Az EU-nak rendkívüli körültekintéssel kell közelítenie Magyar Péter ügyéhez - nemzetközi sajtófigyelő összefoglaló.
Trump cézaromániája és Európa 35 éves sebei a globális médiában Donald Trump karaktere és politikai stílusa sok szempontból emlékeztet a történelmi cézárokra, akik hatalmukkal és karizmatikus személyiségükkel formálták a világot. Trump elnöksége alatt nemcsak az Egyesült Államok politikai táját változtatta meg, hanem Európa szemében is komoly vitákat generált. Az európai országok, amelyek az utóbbi 35 évben számos válságot éltek át – legyen szó a gazdasági visszaesésről, a migrációs hullámokról vagy a politikai polarizációról – egyre inkább kénytelenek voltak a transzatlanti kapcsolatok újragondolására. A világsajtó folyamatosan reflektál Trump cézaromániájára, amely sokszor a populizmus és nacionalizmus erősödésével hozható összefüggésbe. Európa sebei, a történelmi traumák és a politikai feszültségek, mint a brexiti népszavazás vagy a kelet-európai országok demokratikus visszacsúszása, mind olyan tényezők, amelyek hatással vannak a kontinens jövőjére. Trump retorikája és politikai manőverei sokakat arra késztetnek, hogy újraértékeljék ezeket a sebeket, és keressék a válaszokat a megoldatlan problémákra. Egy világ, ahol a múlt sebei és a jelen politikai játszmái összefonódnak, új kihívások elé állítja Európát. A sajtó szerepe elengedhetetlen ahhoz, hogy ezeket a témákat mélyrehatóan és kritikusan tárgyalja, miközben próbálja feltárni a jövőbeli lehetőségeket és veszélyeket. A Trump-féle cézarománia emlékeztet minket arra, hogy a hatalom keresése és a politikai ambíciók nem csupán amerikai jelenségek, hanem globális kihívások, amelyekre Európának is választ kell találnia.
A Bundeswehr korábbi hatósági főfelügyelője a Die Weltnek nyilatkozva kifejtette, hogy a titkosszolgálatok elemzése alapján Oroszország legkorábban négy év múlva lehet képes a Nyugat ellen irányuló katonai fellépésre. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy egy váratlan esemény vagy a meglévő körülmények megváltozása esetén ez a támadás akár már jövőre, vagy akár már ma is bekövetkezhet. Eberhard Zorn, aki a német hadsereg csúcsvezetőjeként szolgált Angela Merkel és Olaf Scholz kormányzása alatt, hangsúlyozza, hogy a hidegháború időszakában soha nem volt ennyire súlyos a fenyegetettség.
A helyzet rendkívül kiszámíthatatlan. Orosz oldalról már zajlik a hibrid hadviselés, de a mértékét nehéz megítélni, mivel az egyes eseményeket gyakran elszigetelten kezeljük. A drónok külön témát képeznek ebben a komplex helyzetben. Minden laktanyát elengedhetetlenül el kell látni korszerű légvédelmi rendszerekkel, akárcsak a stratégiai fontosságú infrastruktúrát. Ha a helyzet valóban súlyosra fordul, nem várhatunk arra, hogy a rendőrség megfelelő egységei beavatkozzanak.
A kérdés, hogy az orosz fél mikor válik igazán ütőképes erővé, számos tényezőtől függ, például a hadiipari kapacitások bővítésétől és a katonai létszám növelésétől. Jövőre választásokra kerül sor az Egyesült Államokban, és a kampány során kialakuló helyzet az oroszok szempontjából stratégiai hátrányt jelenthet az amerikai politikai színtéren. Ráadásul Kína a következő években fokozhatja a feszültséget Tajvan körül, ami súlyosan befolyásolhatja Európa stabilitását is.
Amennyiben az ukrajnai konfliktus lezárul, a figyelem gyorsan más irányokba fordul, és felmerülhet a kérdés, hogy szükség van-e ekkora mértékű beruházásra a német hadsereg fejlesztésében. Azonban, amíg Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai vezetők a saját országukban gyakorolják a hatalmat, a Nyugat folyamatosan rejtett fenyegetésnek van kitéve. Mindketten azon fáradoznak, hogy megingassák a jelenlegi világrendet. A tét nem csupán a béke fenntartása, hanem az is, hogy miként élnek az emberek a nyugati társadalmakban. Ezért a jogállam és mindaz, amit a második világháború után közösen felépítettünk, kulcsfontosságú.
