer) a közönségfilm hazájában is számottevő figyelmet kaptak. Korai lenne azonban megjósolni, hogy irányváltás történt-e Hollywoodban, vagy éppen ebben az évben nem volt elég színvonalas amerikai nagy produkció, amit a Mozgókép Művészeti és Tudományos Akadémia díjaival (ez az Oscar hivatalos neve) jutalmazni lehetett volna.

A tavalyi cannes-i Aranypálma-győztes Anora öt Oscarral tarolt Amerikában is. Sőt történelmet is írt, hiszen ez a negyedik olyan film, ami mindkét fesztiválon a legjobb film nagydíját nyerte (1945: The Lost Weekend, 1955: Marty, 2019-ben: Élősködők). Az egzotikus táncosnő, szexmunkás Anora és az orosz oligarcha elkényeztetett fia, Ivan kapcsolata egy elvetélt New York-i Hamupipőke-történet, ahol a hősnő nem a herceget kapja meg, hanem saját döntéseivel, életével kénytelen szembesülni. A rendező, Sean Baker - korábbi filmjeihez hasonlóan - itt is a kirekesztettek oldalán áll. Ezt az üzenetet közvetítette a film főszereplőnője, a legjobb női alakítás kitüntetettje, Mikey Madison, aki tiszteletet, méltóságot követelt a szexmunkásoknak.

Oroszország és az USA jelenlegi vezetői az elődeik által fölépített globális rendet fenyegetik. Vlagyimir Putyin agresszív revansizmusa három éve váltott totális fegyveres támadásra Ukrajna ellen. Donald Trump csapongó fenyegetéseit a világ nem vette komolyan mindaddig, amíg hivatalba lépve nem kezdte valóra váltani a kampányígéreteit. A globális biztonságot megrengető robbanótöltet azonban nem külön akcióikból, hanem kettejük egymásra találásából keletkezett.

Ez az igazán friss fejlemény: Moszkva és Washington között egyre inkább érezhető a közeledés.

A müncheni biztonságpolitikai konferencia már korán jelezte a feszültségek fokozódását. Az esemény során négy prominens amerikai politikai figura – az alelnök, a védelmi és külügyminiszter, valamint az ukrajnai különmegbízott – bár némileg eltérő nézőpontokat képviseltek, mégis mindannyian érezhetően az orosz érdekek irányába tendáltak. Február végén Trump elnök a Fehér Házban sorra fogadta a fontos európai vezetőket, ahol már egyértelműen a transzatlanti együttműködéstől eltávolodó, Moszkva felé hajló új amerikai külpolitikai irányvonal körvonalazódott.