Lépjünk túl az AI vállalatok megtévesztő stratégiáin, és tegyük világossá a valóságot!

Üdvözöljük az "On the Other Hand" rovatban, ahol a Portfolio véleménycikkei találhatók. A megjelenő írások a szerzők egyéni nézeteit tükrözik, és nem feltétlenül tükrözik a Portfolio szerkesztői álláspontját. Ha szeretné megosztani gondolatait a témával kapcsolatban, kérjük, küldje el cikkét a [email protected] e-mail címre. A publikált anyagok itt érhetők el.

Az Egyesült Államok, mint az AI fejlődésének globális éllovasa, kulcsszerepet játszik a jövő technológiai tájának formálásában. Donald Trump amerikai elnök legutóbbi bejelentése az AI cselekvési tervéről azonban eloszlatta a megerősített szövetségi felügyelet iránti reményeket, és inkább a technológiai innovációk növekedését támogató megközelítést helyezte előtérbe. Ez a helyzet még sürgetőbbé teszi, hogy a kormányok, a befektetők és az amerikai társadalom figyelmet fordítson az elszámoltathatóság egy kevésbé hangsúlyos, de rendkívül lényeges aspektusára: a vállalatirányításra.

Ahogy Karen Hao újságíró, az "Empire of AI" című könyvében megfogalmazza, a technológiai szektor vezető szereplői már jelenleg is aktívan részt vesznek a tömeges megfigyelésben, kihasználva dolgozóikat, miközben hozzájárulnak a klímaváltozás fokozódásához. A helyzet iróniája, hogy sok ilyen vállalat public-benefit corporation (PBC) státusszal bír, amely egy olyan irányítási rendszert képvisel, amelyet kifejezetten az ilyen jellegű visszaélések megelőzésére és az emberi jólét védelmére terveztek. Nyilvánvaló, hogy a valóságban ez a rendszer nem működik úgy, ahogyan azt eredetileg elképzelték.

Az AI-Cégek PBC-ként való strukturálása az ethics-washing (erkölcsösre való mosdatás) rendkívül sikeres formája.

A szabályozók és a közvélemény irányába történő erénymutatással (virtue-signaling) ezek a vállalatok olyan látszatot teremtenek, mintha valóban elszámoltathatóak lennének. Ez a stratégia azonban lehetővé teszi számukra, hogy elkerüljék a napi működésük alaposabb, rendszerszintű ellenőrzését, amely így továbbra is átláthatatlan és esetlegesen káros maradhat.

Elon Musk xAI-jának tevékenységei, például egy PBC formájában, amelynek hivatalos célja az univerzum megértése, számos vitát generálnak. A vállalat működése – a Tennessee állambeli Memphisben, egy többségében afroamerikai közösség közelében titokban felépített környezetszennyező szuperszámítógép és a Hitler dicsőítésére alkalmas chatbot kidolgozása – aggasztó jeleit mutatja az átláthatóság, az etikai felelősségvállalás és a helyi közösségek iránti érzékenység hiányának. A helyzet rávilágít arra, hogy a technológiai fejlődés nem mindig jár együtt a társadalmi felelősséggel.

A PBC-k (Profit-for-Community Benefit Corporations) izgalmas lehetőséget kínálnak a vállalatok számára, hogy a nyereségmaximalizálás mellett a társadalmi felelősségvállalásra is hangsúlyt fektessenek. Ezzel nemcsak saját érdekeiket képviselik, hanem hozzájárulnak a közösség jólétéhez is.

Jelenlegi állapotában a modell számos kiskaput és gyenge végrehajtási lehetőséget rejt magában, különösen Delaware állam jogszabályai szerint, ahol a legtöbb amerikai részvénytársaság székhelye van. Ennek következtében nem képes hatékony védelmi mechanizmusokat nyújtani az AI fejlesztésének támogatásához.

