Trump nyomására Dánia fokozott figyelmet szentel Grönland és a sarkvidék védelmének.
Mivel az új amerikai elnök folyamatosan lebegteti a Dániához tartozó, de autonóm észak-amerikai sziget átvételét, Dánia mintegy 2 milliárd eurós programot fogadott el a terület védelmére.
A dán védelmi minisztérium hivatalos közleménye alapján a megállapodás fő célkitűzése, hogy "erősítse a régióban a felügyeleti képességeket, valamint biztosítsa a szuverenitás megőrzését".
"A közlemény hangsúlyozza, hogy a szövetségesek és a NATO sarkvidéki, valamint észak-atlanti erőfeszítéseinek támogatása elengedhetetlen az általános biztonság és védelem megerősítése érdekében."
A beruházási csomag részeként Dánia három új sarkvidéki haditengerészeti hajót, két nagy hatótávolságú, nagy területek megfigyelésére alkalmas drónt és a sarkvidéki katonai alapkiképzésre való fokozott belépést finanszíroz.
A védelmi intézkedések keretében Dánia három új sarkvidéki hadihajót állít szolgálatba, emellett két nagy hatótávolságú drónt is beszerel, amelyek kifejezetten széles területek megfigyelésére lettek kifejlesztve. Továbbá, a sarkvidéki katonai alapkiképzés bővítésére is hangsúlyt fektetnek.
A bejelentés előtt az Európai Unió külügyi főmegbízottja, Kaja Kallas megerősítette: "Nem tárgyalunk Grönland szuverenitásáról. Természetesen támogatjuk tagállamunkat, Dániát és annak autonóm régióját, Grönlandot". Kallas egy minapi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Európának "össze kell zárnia a sorait", mivel az Egyesült Államok szerinte a külkapcsolataiban "inkább tranzakciós megközelítésre vált".
Az Európai Unió Katonai Bizottságának vezetője, Robert Brieger nemrégiben arra hívta fel a figyelmet, hogy célszerű lenne európai katonai egységek telepítése Grönlandon. E lépés szükségességét a tengerentúli amerikai ambíciók mellett Oroszország és Kína geopolitikai törekvései is alátámasztják, így az EU-tagországok katonai jelenlétének fokozása fontos lépés lehet a kontinens biztonsági stratégiájában.
Grönlandot régóta kulcsfontosságúnak tartják az USA nemzetbiztonsági érdekei szempontjából, különösen egy esetleges orosz támadás visszaverése érdekében. Trump első ciklusa idején azonban a nemzetbiztonsági vezetők különösen Kína sarkvidéki tevékenységei miatt aggódtak, amelyek akkoriban viszonylag új fenyegetést jelentettek - mondta a CNN-nek egy korábbi magas rangú Trump-tanácsadó.
Amerikai és dán tisztviselők egyre inkább zavarodottan figyelik a leendő elnök Grönland iránti megszállottságát. Az Egyesült Államok ugyanis már évtizedek óta rendelkezik egy védelmi megállapodással a területről, amely lehetővé teszi számára, hogy jelentős katonai jelenlétet alakítson ki a világ legnagyobb szigetén, beleértve csapatok és radarrendszerek telepítését is - számol be róla egy amerikai híroldal.
