Unortodox energiafüggetlenség: Magyarország és Szlovákia sajátos megközelítése a fenntartható energiaforrások terén Az energiafüggetlenség kérdése napjainkban kiemelt szerepet játszik a közép-európai országok stratégiájában. Magyarország és Szlovákia kül

Miközben Csehország gyakorlatilag megszabadult az orosz kőolaj függőségétől,

Magyarország az ukrajnai orosz inváziót megelőző időszakhoz viszonyítva jelentős mértékben fokozta az orosz nyersolaj iránti függőségét.

61%-ról 2024-re 86%-ra - állapítja meg a CREA és CSD közös tanulmánya. Szlovákia függősége ugyan enyhült, de a tavalyi év végére lényegében a magyarországival megegyező, a 100%-ot közelítő függőségi arányt mutatott.

Az Európai Unió a 2022-ben elfogadott hatodik szankciócsomag részeként Magyarország, Szlovákia és Csehország számára mentességet biztosított az orosz nyersolaj behozatalának tilalma alól. Ez lehetővé tette, hogy ezek a tengerparttal nem rendelkező országok a 2022 decemberében életbe lépett, az orosz tengeri olajra vonatkozó általános uniós embargó ellenére továbbra is fogadhassanak orosz vezetékes nyersolajat.

Az Európai Unió elvárása az volt, hogy a tagállamok a haladék időszakában csökkentsék Oroszországtól való függőségüket, és felkészüljenek az orosz energiahordozók elhagyására. Ugyanakkor a tanulmányt készítő intézmények megfigyelései szerint Magyarország és Szlovákia nem ebből a szempontból használták ki az elmúlt három év mentességét.

Magyarország és Szlovákia határozottan ellenzik az orosz nyersolaj uniós szintű szankcionálását, annak ellenére, hogy a két ország számára a fokozatos leválás az orosz kőolajról reális lehetőség lenne. Az elemzés hangsúlyozza, hogy sem technikai, sem gazdasági okok nem támasztják alá, hogy továbbra is különleges bánásmódban részesüljenek. A kérdés körüli vélemények azonban megoszlanak:

A horvátországi tengeri nyersolajat szállító Adria-vezeték, a horvát fél állítása szerint, teljes mértékben képes kielégíteni a két ország energiaigényeit. A MOL érdekeltségébe tartozó finomítók, amelyek Százhalombattán és Pozsonyban találhatók, technológiailag felkészültek arra, hogy nem orosz eredetű nyersolajat is feldolgozzanak - áll a tanulmányban. Például a Barátság-vezeték 2019-es megrongálása következtében bekövetkezett leállás időszakában Magyarország jelentős mértékben megnövelte a nem orosz nyersolaj importját az Adria-csővezetéken keresztül, ennek eredményeként pedig az orosz olaj részesedése átmenetileg 48%-ra csökkent.

Magyarország és Szlovákia olajellátása két fő nyersolajvezetéken keresztül valósul meg: az egyik a Barátság-vezeték, amely Ukrajna irányából érkezik, míg a másik az Adria-vezeték, amely Horvátország felől jut el a célországokhoz. Az Adria-vezetéket a horvát állami JANAF vállalat üzemelteti, és ezen a csövön keresztül érkezik a nem orosz forrásból származó, adriai-partvidéki nyersolaj. A magyar kormány kritikával illette a JANAF-ot, arra hivatkozva, hogy a szükséges kapacitásbővítések elmaradtak. Ezzel szemben a horvát fél határozottan kijelentette, hogy az Adria-vezeték teljes mértékben alkalmas lenne az orosz olaj helyettesítésére. 2023 során a MOL részt vett egy közös műszaki teszten a JANAF-al, amely megerősítette, hogy a vezeték képes kielégíteni Magyarország és Szlovákia olajszükségleteit.

A magyar kormány kritizálta még a JANAF magas tranzitdíjait, és kétségbe vonta Horvátország mint energiapartner megbízhatóságát is. Bár a pontos adatok nem nyilvánosak, az igen, hogy mind a Barátság-, mind az Adria-csővezeték hasonló kalkuláció szerint alakítja ki díjait, a szállítási mennyiség és a távolság alapján. Az is tény, hogy az Adria-vezeték rövidebb és biztonságosabb is, hiszen a Barátság-vezeték háborús övezeten keresztül fut - emlékeztet a tanulmány, mely szerint figyelembe véve ezt az ellátásbiztonsági kockázatot, a Horvátországból történő kőolajimport gazdaságilag is versenyképes.

