Trump még sosem vállalt ekkora kockázatot; az iráni bombázás akár súlyos következményekkel is járhat.
Egyelőre nem világos, milyen ellencsapásra lehet képes Irán, ugyanakkor Donald Trump táborában is többen úgy látják, hogy Amerikának nem lett volna szabad belekeverednie ebbe a háborúba.
Ekkorát Trump még nem hazardírozott, beleértve egész első elnöki ciklusát is - olvasható a Financial Times cikkében. Hónapokon át békét ígért, ám Amerika most nyakig van a háborúban. Alighanem az volt szemében a döntő tényező, hogy Irán és szövetségesei meggyengültek, ezért korlátozottnak és sikeresnek tudja feltüntetni a beavatkozást. Egyben abban bízik, hogy a megfélemlített perzsa állam gyors megbékélést akar, nem pedig bosszút állni. Ha bejön a számítása, akkor véget vet a nukleáris fenyegetésnek, viszonylag csekély áron. Ám hatalmas a kockázat, hogy még inkább lángba borul a Közel-Kelet, és veszélybe kerül Amerika, illetve Izrael biztonsága.
Brian Katulis, a Washingtoni Közel-Kelet Intézet vezető elemzője hangsúlyozza, hogy a helyzet kimenetele szorosan összefügg az iráni válaszlépésekkel. Jelenleg azonban nem világos, hogy a teheráni vezetés mennyire lesz képes hatékonyan reagálni. Azonban a régióban kiterjedt hálózata révén jelentős problémákat generálhat, beleértve a terrorizmus fenyegetését is.
Dana Stroul, a korábbi helyettes védelmi államtitkár véleménye szerint az elnök hirtelen döntést hozott, anélkül hogy részletesen tájékoztatta volna a közvéleményt a kialakult helyzetről, valamint megkérte volna a Kongresszust a szükséges felhatalmazásra. Aaron David Miller, aki a külügyminisztérium tárgyalójaként dolgozott a térségben, úgy látja, hogy a Fehér Ház rendelkezik érvekkel, különösen ha Teherán reakciója várható. Azonban a helyzet drámaian megváltozik, ha amerikai életet veszít és az olajár 100 dollárra emelkedik.
Egy másik elemzés is arra a következtetésre jutott, hogy Trumpra nézve nem feltétlenül kedvező következményekkel járhat az iráni bombázás, mivel a MAGA-mozgalom tagjai között sokan aggódnak amiatt, hogy Teherán és az általa támogatott szélsőséges csoportok amerikai katonák ellen tervezhetnek megtorlást. A bezárkózás hívei között többen úgy vélik, hogy Izrael ügyesen manipulálta az Egyesült Államokat, hogy belépjen a konfliktusba.
Steve Bannon reakciója az éjszakai rajtaütésre meglehetősen érdekes, hiszen úgy tűnik, hogy a többség inkább távol akart maradni a helyzettől. Tucker Carlson, a szélsőjobboldal egyik kiemelkedő véleményformálója, osztja ezt a nézetet, hangsúlyozva, hogy a támadás ellentmond az "Amerika mindenekelőtt" elvének. Ezzel szemben Lindsay Graham szenátor, aki inkább a hawk (héja) politikai irányvonalat képviseli, határozottan támogatja a beavatkozást és a szerepvállalást.
Megint mások nem szeretnék, ha az Egyesült Államok még mélyebben belekeveredne a viszályba és segítene lefejezni az iráni rezsimet. A szélsőséges portál, a Breitbart washingtoni tudósítója kijelentette, hogy Trumpnak egy csomó mindent meg kell magyaráznia hívei számára és vissza kell nyernie a nép bizalmát.
