Trump ambiciózus tervei és reális lehetőségei: A politikai tájképen betöltött szerepe és jövőbeli kilátásai Donald Trump politikai karrierje mindig is tele volt ellentmondásokkal és merész álmokkal. Az Egyesült Államok volt elnökeként nemcsak a saját pol
Ron Paul, a republikánus párt egykori képviselője és háromszoros elnökjelöltje, az amerikai libertarianizmus kiemelkedő alakja, a következőket fogalmazta meg: "Trump elnök úgy döntött, hogy az 'Empire First' (A birodalom az első) prioritást élvez az 'America First' (Amerika az első) elvével szemben. E két megközelítés nemcsak különbözik, hanem alapvetően ellentétes is. Az 'Empire First' azt jelenti, hogy továbbra is részt veszünk azokban a végtelen háborúkban, amelyekhez nincs közünk. [...] Ezzel egyidejűleg azt sugallja, hogy minden egyes négyzetméter a Földön az Egyesült Államok kormányának ellenőrzése alatt kell, hogy álljon. Ez a gondolkodásmód már évtizedek óta elvesztette relevanciáját. Donald Trump esetében a kérdés az volt, hogy képesek vagyunk-e visszatérni az 'America First' elvéhez, mielőtt teljes mértékben csődbe mennénk. Ez volt az ígéret, amiért sokan reménykedtek. Sajnos Trump elnök ezt az ígéretet megszegte." (X, 2025. 10. 24.)
Trump láthatóan nincs tisztában azzal, hogy birodalmi ambíciói súlyos csapást szenvednek el Amerika gazdasági realitásainak zátonyain. Az amerikai államadósság már 38 billió dollárra rúg, és ha a havi 430 milliárd dolláros növekedési ütem így folytatódik, 2026 első negyedévében átlépi a 40 billiós lélektani határt. Az amerikai lakosság hitelkártya-tartozásai is aggasztó szintre emelkedtek, 14 év legmagasabb értékét elérve, ami a valódi fogyasztói nyomás jele, és a háztartások költségvetését sújtó infláció, valamint a megemelkedett kamatlábak következménye.
Az Egyesült Államok költségvetési hiánya elérte az 1,8 billió dollárt, ez a mindenféle számviteli trükkökkel mesterségesen felfújt GDP 6 százaléka, de még így is a legmagasabb értékek közé tartozik a II. világháború, a 2008-as pénzügyi válság és a 2020-as világjárvány kivételével. Maguk a kamatkifizetések 80 milliárd dollárral nőttek, és először haladták meg az egybillió dollárt teljes évre számítva. Ezzel az USA adósságválsága új szintre lépett. A vámtarifa-bevételek éves szinten 118 milliárd dollárral emelkedtek, elérve a rekord 195 milliárd dollárt. Ez 2018-hoz képest ötszörös növekedés. A jelenlegi ütem mellett a vámtarifa-bevétel meghaladhatja a 350 milliárd dollárt a 2026-os pénzügyi évben.
A vám egy olyan rejtett fogyasztási adó, amely hivatalosan a külföldi cégeket terheli, de valójában a végfelhasználók, azaz a fogyasztók zsebéből veszi el a pénzt. A 195 milliárd dolláros rekordnyereség csábítóan hangzik, mégis az amerikaiak végül a pénztáraknál fizetik meg ennek a költségét. Miközben a rövid távú bevételek felerősítik az államkasszát, a hosszú távú hatások a fogyasztói árak emelkedésében mutatkoznak meg. Ezen kívül, mindez azt is jelenti, hogy az amerikai lakosság és a helyi vállalkozások összesen 29,7 milliárd dollárt fizettek Trump által bevezetett fogyasztási adó formájában. Ez a helyzet nem csupán a fogyasztói és üzleti hangulatot rontja, hanem hozzájárul az infláció növekedéséhez, munkahelyek megszűnéséhez, és akár személyes vagy vállalati csődökhöz is vezethet.