A MOL hangsúlyozta, hogy a magyar és szlovák finomítóik műszakilag alkalmasak más forrásból származó nyersolaj feldolgozására is, bár ez a folyamat alacsonyabb hozamhatékonysággal és magasabb egységköltséggel jár.

A vásárlók nem tapasztalták meg az orosz olaj árának kedvezőbb voltát.

Az elemzés rávilágít arra, hogy az elmúlt húsz év során a MOL a térség egyik vezető olajipari szereplőjévé nőtte ki magát, szoros kapcsolatokat építve ki a legnagyobb orosz magánolajvállalattal, a Lukoillal. Míg a legtöbb európai cég a 2014-es krími annexió óta törekedett az orosz energiahordozóktól való függetlenedésre, a MOL inkább az együttműködést erősítette a Lukoillal, különösen a nyersolajbeszerzés és a benzinkúthálózatok terén. E stratégiai szövetség a Lukoil számára kedvezőnek bizonyult, hiszen lehetőséget biztosított a szankciók megkerülésére, ezzel közvetett piaci jelenlétét is megőrizve - olvasható az elemzésben.

Az anyag arra is rámutat, hogy a kedvezményes árú orosz nyersolaj mind a MOL nyereségét, mind a magyar állam bevételeit növelte. Ezzel együtt 2023 elején a magyarországi üzemanyagárak meghaladták az uniós átlagot, noha az orosz nyersolaj átlagosan 77%-kal volt olcsóbb az Adria-vezetéken keresztül importált, nem orosz nyersolajnál. A vállalat bevétele 30%-kal nőtt az invázió előtti szinthez képest, míg a magyarországi belföldi üzemanyagárak 2024-ben is mintegy 5%-kal az uniós átlag felett maradtak. A vállalat profitját részben visszafogta a magyar kormány döntése, miszerint 2022 júniusától különadót vetett ki a kőolajipari vállalatok úgynevezett extraprofitjára. A magyar kormány és a MOL 2022 eleje és 2024 májusa között összesen 1,7 milliárd euró "extraprofitot" ért el a kedvezményes orosz nyersolaj vásárlásából, a magasabb fogyasztói árak fenntartása mellett - fogalmaz a jelentés.

A helyzet a földgáz tekintetében is hasonló: az Európai Unió ugyan próbálta csökkenteni az orosz vezetékes gáz iránti függőséget, de Magyarország és Szlovákia orosz gázellátottsága a ukrajnai orosz invázió óta még inkább fokozódott.

2021 és 2024 között Szlovákia és Magyarország teljes gázfogyasztása 23%-kal csökkent, orosz vezetékes gázimportja viszont összesen mindössze 5,5%-kal esett vissza, míg az EU többi része 81%-kal csökkentette az importot az invázió előtti szinthez képest. Utóbbi részben annak is az eredménye, hogy Oroszország elzárta a gázszállítást azoktól a vevőktől, akik nem voltak hajlandók rubelben fizetni, az ukrán-orosz tranzitmegállapodás pedig 2024 végén lejárt.

Magyarország és Szlovákia növelte is a Török Áramlaton keresztüli importját, így együttes függőségük az orosz vezetékes gázellátástól a 2021-es 57%-ról 2024-re 70%-ra emelkedett - emelte ki a tanulmány. A 2021 óta üzemelő vezetéken Görögország, a Nyugat-Balkán, Románia és Moldova is kapott orosz gázt, de a Török Áramlaton keresztül érkező orosz gáz két fő haszonélvezője Magyarország és Szlovákia. Becslések szerint 2024-ben az orosz vezetékes gázt a Török Áramlaton keresztül 12-15%-kal olcsóbban értékesítették Európában az alternatív lehetőségekhez képest, ami a tanulmány szerint aláássa az európai energiadiverzifikációs törekvéseket.

Az elemzés alapján Magyarország gázellátása jelentős változásokon megy keresztül, különösen az ukrán gáztranzit leállása után. Ezzel párhuzamosan az orosz támogatás fokozódik, ami új kihívások elé állítja az ország energiapolitikáját.

Stratégiai szempontból kiemelkedő közép- és délkelet-európai gázcsomóponttá nőtte ki magát.