A káros hatások elkerülése, a felügyelet fokozása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a vállalatok működési elveikbe integrálják a közérdeket, a jogalkotóknak, a befektetőknek és a társadalomnak együttesen kell szorgalmaznia a PBC-k átgondolását és megerősítését.

A vállalatokat nem lehet értékelni vagy felelősségre vonni konkrét, időhöz kötött és számszerűsíthető célok nélkül. Gondoljunk csak arra, hogy a PBC-k az AI-ágazatban hogyan támaszkodnak átfogó, meghatározatlan előnyökre vonatkozó nyilatkozatokra, amelyek állítólagosan irányítják a működésüket. Az OpenAI azt hirdeti, célja az, hogy "az AGI az egész emberiség javát szolgálja", míg az Anthropic célja, hogy "hosszú távon maximalizálja a pozitív eredményeket az emberiség számára". Ezek a fennkölt ambíciók az inspirálást szolgálják, de homályosságuk révén szinte bármilyen tevékenység igazolható velük - beleértve a közjót veszélyeztetőket is.

A Delaware állam jogszabályai nem kötelezik a vállalatokat arra, hogy a közhasznúságukat mérhető normák vagy független értékelések alapján bizonyítsák. Bár kétévente szükséges jelentést készíteni a közhasznú teljesítményről, a jelentések tartalmát nem kell nyilvánosságra hozni. Így a cégek zárt ajtók mögött teljesíthetik, vagy akár figyelmen kívül is hagyhatják ezeket a kötelezettségeket, anélkül, hogy a nagyközönség erről tudomást szerezne.

A végrehajtás terén a részvényesek elvileg bírósághoz fordulhatnak, ha úgy érzik, hogy az igazgatótanács elmulasztotta a vállalat közhasznú kötelezettségeit. Azonban ez a jogorvoslati lehetőség sokszor csak üres ígéret, mivel az AI által előidézett károk rendszerint szétszórtak, hosszú távúak, és a részvényeseken kívül esnek. Az érintettek, mint például a marginalizált közösségek és a alulfizetett alvállalkozók, sajnos nem rendelkeznek valós jogorvoslati lehetőségekkel.

Ahhoz, hogy érdemi szerepet játsszon az AI irányításában, a PBC-modellnek többnek kell lennie egyfajta hírnévvédő eszköznél.

Trump AI cselekvési terve megerősítette azt, hogy kormányzata nem kívánja szabályozni ezt a gyorsan fejlődő szektort.

Még a szövetségi felügyelet hiányában is az állami törvényhozók, a befektetők és a közvélemény jelentős szerepet játszhatnak a vállalati mesterséges intelligencia irányításának megerősítésében, a PBC-modell reformjának előmozdításával. Egyre több technológiai vezető tűnik úgy, hogy az etikai szempontok figyelembevétele csupán egy választható lehetőség. Az amerikai társadalomnak bizonyítania kell, hogy ez nem igaz, mert különben átadhatja a mesterséges intelligencia jövőjét a dezinformációnak, a társadalmi egyenlőtlenségeknek, a munkaerő kihasználásának és a korlátlan vállalati hatalomnak.

Christopher Marquis egy olyan személy, aki különleges hatással van a környezetére. Tevékenységei és gondolkodásmódja révén inspirálja az embereket, hogy másképp lássák a világot. Az ő története tele van innovációval és kreativitással, amely nemcsak a saját életét formálta, hanem másokét is. Marquis kiemelkedő jellemét és elhivatottságát továbbra is érdemes figyelemmel kísérni, hiszen mindig új megoldásokkal és ötletekkel áll elő, amelyek hozzájárulnak a közösség fejlődéséhez.

A Cambridge-i Egyetem menedzsment szakterületének professzora, aki korábban a Cornell University és a Harvard Business School falai között is tanított. Ezen kívül a JP Morgan Chase alelnökeként szerzett tapasztalatokat, amely hozzájárult szakmai tudásának sokszínűségéhez.