A republikánus retorika szerint Trump 17 billió dolláros befektetési csomagot hozott az Egyesült Államok számára, míg Biden csupán 1 billió dollárt tudott biztosítani. Az igazság azonban a részletekben rejlik: a 600 milliárd dollár, amelyet "EU-vállalatoktól" származik, valójában csak potenciális magánbefektetésekre vonatkozik, nem pedig garantált elköteleződésekre, ahogyan azt az Európai Unió is világossá tette. A Szaúd-Arábiától érkező 600 milliárd dollár ígérete szintén homályos, hiszen az nem csupán amerikai befektetéseket, hanem általános "befektetéseket és kereskedelmet" foglal magában. Továbbá, Indiából 500 milliárd dollár érkezik, ami a két ország közötti kereskedelem céljára irányul, nem pedig közvetlen amerikai befektetésekre. Katar 1,2 billió dolláros ajánlata is bilaterális "gazdasági cserére" vonatkozik, nem konkrét amerikai tőkeberuházásra. Az Egyesült Arab Emírségektől érkező 1,4 billió dollár homályos ígérete pedig az EAE GDP-jének több mint kétszeresét jelenti, ami szintén kérdéseket vet fel. Japán esetében 1 billió dolláros ígéret hangzik el, de a tényleges kötelezettségvállalás mindössze 550 milliárd dollár, és ennek túlnyomó része hitelekből és hitelgaranciákból áll, nem pedig közvetlen tőkebefektetésekből. Dél-Korea is 450 milliárd dolláros ígéretet tett, de ez is bizonytalan, hiszen Dél-Korea 350 milliárd dollárt ígért, kiegészítve egy 100 milliárd dolláros amerikai energiavásárlási ajánlattal, amely a két ország közötti feszültségek fényében kérdésessé vált. Végül, körülbelül 1 billió dollárnyi homályos vállalati ígéret is szerepel, amely elemzők szerint valószínűleg csupán a normál működési költségeket és korábban tervezett beruházásokat takarja. Az összkép tehát sokkal árnyaltabb, mint ahogy azt a propaganda sugallja.
Trump tehát szokáshoz híven ezúttal is lódított. Eközben választási hátországában, a közép-nyugaton "tízből nyolc gazda most azt mondja, hogy szerintük az USA ismét egy olyan mezőgazdasági válság szélén áll, amely az 1980-as évekre emlékeztet. Még nevet is adtak neki: Farmageddon. Ezúttal a válság nem a makrogazdasági körülmények következménye, hanem közvetlenül a Fehér Ház döntéseinek eredménye. Trump felelőtlen vámháborúja tönkreteszi Amerika gazdáit. Kína az amerikai vámok megtorlásaként teljes bojkottot hirdetett az amerikai szójabab ellen, ami miatt rekordtermésű gabona rothad a silókban, a műtrágyára, acélra és berendezésekre kivetett új vámok pedig szinte minden gabona és árucikk előállítási költségeit megemelték.". (Farmageddon: Trump's trade war and shutdown are crushing the heartland, foxnews.com, 2025. 10. 17.)
A gyáripar helyzete drámai módon romlik, hiszen áprilistól augusztusig 42 ezer munkahely szűnt meg. Az Egyesült Államok államainak fele gyakorlatilag recesszióval küzd, és sokan "a túlélésért harcolnak" (Roughly half of US states are effectively in a recession and "hanging on by their fingertips", fortune.com, 2025. 10. 09.). Trump azonban nem hagyja, hogy a tények befolyásolják őt, és most azzal dicsekszik, hogy elnöki teljesítményével felülmúlja Lincolnt és Washingtont (Trump Says He's Got Lincoln and Washington Beat as POTUS, yahoo.com, 2025. 10. 22.). "A demokrácia fejlődésével az elnöki hivatal egyre inkább a nép belső lelkét tükrözi. Egy dicsőséges napon az ország egyszerű állampolgárai végre megvalósítják vágyukat, és a Fehér Házat egy teljesen őrült, kompletten narcisztikus idióta fogja birtokba venni." Ezt a megdöbbentő megjegyzést H. L. Mencken fogalmazta meg 1920-ban. Nostradamus jócskán lemarad mellette.