Európa rendelkezik azzal a képességgel, hogy az orosz gáz fokozatos kivonását végrehajtsa anélkül, hogy az ellátásbiztonságot veszélyeztetné – olvasható a jelentésben. Eszerint Magyarország is meg tudná valósítani a leválást, lehetőségei között szerepelne, hogy több gázt importáljon Németországból, Svájcból, Olaszországból vagy Norvégiából. Továbbá, a horvátországi Krk terminálon keresztül, vagy akár Ausztrián keresztül is biztosíthatná a cseppfolyósított földgázt (LNG).

Az orosz fosszilis energiahordozók iránti erőteljes függőség nem egyedülálló jelenség. Számos uniós ország, köztük Magyarország és Szlovákia, továbbra is aránytalanul nagy mértékben támaszkodik az orosz nukleáris monopóliumra, a Roszatomra. Ez a függőség nemcsak az üzemanyagimportban nyilvánul meg, hanem nagy politikai befolyás alatt álló projekteken keresztül is, mint például a magyar Paks II. atomerőmű bővítése.

Jelenleg az orosz nukleáris szektorral szemben még nincsenek érvényben szankciók – legalábbis egyelőre.

Oroszország ukrajnai inváziója után azonban az európai vevők az orosz nukleáris ipar esetleges zavarai miatt és a szankcióktól tartva megkezdték a készletfelhalmozást. Magyarország, ahol az atomenergia az energiatermelés 44%-át teszi ki, 2022-ben drámai mértékben, 96%-kal növelte nukleáris üzemanyagimportját - ez a legnagyobb növekedés az uniós országok között. 2023-ban az orosz reaktorok üzemanyagimportja tovább nőtt, ezúttal 19%-kal, mielőtt 2024-ben csökkent, amikor is 22%-kal maradt el a 2021-es szinttől.

Bár az oroszországi import jelentős növekedése tapasztalható, Magyarország aktívan törekszik a nukleáris üzemanyag-ellátásának sokszínűsítésére. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. megállapodást kötött a francia Framatome céggel, hogy garantálja a paksi erőmű zavartalan működését. Érdekesség, hogy a Framatome közben az orosz Roszatommal is együttműködik, hogy előállítsa a VVER-reaktorok, köztük a magyarországi egységek számára szükséges nukleáris üzemanyagot. Magyarország energiaszuverenitásának fokozásához hozzájárulhatna, ha a már meglévő VVER-reaktorokhoz illeszkedő nyugati technológiákat alkalmazna. Egyre több ország választja a Westinghouse-t a stabil nukleáris üzemanyag-ellátás biztosítása érdekében, ami szintén megerősíthetné Magyarország pozícióját ezen a téren.

A jelentés hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy Közép-Európa ne váljon az orosz energiahordozók hátsó bejáratává, elengedhetetlen, hogy az EU megszüntesse a kivételeket. Ezen túlmenően célul kell tűzni az orosz olaj- és gázimport teljes leállítását az unió területén, beleértve Magyarországot és Szlovákiát is. A jelentés konkrét ajánlásokat fogalmaz meg ennek érdekében, hogy a régió energiapolitikája függetlenebb és fenntarthatóbb lehessen.

Az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése kiemelt prioritás a 2023-ban aktualizált Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT), amelyet az Energiaügyi Minisztérium készített. E célok elérése kulcsfontosságú a fenntartható jövő és a stabil energiaellátás szempontjából.

A NEKT szerint...

Az energiaellátás megbízhatósága és az energiaszuverenitás erősítése mára a nemzetbiztonság szerves részévé vált.

Az energiaimport-függőség mérséklése kiemelt energiapolitikai célkitűzés. A dokumentum, amely összhangban áll a korábbi verziókkal, hangsúlyozza: "a kőolajellátásunk további diverzifikálása elengedhetetlen, hogy minimalizáljuk az orosz beszállítótól való függőségből adódó kockázatokat." A földgázimport kapcsán pedig megfogalmazza, hogy "a fennmaradó importigényeket a lehető legszélesebb spektrumú forrásokból kell biztosítani, csökkentve ezzel az egyetlen forrástól való függőséget. Ez a folyamat azonban nem valósulhat meg azonnal; Magyarország, együttműködve a környező országokkal, aktívan keresi azokat a lehetőségeket, amelyek révén a közeljövőben csökkentheti az orosz beszállítói függőséget."